Ki volt Emma Lazarus?
Emma Lazarus gazdag New York-i családban született, amely amerikai szefárd zsidó származású volt. Már korán tehetséget mutatott a költészethez, és első könyvével felkeltette Ralph Waldo Emerson figyelmét. Az “Új kolosszus” című versét választották ki a Szabadság-szobor talapzatára. A híres sorok így hangzanak: “Adjátok nekem a fáradtakat, a szegényeket, / A szabad lélegzetre vágyó, összezsúfolt tömegeteket.”
Koraélet
Emma Lazarus 1849. július 22-én született New Yorkban. Moses és Esther Nathan Lazarus hét gyermeke közül ő volt a negyedik. A család korai amerikai zsidó telepesek leszármazottja volt. A portugál származású család gazdag volt, és a cukorfinomítással szerzett vagyont. Lázár klasszikus oktatásban részesült, és a család az előkelő társaságban mozgott, amihez egy kastély birtoklása is tartozott a Rhode Island-i Newportban.
Poéta & Fordító
Lázár szülei támogatták a költészet iránti érdeklődését. Apja 1866-ban kiadott egy könyvet verseiből Poems and Translations Written Between the A Years of Fourteen and Seventeen Ages of Fourteen and Seventeen címmel. Két évvel később Lázár elküldte írásait Ralph Waldo Emersonnak, aki elég nagy hatással volt rá ahhoz, hogy a mentora legyen. Élete során Lázár más híres írókkal is találkozott, köztük Robert Browninggal, William Morrisszal és Henry Jamesszel.
Lázár már életében is ismert volt. Több mint 50 verset publikált népszerű folyóiratokban, többek között a Lippincott’s-ban és a The Century-ban. Emellett 1871-ben Admetus and Other Poems címmel verseskötetet és Alide címmel regényt is kiadott: Egy epizód Goethe életéből címmel 1874-ben. Az írás mellett kritikai elismerést kapott a német zsidó költő, Heinrich Heine műveinek fordításáért.
Emma kommentárokat is írt korának irodalmáról. Úgy vélte, hogy az európaitól eltérő, sajátos amerikai esztétika van kialakulóban. Üdvözölte azokat az írókat, akik szerinte ezt az új esztétikát képviselik, köztük Walt Whitmant, Nathaniel Hawthorne-t és Harriet Beecher Stowe-t.
“Az új kolosszus”
Lazarus 1883-ban írta “Az új kolosszus” című versét, amelyről ma leginkább ismert. Azért alkotta meg, hogy eladja egy árverésen, hogy pénzt gyűjtsön annak a talapzatnak az építéséhez, amelyen a Szabadság-szobor áll majd a New York-i kikötőben. (Bár a szobor a francia nép ajándéka volt, az amerikaiak fizették az emelvényt.)
A versben Lázár a Szabadság-szoborra “Száműzöttek anyjaként” hivatkozott, és ezt írta: “Add nekem a fáradtakat, a szegényeket,/A szabad lélegzetre vágyó, összezsúfolt tömegeidet,/A nyüzsgő partjaid nyomorult hulladékát./Küldd hozzám ezeket, a hontalanokat, csüggedteket,/Az aranykapu mellé emelem lámpámat!”. Az “Új Kolosszus” csak Lázár halála után vált híressé. Barátja, Georgina Schuyler 1901-ben találta meg a verset. 1903-ban felírták egy emléktáblára, amely ma is látható a Liberty Island-i múzeumban.
Advocate
Az írás mellett az 1880-as évek elejére Lázár felszólalt a kelet-európai antiszemitizmus ellen, és együtt dolgozott az akkoriban az Egyesült Államokba bevándorolt zsidó menekültekkel. Segített megalapítani a New York-i Héber Technikai Intézetet, hogy szakképzést nyújtson az új zsidó bevándorlóknak. A palesztinai zsidó haza megteremtése mellett is kiállt.
Korai halál
1887. november 19-én, 38 éves korában Lázár meghalt New Yorkban, valószínűleg Hodgkin-limfómában.