El Niño, magyarázat:

Az elmúlt évben a tudósok szoros figyelemmel kísérték a Csendes-óceán egy fontos területét, közvetlenül az Egyenlítő mentén. Ha itt a körülmények megfelelőek, El Niño alakulhat ki – pusztítást okozva az időjárási mintákban szerte a világon.

A Csendes-óceánban jelenleg készülő El Niño az egyik legerősebbnek ígérkezik, amit valaha is feljegyeztek. Ez a jelenség várhatóan január előtt tetőzik, és egész télen és tavasszal messzemenő hatásokkal jár. A korábbi tapasztalatok alapján az El Niño potenciálisan hozhat nagyon szükséges esőt Kaliforniának, de aszályt Ausztráliában, pusztító árvizeket Peruban és így tovább. Az El Niño máris hozzájárult ahhoz, hogy 2015 a rekordok legmelegebb éve legyen – és könnyen lehet, hogy ugyanezt teszi 2016-ban is.

Ezzel együtt az El Niño események gyakran kiszámíthatatlanok és tele vannak meglepetésekkel. Az alábbiakban tehát egy útmutatót adunk arról, hogyan működik az El Niño, mit tudunk a 2015-ös eseményről, és hogyan boríthatja fel a világ időjárását egy potenciálisan hatalmas El Niño a következő hónapokban.

Az El Niño nagyon alapvető meghatározása

• Az El Niño egy olyan időjárási jelenség, amely rendszertelenül, két-hét évente fordul elő a Csendes-óceán keleti trópusi részén. Amikor az általában keletről nyugatra fújó passzátszelek gyengülnek, a tengerfelszíni hőmérséklet emelkedni kezd, ami légköri hatások láncolatát indítja el.
• Az El Niño lehet erős vagy gyenge. Az erős események átmenetileg megzavarhatják az időjárási mintákat szerte a világon, jellemzően bizonyos régiókat nedvesebbé (például Peru vagy Kalifornia), másokat pedig szárazabbá (Délkelet-Ázsia) tesznek. Ennek következtében egyes országok jelentős károkat szenvednek.
• Az El Niñók az óceán mélyebb rétegeiben tárolt hőt is a felszínre juttatják. A globális felmelegedéssel együtt ez rekordmeleg éveket eredményezhet, mint 1998-ban.
• Az “El Niño” az 1800-as években kapta a nevét a perui halászokról, akik először figyeltek fel egy rejtélyes meleg áramlatra, amely karácsony környékén jelent meg. Ők “kisfiúnak” vagy “Krisztus-gyermeknek” nevezték.”

Miért óriási dolog az idei El Niño

A legutóbbi igazán hatalmas El Niño 1997-98-ban jelent meg, és a becslések szerint 35 milliárd dolláros pusztítást és 23 000 halálesetet okozott világszerte. (Ez ihlette azt a híres Chris Farley-jelenetet is.) Most egy hasonlóan hatalmas esemény előtt állunk:

Ez önmagában is meglepetés. Márciusban a NOAA Éghajlat-előrejelző Központja bejelentette, hogy egy gyenge El Niño alakult ki a Csendes-óceánban, de sok szakértő kezdetben úgy gondolta, hogy ez nyárra kifullad. Ehelyett ez az El Niño tovább erősödött, és az óceánok hőmérséklete a Csendes-óceán keleti trópusi részén tovább emelkedett. November közepére az óceán egyik kritikus részén, a Niño 3.4 régióban a hőmérséklet még melegebb volt, mint 1997-ben:

“Jelenleg azt mondjuk, hogy szerintünk ez tényleg a három legerősebb közül az egyik lesz” – mondta Michel Jarraud, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára, aki az 1997-98-as, 1982-83-as és 1972-73-as El Niño eseményekhez hasonlította. “Lehet, hogy a kettő közül az egyik; ezt még nem tudjuk. De az biztos, hogy ez már egy nagyon erős.”

