Kérdés:
Miután részt vettem egy előadáson a héber nyelv szentségéről, felmerült bennem egy kérdés: Miért van az, hogy a Tóra nagy könyvei közül oly sok – beleértve a Talmudot is – nem héberül íródott? Ettől kevésbé szentek?
Válasz:
A zsidó túlélés egyik titkára bukkantál. Bármennyire is szent a héber, és bármennyire is központi szerepet játszik imáinkban és tanulmányainkban, nem ez határoz meg minket zsidóként.
Mióta száműztek minket Izraelből, sok nyelven beszélünk. Általában az új nyelv a héber és a befogadó nyelvünk (arámi, ladino, zsidó-arab, jiddis) keveréke volt. Máskor egyszerűen átvettük a helyi nyelvet, beledobva néhány jellegzetes zsidó kifejezést (mint ez a cikk).
Az ideális? Nem. Egy tökéletes világban mindannyian héberül beszélnénk.
De a rabbik megértették, hogy nem a héber, hanem a Tóra az, ami nemzetként fenntart minket. Nyelvünk, lakóhelyünk, kultúránk és akcentusunk a történelem során számtalanszor változott. De ma is itt vagyunk. Mert a Tórát minden időben, országban és körülmények között tanulmányozták és micváit betartották. A nyelv kompromittálódjon, de az üzenet ne.”
Ezeken túl van még egy lényeges pont: a Tóra lefordítása nemcsak a száműzetés túlélésének terve. Hanem a messiási eszmény felé vezető stratégia is.1
Hadd magyarázzam meg lépésről lépésre:
Amikor készen álltunk arra, hogy belépjünk Kánaán földjére, a Tóra2 azt mondja, hogy Mózes “elmagyarázta az egész Tórát”. Miféle magyarázat volt ez? Bölcseink szerint3 a Tóra hetven nyelvre való fordítása volt.
De miért kellett a zsidóknak a Tórát afrikaans nyelven hallaniuk ahhoz, hogy meghódítsák az ígéret földjét?
Rabbi Yehudah Aryeh Leib Alter of Ger (klasszikus művében, a Sefat Emetben4) kifejti a nagyapja, rabbi Yitzchak Meir Alter (Chidushei HaRIM című művéről ismert) által adott választ, miszerint a terv ennél sokkal grandiózusabb volt. Mózes prófétai látomásában előre látta, hogy a zsidók egy napon száműzetésbe kerülnek majd az ígéret földjéről, és szükségük lesz a Tórára más nyelveken.”
De ez is pontosításra szorul: Miért érezte maga Mózes, harminchét nappal a halála előtt, hogy személyesen kell lefordítania a Tórát? Miért nem hagyhatta ezt a munkát a jövő vezetőire?
A válasz mélyreható:
A Tóra több, mint betűk, szavak és gondolatok összessége. Ez Isten Tórája. Ez szent. Ahogyan egy jó író a saját életét és lényét fekteti a művébe, úgy található meg G-Ádám az Ő Tórájában.
De csak az ugyanúgy kimondott és megírt Tóra feltételezi ezt a szentséget. A probléma az, hogy G-Én kinyilatkoztatta a Tórát Mózesnek héberül. Mózes viszont héberül jegyezte le a Tórát.
Naná, hogy bárki le tudná fordítani a Tóra gondolatait. Jó olvasmány lenne, talán még bestseller is lehetne belőle. De a Barnes & Noble önsegítő részlegébe tartozna, nem a zsinagógába. Egy ilyen könyv nem lenne a Tóra.5 És tanulmányozása nem lenne szent élmény.
Kivéve persze, ha ugyanaz a személy, aki a Tórát kapta G-ttől, ajánlotta fel a fordítást.
Mózes tehát személyesen fordította le a Tórát, és ezzel átitatta annak szentségét minden későbbi fordításra. Így amikor ma angolul tanulom a Chumászt, valójában G-dhez kapcsolódom, és az Ő bölcsességét tanulmányozom.”
És ezzel valami talán még nagyobb dolog valósul meg: maga az angol nyelv szublimálódik. Mert minden alkalommal, amikor a Tórát egy adott nyelven tanulmányozzuk, a világi betűk és szavak szentté válnak. Olyannyira, hogy sok oldalunk láblécében ez áll: “A szöveg ezen az oldalon szakrális irodalmat tartalmaz. Kérjük, ne rongálja meg és ne dobja el.”
Graduálisan, ahogy a zsidók minden nyelven tanulják a Tórát, az egész világ magasabbra emelkedik a Tóra birodalmába, és ezzel egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz az időhöz, amikor “az egész föld tele lesz G-d ismeretével”.”6 Jöjjön el ez az idő nagyon hamar.”
Az alábbi cikkeket is élvezheted:
A nyelvről
Must kell héberül imádkoznom?
Tóra kínaiul