Felvételi jelentkezés a felsőoktatásba

Soha nem lehet túl korán elkezdeni azon gondolkodni, hogy mikor és hova szeretnél jelentkezni a felsőoktatásba. Az adott évre vonatkozó jelentkezéseket általában az előző tanév vége előtt kell benyújtani: általában december 1-jén vagy március 1-jén. Tervezze meg a tanfolyam- és kutatási programját úgy, hogy a jelentkezés időpontjáig (ősz) elvégezze a statisztikát, a laboratóriumot, a haladó szemináriumot és legalább egy félévnyi kutatási tapasztalatot. A GRE-t is le kell tennie a jelentkezés előtt.

GRE

Az általános és pszichológiai GRE-t annak a tanévnek az őszéig kell letennie, amelyben jelentkezik, és kielégítő pontszámot kell elérnie.

  • Mikor a legjobb időpont a felvételire? A legtöbb diák annak az évnek az őszén teszi le, amikor jelentkezik. Bár az általános GRE-t bármikor le lehet tenni, a hallgatók úgy találják, hogy a legjobb, ha a pszichológia tantárgyi GRE-t a bevezető pszichológia és az egyes csoportok (I-III. csoport) egy-egy kurzusának elvégzése után teszik le. Ha nem tud a 3 csoport egyik (vagy több) területéről kurzust felvenni a pszichológia GRE vizsgák előtt, próbáljon meg átolvasni egy bevezető tankönyvet az adott területről. A GRE gyakorlókönyvek is nagyon hasznosak.
  • Mi a kielégítő pontszám? A doktori programok/iskolák gyakran közlik a GRE cut-off (minimális pontszám) értékét, valamint a felvett hallgatók átlagos pontszámát az iskolai tájékoztatókban és katalógusokban. Használja ezeket iránymutatásként. Néha az átlag alatti pontszámmal rendelkező hallgatókat is figyelembe veszik, ha a jelentkezésük többi része erős.

Az általános GRE mostantól csak számítógépen, az ETS kijelölt vizsgahelyein tehető le. Ennek az a “jó oldala”, hogy a tesztet havonta egyszer lehet letenni (ha szükséges), és a tesztelési ütemterv meglehetősen rugalmas. A “hátránya” az, hogy a teszt kitöltése közben nem tudsz visszamenni és átnézni a válaszaidat, és a maximális pontszámodat nagyban befolyásolja az első néhány kérdésen nyújtott teljesítményed. Ezért fontos, hogy megismerkedjen a teszt formátumával, mielőtt leül a teszt kitöltésére, különösen akkor, ha nem szeret számítógépen dolgozni. Győződjön meg róla, hogy a gyakorlótesztek kitöltésekor betartja az időt.

A pszichológia tantárgyi GRE-t a legtöbb, bár nem minden felsőoktatási intézményben megkövetelik. Jó ötlet, ha másnapra teszi le, mint az általános GRE-t, különben kimerül. A tantárgyi GRE papíralapú, és csak bizonyos időpontokban ajánlják.

  • Az általános GRE honlapja
  • Az általános és a pszichológia tantárgyi GRE tesztek időpontjai

Elismerőlevelek

Az ajánlólevelek nagyon fontos részét képezik a jelentkezési csomagnak. A legtöbb iskola legalább 3 levelet kér. Optimális esetben ezek a levelek a pszichológia területén kutatóktól származnak. Ezt a 3 levelet kiegészítheti további, a pszichológián kívüli területek professzoraitól vagy munkahelyi feletteseitől származó levelekkel (ha már régóta nem tanul és dolgozik), de az elsődleges 3 levélnek a pszichológia vagy a pszichológiához kapcsolódó tudományterület oktatóitól vagy kutatóitól kell származnia.