Az országoknak szerte a világon fel kell készülniük, mivel ez az esemény ezen a télen tetőzik és tavaszig tart. Az El Niño már eddig is hosszabb aszályokat váltott ki Indonéziában, ami lehetővé tette, hogy hatalmas, ember által okozott tőzegtüzek tomboljanak, és mérgező ködöt okozzanak, amely egészen Szingapúrig terjedt. Az óceánok melegebb hőmérséklete jelentős korallfehéredést is okozott, ami világszerte károsította a zátonyokat.

És az El Niño talán még csak most kezdődik: A múltban a nagyobb események szokatlanul forró, száraz időjárást hoztak Ausztráliába, ami csökkentheti a búzatermést és fokozhatja az erdőtüzeket. Indiába forróbb, szárazabb időjárást hozhat, ami árt a mezőgazdaságnak. Heves esőzéseket és pusztító áradásokat hozhat Peruba, amelyek házakat mosnak el és kolerát terjesztenek.

Az El Niño nem csak rossz. Az Egyesült Államokban hozhat némi szükséges esőt ezen a télen, hogy enyhítse a kaliforniai szárazságot (bár halálos földcsuszamlásokat és áradásokat is okozhat). Történelmileg az El Niño enyhébb amerikai teleket is hozott, és visszafogta az atlanti hurrikánokat.

Az egyik fontos figyelmeztetés azonban az, hogy minden El Niño kicsit másképp alakul – és némelyiknek váratlan hatásai vannak. Ahogy Emily Becker, a NOAA munkatársa rámutat, az erős El Niño események általában esőt hoznak Kaliforniába télen (mint 1982-’83-ban), de néha nem (mint 1965-’66-ban):

A másik kulcsfontosságú történet, amit figyelni kell, hogy egy erős El Niño hogyan emelheti a hőmérsékletet világszerte. A globális átlaghőmérséklet már most is emelkedik az idő múlásával, köszönhetően annak a sok szén-dioxidnak, amit a légkörbe juttatunk. A NASA szerint 2014 volt az eddigi legmelegebb év. De abban az évben nem volt El Niño – és az El Niño-évek általában valamivel melegebbek az átlagosnál, mivel a hő az óceánból a felszínre kerül.

Az El Niño és a növekvő CO2 kombinációja már most segít abban, hogy 2015 megdöntse a melegrekordokat. A nagy kérdés már csak az, hogy 2016-ban is így lesz-e:

Végeredmény: Még mindig rengeteg kérdőjel van azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan fog alakulni. De az El Niño lehet a következő hónapok legnagyobb időjárási története, amelynek hullámzó hatásai az egész világra kiterjednek.

Hogyan működik valójában az El Niño, lépésről lépésre

Az El Niño működésének megértéséhez segít megérteni, hogyan néz ki az egyenlítői Csendes-óceán normál, azaz “semleges” körülmények között:

1) Semleges körülmények az egyenlítői Csendes-óceánon

Normális esetben a trópusi Csendes-óceánon erős passzátszelek fújják a meleg tengervizet keletről nyugatra, ahol az Indonézia közelében felhalmozódik. Eközben Dél-Amerika mentén keletre, az óceán mélyén lévő fagyos víz közelebb húzódik a felszínhez, lehűtve ezzel a Peru környéki területet. Íme egy diagram:

Az eredmény: “semleges” körülmények között a tengerszint Indonézia közelében körülbelül fél méterrel magasabb, mint Peruban. És a felszíni víz Indonézia közelében körülbelül 8°C-kal melegebb, mint Peru közelében. Ez a hőmérsékletkülönbség konvektív hurkot hoz létre a légkörben, ami viszont erősíti a passzátszeleket.

Ez végül nem csak erre az óceánszakaszra van hatással. Mivel a Csendes-óceán olyan hatalmas, ez a rendszer a globális éghajlat egyik fő hajtóereje. Az Indonézia közelében lévő nagy, meleg víztócsa miatt a fölötte lévő levegő emelkedik, ami csapadékot hoz létre a térségben. És ez a rendszer alakítja a sugáráramlatokat, amelyek az időjárást és a viharokat irányítják szerte a világon.

Mindenesetre normális körülmények között így működik. De a dolgok egy kicsit másképp néznek ki, amikor jön az El Niño.

