PARIS
Emmanuel Macron francia elnök “súlyos hibaként” bagatellizálta Franciaország afrikai gyarmati múltját, amelyben több mint kétmillió ember halt meg, miközben az ország új utakat keres a kontinens feletti uralmának fenntartására.
“Túl gyakran úgy érzékelik, hogy Franciaország felsőbbrendűségi álláspontot képvisel, és a gyarmatosítás rongyaiba öltözik, ami súlyos hiba, a köztársaság súlyos hibája volt” – mondta Macron vasárnap az elefántcsontparti Abidjan tartományban tett látogatása során, kollégájával, Alassane Ouattarával közös sajtótájékoztatón.
De nem kért bocsánatot Franciaország afrikai véres múltjáért, és nem jelezte, hogy az ország kivonulna a kontinens gazdaságából. Ellenkezőleg, köztudott, hogy Macron, aki igyekszik lekicsinyelni a mészárlásokkal teli gyarmatosítást, gyarmati gyakorlatokkal akarja fenntartani a francia dominanciát Afrikában.
Franciaországot azzal vádolják, hogy számos afrikai országban való katonai jelenlétével saját érdekeire használja az olyan erőforrásokat, mint az urán, a vas és az olaj.
Gazdasági fejlemények
A Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió (UEMOA) hétfőn bejelentette, hogy jövőre eltörli a 74 éves CFA frankot, a gyarmati időszak óta használt valutát, és egy új, Eco nevű valutát használ, amely továbbra is az euróhoz lesz kötve.
Az UEMOA nyolc nyugat-afrikai állam szervezete, amely Benint, Burkina Fasót, Elefántcsontpartot, Malit, Nigert, Szenegált, Togót és Bissau-Guineát foglalja magában.
A szervezetet a CFA frankot közös valutaként használó országok közötti gazdasági integráció előmozdítására hozták létre.
Az új rendszer értelmében Franciaország várhatóan kivonja képviselőit a Nyugat-afrikai Államok Központi Bankjából (BCEAO), a bankbizottságból és a monetáris politikai tanácsból, és megszünteti azt a gyakorlatot, hogy az afrikai országok devizatartalékainak 50%-át a francia központi bankban tartja.
A gazdasági válság esetén azonban Franciaország lesz a garanciavállaló ország. Ha az Eco-t használó országok nem tudják kifizetni az importjukat, Franciaország fedezi ezeket a kifizetéseket, és cserébe jogosult lesz visszatérni a monetáris politikai tanácsba.
Ez azt jelzi, hogy az afrikai országok nem kezelhetik önállóan az új valutát. Ráadásul az afrikai közgazdászok úgy értelmezik a CFA frank leváltását, mint egy újabb manővert, amelynek célja Franciaország monetáris politikájának dominanciájának fenntartása volt gyarmatain.
Puline Tetillon, a Survie, a francia Afrika-politikát kutató egyesület társelnöke szerint Franciaország meg fogja tartani dominanciáját az új valuta felett.
Patrice Garesio, a csoport társelnöke szerint: “Ezt a reformot a francia elnök és Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök jelentette be. Ouattara 2011-ben a francia hadsereg beavatkozásával került hatalomra.”
“A két vezető, akik tegnapig igazolták a CFA frankot, nem a legitim emberek, akik ezt a reformot végrehajtják. Ezt a reformot a régió országaival való konzultáció nélkül hajtották végre” – tette hozzá Garesio.”
Sötét történelem
Franciaország afrikai történelme több mint egy “súlyos hiba”. Az ország 1524-ben indult gyarmati megszállásával több mint 20 országot uralt Nyugat- és Észak-Afrikában. Afrika mintegy 35%-a több mint 300 éven át francia uralom alatt állt.
Az olyan országokat, mint Szenegál, Elefántcsontpart és Benin, Franciaország ezekben az években rabszolgakereskedelmi központként használta, és a régió összes erőforrását kiaknázta.
Másrészt a világháborúkban Franciaországért harcolók által a függetlenség ígéretével kezdeményezett felkeléseket erőszakkal verték le. Az öt évszázados gyarmati időszak és a függetlenségi háborúk a térségben több mint kétmillió afrikait öltek meg.
A francia katonák több ezer algériait öltek meg a francia soraiban a függetlenség ígéretével harcoló algériaiak által kezdeményezett tüntetéseken nem sokkal a második világháború vége előtt. Az erőszak szisztematikusan folytatódott egészen 1962-ig, amikor Algéria elnyerte függetlenségét az 1945. május 8-án Setif és Guelma mészárlásaként ismert események után.
Az algériai függetlenségi háborúban mintegy 1,5 millió ember halt meg a francia beavatkozás következtében.
1830 óta ismert, hogy Franciaország az algériai társadalmat is lemészárolta kulturális népirtás révén. Franciaország 300 év oszmán történelmét és Algéria saját helyi identitását semmisítette meg, saját belátása szerint átalakítva az ország számos kulturális és vallási alkotását.
Míg a francia kormány hivatalosan nem kért bocsánatot Algériától a gyarmati politikáért, az algériai Mudzsahedin Minisztérium kijelentette, hogy a két ország között még négy, a gyarmati és a gyarmatosítás utáni időszakra vonatkozó “ügy” nyitott, beleértve a mártírok és a nemzeti ellenállás vezetőinek koponyáinak visszaszerzését egy múzeumból. Franciaország továbbá továbbra sem hajlandó visszaadni egy több száz dokumentumot és művet tartalmazó algériai archívumot.
*Erdogan Cagatay Zontur fordítása
Az Anadolu Agency honlapja az AA hírközlő rendszer (HAS) előfizetőinek kínált híreknek csak egy részét tartalmazza, mégpedig összefoglaló formában. Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot az előfizetési lehetőségekről.