  • Kitől kérdezzek? A legjobb minőségű levelek olyan oktatóktól származnak, akikkel együtt kutattál. Ha egy végzős hallgató vagy posztdoktor elsősorban az Ön kutatását vagy szakmai gyakorlatát felügyeli, ez nem feltétlenül jelent problémát. Az oktatók gyakran aláírják vagy társaláírják a megbízható végzős hallgató által írt leveleket. Továbbá, ha Ön nagymértékben részt vett a laboratóriumi megbeszéléseken, és volt néhány találkozója közvetlenül a professzorral, akkor gyakran ő maga írja a levelet (a doktorandusz hallgatóval való konzultációval, aki esetleg még kiterjedtebb kapcsolatot tart fenn). Ha úgy tűnik, hogy elsősorban egy végzős hallgatóval fog együtt dolgozni, nézze meg, hogy meg tudja-e beszélni, hogy havonta egyszer vagy kétszer találkozzon a professzorral, esetleg a végzős hallgatóval együtt, hogy megbeszéljék a projektet. A haladó szemináriumok néha a személyes interakciónak azt a szintjét is biztosítják, ami egy jó ajánlólevélhez szükséges (különösen, ha jó jegyet kap). A nagy bevezető kurzusok általában nem, és sok ilyen professzor nem fog levelet írni neked, hacsak nem tűntél ki igazán az órákon, nem jártál nagyon rendszeresen az irodai órákra, nem folytattál velük intenzív filozófiai vitákat stb.

MEGJEGYZÉS: Kérdezd meg a professzorokat jóval a jelentkezési határidők előtt, hogy hajlandók-e levelet írni neked – legalább 1 hónappal, de lehetőleg 2 hónappal korábban. Ha az illető nemet mond, akkor több időd lesz más személyt találni. Ha az illető igent mond, akkor az oktatónak az a legjobb, ha az összes ajánlóanyagot el tudod készíteni, és legalább 1 hónappal az első határidő előtt átadod neki.

  • Mit kell átadnom az ajánlónak? Az anyagok előkészítése azt jelenti, hogy az összes ajánlóívet a lehető legtöbb, az űrlapon szereplő információval kitöltve mellékelte (azaz minden név és hovatartozás, lemond-e az ajánlás megtekintésének jogáról), minden egyes ajánláshoz egy megcímzett, felbélyegzett borítékkal együtt. Ha az iskola nem biztosít ajánlóívet, csak egy borítékot és utasításokat mellékeljen, amelyekben megemlíti, hogy nincs csatolva űrlap. Célszerű egy külön ellenőrző lapot is átadni az ajánlónak, amelyen egyértelműen szerepel az egyes levelek beérkezési határideje. Kérje meg az ajánlót, hogy értesítse Önt, ha elküldte a leveleket.

Klinikai Ph.D. kontra Psy.D.

Ha a klinikai pszichológia iránt érdeklődik, el kell döntenie, hogy Ph.D. vagy Psy.D. fokozatot szeretne-e szerezni. A pszichológia más területein csak Ph.D. programok vannak. Néha azt találod, hogy a Ph.D. programokat gyakran “tudományosan orientáltnak”, míg a Psy.D. programokat “szakmailag orientáltnak” nevezik. Általánosságban elmondható, hogy a Ph.D. program mind a klinikai kutatásban, mind a gyakorlatban képzést nyújt, de nagyobb súlyt kaphat a kutatás. A Psy.D. programok inkább arra irányulnak, hogy a hallgatókat klinikai és más alkalmazott szakmai környezetben való gyakorlatra képezzék ki, és a kutatás gyakran kevésbé hangsúlyos.

Ezek a különböző orientációk tükröződnek abban, hogy mit keresnek ezek a programok a jelentkezőkben. A doktori programok kutatási tapasztalatot szeretnének látni. A Psy.D. programok gyakornoki tapasztalatot szeretnének látni.
A Ph.D. fokozat bizonyos szempontból maximális rugalmasságot biztosít, mert akár a kutatásban, akár a gyakorlatban folytathat karriert, míg a Psy.D. inkább a gyakorlatra korlátoz. Másrészt a Psy.D. programok gyakran rövidebbek, és szélesebb körű gyakornoki/gyakorlati tapasztalatot nyújtanak. A pénzügyek sok diák számára szintén aggodalomra adnak okot. A Ph.D. programok általában finanszírozást biztosítanak a végzős hallgatóik számára, míg a Psy.D. programok általában nem biztosítanak finanszírozást. Végül, a doktori programok általában valamivel versenyképesebbek, mint a pszichológiai programok. Az Ön igényeinek és érdeklődésének leginkább megfelelő programot kell választania. Gyakorlatilag sok klinikai irányultságú hallgató jelentkezik mind a Ph.D., mind a Psy.D. programokra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.