2) Most jön az El Niño

Néhány évente ezek az uralkodó csendes-óceáni passzátszelek, amelyek keletről nyugatra fújnak, gyengülhetnek. (A tudósok még mindig vitatják, hogy pontosan miért történik ez.)

Amikor a passzátszelek gyengülnek, az összes meleg víz, ami Indonézia közelében felhalmozódott, elkezd visszacsapódni kelet felé, a gravitáció által visszahúzva. Mi több, a termoklinak nevezett víz alatti réteg elkezd süllyedni. Ennek eredményeként kevesebb hideg víz emelkedik fel az óceán mélyéről Dél-Amerika közelében – így a Peru környéki vizek melegedni kezdenek. Íme egy másik diagram:

Emiatt a Csendes-óceán keleti és középső részén a tengerfelszín hőmérséklete emelkedni kezd, és a passzátszelek tovább gyengülnek. Ráadásul a csapadék is követni kezdi ezt a meleg víztömeget kelet felé haladva. Ezért az El Niño általában szárazabb időjárással jár olyan helyeken, mint Indonézia és Ausztrália, valamint hevesebb esőzésekkel olyan helyeken, mint Peru (vagy Kalifornia). Az eső lényegében kelet felé mozog.

A tudósok hivatalosan akkor nyilvánítják El Niñónak, amikor a Csendes-óceán egyenlítői részén (az úgynevezett Niño 3.4 régióban) a tengerfelszín hőmérséklete három egymást követő hónapban 0,5°C-kal a történelmi alapérték fölé emelkedik – és ha a légköri viszonyok és a csapadékminták ennek megfelelően megváltoznak.

A Csendes-óceán hatalmas kiterjedése miatt egy El Niño nagy hatással lehet a világ időjárására, különösen a téli hónapokban. Íme egy pillantás az El Niño eseményeket történelmileg kísérő változásokra:

Az El Niño tipikus hatásai télen:

Egy erős El Niño gyengítheti például a monszunokat az Indiai-óceánon. Azt is okozhatja, hogy a sugáráramlat a Csendes-óceán keleti részéből elkezd megnyúlni az Egyesült Államok déli részén, csapadékot és viharokat hozva magával. Mégis, sok múlik azon, hogy az El Niño valójában mennyire erős – és időnként vannak aberrációk és kivételek a szabály alól. Erről bővebben alább.

El Niño visszatérése 2015-ben – és miért beszélnek a tudósok “Godzilla” eseményről

A tudósok 2014 eleje óta várják a legújabb El Niño kialakulását. De annak jeleként, hogy mennyire csúszós tud lenni a rendszer, az El Niño folyamatosan dacolt az előrejelzésekkel, és nem jelent meg.

Elvégre 2015 márciusában, több téves kezdet után a NOAA éghajlati előrejelző központjának tudósai készek voltak kijelenteni, hogy egy gyenge El Niño van kialakulóban. Konkrétan, a tengerfelszín hőmérséklete ebben a Niño 3.4 régióban (nagyjából az alábbi ábra közepén) szeptember óta legalább 0,5°C-kal az alapérték felett volt. És ami fontos, a légköri viszonyok is reagáltak erre, több esővel a Csendes-óceán középső része felett és kevesebb esővel Indonézia felett:

A NOAA előrejelzői azonban akkoriban azt mondták, hogy ez az El Niño “gyengének” tűnik, valószínűleg minimális hatással lesz a globális időjárási mintákra, és csak 50-60 százalék esélye van arra, hogy a nyár végéig kitart.

Az El Niño aztán, némileg váratlanul, egyre erősebb és erősebb lett. És egyre erősebb lett. 2015 októberére a tengerfelszíni hőmérséklet több mint 2°C-kal az alapérték fölé emelkedett a Niño 3.4 régióban, és a tudósok erős árulkodó légköri változásokat észleltek. Figyeljék meg, hogy az anomálisan meleg terület keletre húzódott, és sokkal, de sokkal melegebb a szokásosnál:

Az előrejelzők most arra számítanak, hogy ez az El Niño október és január között tetőzik, és amikor ez bekövetkezik, valószínűleg az eddigi két-három legerősebb rekord közé kerül (az 1997-’98, 1982-’83 és 1972-’73-as évekkel együtt.) Egyes előrejelzők ezt a jelenséget még potenciális “Godzillának” is nevezték.

