Összefoglaló
Flatback = a normál ágyéki lordózis elvesztése
Szindróma = együttesen jelentkező tünetek összessége
A Flatback-szindróma olyan állapot, amelyben a gerinc alsó része elveszíti normál görbületének egy részét. Ez a gerinc egyfajta sagittalis egyensúlyhiánya, vagyis a gerinc elöl-hátul egyensúlyhiánya.
Normális esetben a gerincnek több enyhe elöl-hátul görbülete van. Az ágyéki (alsó) gerincnek lordózisa, vagyis befelé irányuló görbülete van. A mellkasi (középső) gerincnek kyphosis, azaz kifelé irányuló görbülete van, a nyaki (nyaki) gerincnek pedig lordosis. Ezek a görbületek általában harmóniában működnek, hogy a test súlypontja a csípő és a medence fölé igazodjon.
Ha az ágyéki lordózis elveszik, a súlypont túlságosan előre kerülhet. Ez a helyzet a flatback-szindróma esetében.
Tünetek
A flatback-szindróma nehézséget okozhat a felegyenesedésben, krónikus fájdalmat és nehézséget a napi feladatok elvégzésében.
A flatback-szindrómás személynek a felegyenesedés érdekében össze kell húznia a hátizmokat, és esetleg a csípőben és a térdben hajlítania kell. Ezek a manőverek átmenetileg segíthetnek a személynek felegyenesedni, de idővel súlyos fájdalmat okozhatnak.
Az okok és kockázati tényezők
A lapos hát szindrómát okozhatja degeneratív porckorongbetegség, kompressziós törés vagy Bechterew-kór.
A lapos hát szindróma olyan sebészeti beavatkozás, például laminectomia vagy ágyéki gerincfúzió után is kialakulhat, amely nem tartja meg a normál lordózis görbét.
Vizsgálatok és diagnózis
A flatback-szindróma mértékének meghatározásához az orvos röntgenfelvételt rendelhet – egy olyan vizsgálatot, amely láthatatlan elektromágneses sugarak segítségével képet készít a gerincről és más csontokról és szövetekről. Ez lehet egy hosszú kazettás függőleges felvétel, amely egyetlen képen mutatja az egész gerincet. Az orvos további diagnosztikai eljárásokat is elrendelhet, hogy részletesebb képet kapjon a gerincről:
- Mágneses rezonancia (MR) képalkotó vizsgálat – mágnes és rádióhullámok segítségével részletes képet készít a gerincről. Segíthet annak megállapításában, hogy a gerincvelőt (az agyat és a testet összekötő idegköteg) érintette-e a gerincferdülés.
- Komputertomográfiás (CT) vizsgálat – röntgensugarakat és számítógépet használ, hogy részletes képeket készítsen a testről. A CT-vizsgálatok részletesebbek, mint az általános röntgenfelvételek.
Kezelések
Sok beteg műtét nélkül is kezelhető. Kezdetben nem operatív intézkedéseket javasolnak. Ezek az intézkedések közé tartozik a fizikoterápia, beleértve a járás- és tartásgyakorlatokat, gyakorlatokat és fájdalomcsillapító gyógyszereket.
Ha a nem operatív intézkedések nem nyújtanak tünetmentesítést, ha a görbület hiánya miatt strukturális problémák alakulnak ki, vagy ha az elferdülés súlyos, műtétre lehet szükség. A műtét céljai a fájdalomcsillapítás, a gerinc korrekciója és az elferdülés súlyosbodásának megakadályozása. A flatback-szindróma esetén ezt úgy érik el, hogy görbületet adnak az ágyéki gerincnek.
A flatback-szindróma kezelésére szolgáló eljárások közé tartozik az oszteotómia és a pediculus szubtrakciós oszteotómia. Ezen eljárások során a sebész csontot távolít el az ágyéki gerincoszlop hátsó részéből. A sebész újra tudja igazítani a gerincoszlop csontjait, bevezetve a szükséges lordózist.
Az ilyen korrekciós eljárások valamelyikét követően a sebésznek általában helyre kell állítania a gerinc szilárdságát és stabilitását gerincfúzióval és rögzítéssel. A fúziós eljárás során a sebész a gerinc két vagy több csontja közé helyez beültető anyagot, ezzel ösztönözve őket arra, hogy egyetlen szilárd csonttá olvadjanak (nőjenek össze). A rögzítési eljárás során a sebész olyan eszközöket, például csavarokat és rudakat helyez be, amelyek a gerincet a helyén tartják, amíg a csontok összeolvadnak.
Előkészülés a találkozóra
Peter Angevine, Christopher E. Mandigo és Patrick C. Reid doktorok a flatback-szindróma kezelésének szakértői. Ők egy második véleményt is fel tudnak ajánlani Önnek.