Az írást tanuló diákként töltött idő alatt hallhatod, hogy az oktatók “retorikai helyzetekről” beszélnek. Ezt a kifejezést olyan körülmények összességére használják, amelyekben egy személy megpróbálja megváltoztatni egy másik személy véleményét valamiről, leggyakrabban egy szöveg (például egy könyv, vagy blogbejegyzés, vagy folyóiratcikk) segítségével. De bármikor, amikor valaki megpróbál érvelni, azt egy adott kontextusból kiindulva teszi. És ez a kontextus befolyásolja és alakítja az érvelést, amelyet előadunk.
Ezeket a retorikai helyzeteket jobban megérthetjük, ha megvizsgáljuk a retorikai fogalmakat, amelyekből felépülnek. A filozófus Arisztotelész ezeket a fogalmakat szöveg, szerző, közönség, célok és környezet néven rendszerezte.
Milyen formátumban vagy médiumban történik az érvelés: kép? írott esszé? beszéd? dal? tiltakozó tábla? mém? szobor? Ezek mindegyike szöveg.
- Mit nyerünk azzal, ha egy szöveg egy adott formátumban/műfajban készül?
- Milyen korlátokat teremt egy adott szövegtípus?
- Milyen kifejezési lehetőségeket kínál egy szövegforma, amit egy másik nem?
A szerző
A szöveg “szerzője” itt az alkotó, az a személy, aki a kommunikációt felhasználva megpróbál változást elérni a közönségében. A szerzőnek nem kell egyetlen személynek vagy egyáltalán személynek lennie – a szerző lehet egy szervezet is. Ahhoz, hogy megértsük egy szöveg retorikai helyzetét, meg kell vizsgálnunk a szerző személyét és hátterét.
- Milyen tapasztalattal rendelkezik a szerző a témában?
- Milyen értékekkel rendelkezik a szerző, akár általánosságban, akár az adott témával kapcsolatban?
- Mennyire érdekelt a szerző a szöveg témájában? Más szóval, mi befolyásolja a szerző nézőpontját a témával kapcsolatban?
A közönség
A közönség minden olyan személy vagy csoport, aki a szöveg címzettje, és az is, akire/akikre a szöveg hatni próbál. Ahhoz, hogy megértsük egy szöveg retorikai helyzetét, meg kell vizsgálnunk, hogy ki a célközönség, a következő dolgokra gondolva:
- milyenek a célközönség demográfiai adatai (kor, nem stb.)
- milyen a célközönség háttere, értékei, érdekei?
- milyen nyitott ez a célközönség a szerző felé?
- milyen feltételezéseket tehet a közönség a szerzőről?
- milyen kontextusban kapja a közönség a szöveget?
Célok
Mit remél a szerző elérni a szöveg közlésével? Mit vár a közönségétől? Mit akar a közönség a szövegtől, és mit tehet a szöveg közlése után? Mind a szerzőnek, mind a közönségnek lehetnek céljai, és fontos, hogy megértsük, mik lehetnek ezek a vizsgált szöveg retorikai helyzetében. A szerző célja lehet a tájékoztatás, a meggyőzés, a meghatározás, a bejelentés vagy az aktivizálás, míg a közönség célja lehet az értesítés, a számszerűsítés, az egység érzése, a cáfolat, a megértés vagy a kritika. E célok bármelyike és mindegyike meghatározza a “miért”-et a két csoport döntései mögött.
Szituáció
Semmi sem történik légüres térben, és ez vonatkozik a szövegre is, amelyet megpróbálsz megérteni. Egy adott időben, kontextusban és/vagy helyen íródott, amelyek mind befolyásolhatják azt, ahogyan a szöveg közvetíti az üzenetét. Egy szöveg retorikai helyzetének megértéséhez vizsgálja meg mind a közönség, mind a szerző környezetét, és tegye fel magának a kérdést, hogy volt-e olyan különleges alkalom vagy esemény, amely az adott szöveg megírásának adott időpontjában az adott szöveg megírására késztette.