Már most elkezdtünk látni néhány jelentős El Niño hatást szerte a világon. Az őszi csapadékhiány Indonéziában lehetővé tette, hogy az ember által okozott erdő- és tőzegtüzek elszabaduljanak, és sűrű, mérgező ködbe burkolják a régiót. A melegebb csendes-óceáni vizek pedig szokatlanul aktív trópusi ciklonszezont eredményeztek, ami az El Niño egyik jellemzője. Másfelől azonban az esemény az Atlanti-óceánon nagyobb szélnyírást is eredményezett, ami visszafogta a hurrikántevékenységet.

Az El Niño esőt hozhat Kaliforniába – de nem biztos, hogy véget vet az aszálynak

Amint fentebb említettük, az El Niño általában az időjárási minták változásával jár együtt világszerte, különösen az északi félteke téli időszakában. Az egyik kínzó lehetőség, hogy egy erős El Niño több esőt hoz Kaliforniába, enyhítve az állam szárazságát.

De még itt sem biztos semmi. Az El Niño csak közvetve befolyásolja az USA időjárását, a légköri cirkuláció megváltoztatásával és az észak-csendes-óceáni sugáráramlat eltolódásával. (A Columbia Egyetem munkatársa, Anthony Barnston világos magyarázatát lásd itt.) Ez az események bonyolult láncolata, és az egyes pontokon bekövetkező apró görcsök befolyásolhatják a végeredményt.

Ezért Becker arra figyelmeztet, hogy ne a bizonyosságokban, hanem a valószínűségekben gondolkodjunk. Íme egy példa arra, hogy az El Niño hogyan változtathatja meg az átlagosnál csapadékosabb tél esélyeit Kaliforniában (megjegyzi, hogy ez nem előrejelzés, csak illusztráció):

Más szóval, az El Niñónak köszönhetően Kaliforniának nagyobb esélye van egy csapadékosabb télre, de nem 100 százalékos az esélye.

Mi több, még ha jön is az eső, az nem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy teljesen eltüntesse azt a hatalmas vízhiányt, amelyet Kalifornia az elmúlt öt évben felhalmozott. Az államnak valószínűleg rekordmennyiségű csapadékra van szüksége ahhoz, hogy véget vessen az aszálynak, és az eső (a víztározók feltöltéséhez) és a Sierra Nevada hegységben lévő hó (a tavaszi és nyári olvadáshoz) megfelelő keverékére is szükség van.

Azt is figyelmeztetni kell: A szárazság utáni heves esőzések áradásokat és sárcsuszamlásokat hozhatnak. Dél-Kalifornia október közepén kapott egy lehetséges előzetest, amikor egy rövid ideig tartó intenzív esőzés hatalmas iszapömlésekhez vezetett, amelyek autók százait ejtették csapdába. Az embereknek tehát fel kell készülniük.

Az El Niño általában egyes országoknak árt, másoknak pedig használ

Nem egészen helyes azt mondani, hogy az El Niño események “rosszak” vagy “jók”. A különböző régiókra általában eltérő hatással vannak.

A Cambridge-i Egyetem egyik nemrégiben készült tanulmánya szerint az El Niño események átlagosan károsítják a gazdasági tevékenységet Ausztráliában, Chilében, Indonéziában, Indiában, Japánban, Új-Zélandon és Dél-Afrikában. Az okok változatosak voltak: aszály és csökkent terméshozam Ausztráliában és Indiában, erdőtüzek Indonéziában, kevésbé produktív halászat Peruban.

A tanulmány azonban azt is megállapította, hogy átlagosan az El Niño inkább fellendítette Argentína, Kanada, Mexikó, sőt az Egyesült Államok gazdaságát, legalábbis nagyon rövid távon. Ismét sok tényező játszott közre: Amellett, hogy az El Niño a szükséges esőt hozta Kaliforniába és Texasba, kevesebb tornádó aktivitással járt együtt az Egyesült Államok középnyugati részén és kevesebb hurrikánnal az Atlanti-óceánon.

