1Thesszalonika 5:18
Mindannyian ismerjük az első telepesek történetét Új-Angliában – küzdelmeiket és kétségbeesésüket. Ahelyett, hogy panaszaikkal provokálták volna Istent, azt javasolták, hogy tartsanak hálaadó napot. Ma sokak számára a hálaadás a focit és a pulykát jelenti, Pál azonban arra emlékeztet minket, hogy a győztes keresztény élet egyik kulcsa a hálaadás.
I. Mikor adjunk hálát
A hálaadásnak nem szabad egy bizonyos napra korlátozódnia, hanem életünk része kell, hogy legyen minden időben, minden körülmények között Pál felhívása, hogy mindenért hálásak legyünk, csak a Róma 8:28 ígéretének fényében nyer értelmet – Isten mindent el tud venni, és a javunkra tudja használni.
II. Miért kell hálát adnunk?
Noha sok oka van, itt kettőt említünk meg:
a. Legyünk hálásak a bűntől való megszabadulásért. (Róma 6:17-18). Amikor átadjuk életünket Krisztusnak, megszabadulunk a bűn rabszolgaságától, és Isten gyermekeiként új kapcsolatba lépünk.
b. Legyünk hálásak a Krisztusban való győzedelmes életünkért. (1Korinthus 15:57)
III. Hogyan adjunk hálát
a. Dicséret által. A dicséretben van valami, ami megerősít minket, közelebb emel Istenhez.
b. Szolgálat által. Ahogy az orvos a szívet a pulzus alapján ítéli meg, úgy az emberek a mi hálánkat az életünk alapján tudják megítélni. Az igazi hálaadás Isten iránti szolgálatot eredményez.