Gasztrointesztinális iszkémia

Mi a gasztrointesztinális iszkémia?

Gasztrointesztinális iszkémia akkor fordul elő, ha a gyomor-bél traktus vérellátása csökken vagy megszűnik. A gasztrointesztinális traktus magában foglalja a nyelőcsövet, a gyomrot, a vékonybeleket, a vastagbelet (vastagbél) és a végbelet. A csökkent véráramlás csökkenti az ezen szervek számára elérhető oxigén mennyiségét, ami sejthalálhoz és maradandó szervi károsodáshoz vezethet. A vastagbél iszkémia a gyomor-bélrendszeri iszkémia leggyakoribb típusa.

A gyomor-bél traktus vérellátása az aorta három ágából származik: az arteria celiákia, az arteria mesenterica superior és az arteria mesenterica inferior. Mivel az ezen artériák által ellátott területek között átfedés van, az artériák megpróbálhatják kompenzálni a más területeken fellépő elzáródásokat. A kompenzálatlan területek azonban nagyobb kárt szenvednek a csökkent véráramlás miatt.

Rizikótényezők

A vérveszteség, a csökkent véráramlás, az artériák beszűkülése vagy az artériák teljes elzáródása iszkémiát okozhat. Az artériák szűkülése vagy elzáródása következhet

  • Vérrögök
  • Atheroszklerózis (plakkoknak nevezett zsírlerakódások által okozott megkeményedett artériák)
  • Szív- és érrendszeri betegségek
  • következtében.

  • Aneurizmák
  • Tumorok
  • Sérvek
  • A vérsejteket vagy ereket érintő betegségek
    • Hyperkoagulálható állapotok (fokozott véralvadás)
    • Betegsejtes megbetegedések
    • Betegsejtek vérszegénység
    • Vaszkulitisz
    • Lupusz
  • Egyes gyógyszerek
    • Szabályozó tabletták
    • Estrogén
    • Migrén gyógyszerek
  • Drogfogyasztás
    • Kokain
    • Methamfetamin

Tünetek

A tünetek az akut (hirtelen fellépő) és a krónikus gasztrointesztinális iszkémia között változnak. A krónikus gasztrointesztinális iszkémiában szenvedő emberek akut bélrendszeri iszkémiás rohamokat szenvedhetnek el, amelyek életveszélyesek. Mind az akut, mind a krónikus gasztrointesztinális iszkémia azonnali műtétet igényel.

Akut gasztrointesztinális iszkémia

  • Hírtelen hasi fájdalom
  • Hányinger
  • Hányás
  • Láz
  • Véres széklet

Az iszkémiás roham kezdetétől számított időtől függően, gyakori lesz a székletürítés, nem lesz székletürítés, majd masszív folyadékvesztés a hasüregbe, ami sokkhoz vezet.

Krónikus gyomor-bélrendszeri iszkémia

  • Hasi fájdalom vagy görcsök, amelyek idővel rosszabbodnak
  • Émelygés
  • Hányás
  • Alultápláltság
  • Fogyás
  • Véres hasmenés

Diagnózis

A kórtörténet és a tünetek mellett, az orvos elvégezheti:

  • Hasi ultrahang
  • CT-vizsgálat
  • MRI
  • Angiográfia (röntgen, CT, vagy MRI kontrasztanyaggal az erek láthatóvá tételére)
  • Endoszkópia (kamera segítségével betekintés a gyomor-bél traktus belsejébe)
  • Vérvizsgálat

Kezelések

A kezelés attól függően változhat, hogy mi korlátozza a véráramlást. Ha meszes plakkok épültek fel az artériák falán és akadályozzák az áramlást, angioplasztikát lehet végezni. Az angioplasztikát úgy végzik, hogy egy kis bemetszést ejtenek az ágyékon, és egy sor csövet és drótot vezetnek be a problémás területre röntgensugaras irányítás mellett. A szűkült artériát ezután egy ballonnal ki lehet tágítani, esetleg egy sztentet is be lehet helyezni.

Ha az áramlás azért akadozik, mert egy vérrög megrekedt az artériában, a megközelítés kissé eltérő. A problémás területhez való hozzáférés a fentiekben leírtak szerint röntgensugaras irányítással, drótok és csövek sorozatával történik. Ha elértük az érintett területet, egy speciális katétert helyezhetünk a vérrögbe, és vérrögoldó gyógyszert juttathatunk be a vérrög feloldására.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.