- Egy gázóriás bolygót találtak, amely nagy pályán kering egy távoli csillag körül
- A GU Psc b nevű bolygónak 80.000 évre van szüksége, hogy teljesítse a pályáját
- Ez 2000-szer messzebb van a csillagától, mint a Föld a Napjától
- Ez a távolság, rekord az exobolygók között, lehetővé tette, hogy leképezzük
- És ez vezethet kisebb, szorosabb pályán keringő bolygók felfedezéséhez
A Naprendszeren kívüli bolygók megtalálásának módszerei még nagyon kezdetlegesek, de most jutottunk el abba a stádiumba, hogy elkezdjük lefényképezni őket.
És éppen ezt téve, amit direkt képalkotásnak nevezünk, egy gázóriást fedeztek fel egy Napunknál háromszor kisebb tömegű csillag körül.
De ami a legmeglepőbb ezen a GU Psc b névre keresztelt bolygón, az a hatalmas távolság, amelyben gazdatestje körül kering – mintegy 2000-szer messzebb, mint a Föld a Naptól, ami rekord az exobolygók között.
A Montréali Egyetem Fizika Tanszékének doktorandusza, Marie-Ève Naud vezette nemzetközi kutatócsoport a Gemini Obszervatóriumok, az Observatoire Mont-Mégantic (OMM), a Canada-France-Hawaii Telescope (CFHT) és a W.M. Keck Obszervatóriumból.
HOGY EZ A BOLYGÓ VÁLTOZIK A MI Naprendszerünkhöz
Merkúr
A pályára állási idő: 87.9 nap
Vénusz
224,7 nap
Föld
365,25 nap
Mars
686,9 nap
Jupiter
11.9 év
Szaturnusz
29,4 év
Uránusz
84,3 év
Neptunusz
164,8 év
Plútó
247,7 év
Eris
560.2 év
GU Psc b
80 000 év
A csillagától való távolsága miatt a GU Psc b-nek körülbelül 80 000 földi év kell ahhoz, hogy egy teljes pályát megtegyen.
A kutatók a bolygó és a csillaga közötti nagy távolságot is kihasználták a képek készítéséhez.
Az OMM és a CFHT különböző hullámhosszon (vagy színekben) készített felvételeinek összehasonlításával sikerült helyesen detektálniuk a bolygót.
“A bolygók sokkal fényesebbek, ha infravörösben nézzük őket, nem pedig látható fényben, mivel a felszíni hőmérsékletük alacsonyabb más csillagokhoz képest” – mondja Naud.
“Ez lehetővé tette számunkra a GU Psc b azonosítását.”
A kutatók azért keresték a GU Psc-t, mert a csillagot nemrég azonosították az AB Doradus fiatal csillagcsoport tagjaként.
A fiatal (mindössze 100 millió éves) csillagok kiváló célpontok a bolygók képalkotással történő észlelésére, mivel a körülöttük lévő bolygók még hűlnek, és ezért fényesebbek.
Ez nem jelenti azt, hogy a GU Psc b-hez hasonló bolygók nagy számban léteznek, ahogy azt Étiene Artigau, Naud diplomamunkájának társfelügyelője, az Université de Montréal asztrofizikusa megjegyezte.
“Több mint 90 csillagot figyeltünk meg, és csak egyetlen bolygót találtunk, tehát ez valóban egy csillagászati furcsaság” – mondja.”
A bolygó egyéb jellemzőinek, köztük tömegének meghatározásához a kutatók a bolygók fejlődésének elméleti modelljeit használták.
A hawaii Gemini North Obszervatóriumból kapott GU Psc b bolygó fényspektrumát összehasonlították az ilyen modellekkel, és kimutatták, hogy a bolygó hőmérséklete körülbelül 800 °C (1500 °F).
A GU Psc b csillag korát ismerve az AB Doradusban való elhelyezkedése miatt a csapat meg tudta határozni a bolygó tömegét , amely a Jupiter tömegének 9-13-szorosa.
A következő években az asztrofizikusok remélik, hogy a GU Psc-hez hasonló, de csillagukhoz sokkal közelebbi bolygókat is felfedeznek, többek között olyan új műszereknek köszönhetően, mint a GPI (Gemini Planet Imager), amelyet nemrég telepítettek a chilei Gemini Southra.
Ezeknek a bolygóknak a csillagukhoz való közelsége miatt sokkal nehezebb lesz megfigyelni őket.
A GU Psc b ezért modellként szolgál ezen objektumok jobb megértéséhez.
“A GU Psc b a természet igazi ajándéka” – mondja René Doyon, Naud szakdolgozatának társfelügyelője és az OMM igazgatója.
“A csillagától elválasztó nagy távolság lehetővé teszi, hogy különböző műszerekkel alaposan tanulmányozzuk, ami általánosságban az óriás exobolygók jobb megértéséhez fog vezetni.”
A kutatócsoport egy olyan projektbe kezdett, amelynek keretében több száz csillagot figyelnek meg, és a GU Psc b-nél könnyebb, hasonló pályájú bolygókat keresnek.
A valóban ritka objektumnak számító GU Psc felfedezése felhívja a figyelmet arra, hogy a bolygók és csillagaik között jelentős távolság lehet, ami megnyitja annak lehetőségét, hogy nagy teljesítményű infravörös kamerákkal, sokkal kisebb teleszkópokkal, például a Mont-Mégantic Obszervatóriumban lévővel, keressék a bolygókat.
A kutatók azt is remélik, hogy a következő években többet tudhatnak meg az ilyen objektumok mennyiségéről olyan műszerek segítségével, mint a Nasa hamarosan elkészülő James Webb űrteleszkópja.