Itt van egy táblázat az országok széles körére vonatkozó becsült gazdasági hatásokról:

Mégis minden nagy El Niño más és más, és megvannak a maga sajátosságai. Úgyhogy tekintsük ezt a táblázatot inkább durva útmutatónak, mint evangéliumnak.

A táblázatban két fontos csavar is van. Ahogy Michel Jarraud, a WMO munkatársa októberi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, számos ország tanult a múltból, és intézkedéseket vezetett be az El Niño hatásai elleni védekezésre. (Mexikó például jól felkészült a múlt hónapban az államot sújtó, rekord erősségű csendes-óceáni hurrikánra.)

Ezzel szemben ez az El Niño rekordmeleg óceáni hőmérséklet mellett zajlik, így kiszámíthatatlan hatásai lehetnek. “Az El Niñóval kapcsolatos tudományos ismereteink az elmúlt években nagymértékben bővültek. Ez az esemény azonban ismeretlen területen játszódik le” – mondta Jarraud. “Ez a természetben előforduló El Niño esemény és az ember által előidézett éghajlatváltozás olyan kölcsönhatásba léphet, és olyan módon módosíthatja egymást, amilyet még soha nem tapasztaltunk.”

Az El Niño segít abban, hogy 2015 rekordmeleg év legyen. Mi a helyzet 2016-ban?

A globális felmelegedésnek köszönhetően a Föld felszíni átlaghőmérséklete idővel emelkedik. De évről évre nagy a szórás. Az El Niño-évek általában kicsit melegebbek az átlagosnál. A La Niña évek (amikor a passzátszelek inkább erősödnek, mint gyengülnek) általában az átlagosnál kicsit hűvösebbek. Így:

Mi folyik itt? Ahogy az ember egyre több üvegházhatású gázt juttat a légkörbe, egyre több hőt zárunk be a Föld felszínén. De ennek a plusz hőnek több mint 90 százalékát elnyelik az óceánok. Így az óceán és a légkör közötti finom kölcsönhatások nagyban befolyásolhatják a felszíni hőmérsékletet.

Amikor a Csendes-óceánban semlegesek a körülmények, a hőből több marad meg az óceán felszíne alatt. Amikor erős El Niño alakul ki, a hőből több jut a felszínre. Ez az oka annak, hogy a Föld felszíni átlaghőmérséklete 1998-ban új csúcsokat ért el: a globális felmelegedés és egy rendkívül erős El Niño kombinációja állt fenn.

A 2014-es év figyelemre méltó volt abban, hogy valószínűleg El Niño esemény nélkül is ez volt a legmelegebb év, ami annak a jele, hogy a Föld összességében egyre melegebb. Eközben 2015 gyakorlatilag garantáltan még melegebb lesz, mint 2014.

Ha most még egy szörnyű El Niño is bekerül a képbe, akkor a rekordok megdőlhetnek. Még januárban Gavin Schmidt, a NASA munkatársa egy sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a hőmérséklet jellemzően körülbelül három hónappal egy El Niño esemény után tetőzik. Mivel az előrejelzések szerint a jelenlegi El Niño jövő tavaszig tart, könnyen lehet, hogy 2016-ban is új csúcsokat fogunk elérni. Meg kell várnunk és meglátjuk.

További olvasnivalók:

• AzNOAA ENSO blogja kiváló információforrás az El Niñóval kapcsolatos frissítésekhez. A Weather Underground is gyakran tesz közzé lényegre törő frissítéseket.
• A Readingi Egyetem munkatársa, Eric Guilyardi írását is érdemes elolvasni az előrejelzőknek az ENSO, vagyis a Csendes-óceáni rendszer modellezése során felmerülő kihívásokról, amelynek az El Niño is része. “Amíg nem értünk többet, talán bele kell törődnünk abba, hogy az ENSO-t belátható időn belül nem lehet néhány hónapnál hosszabb időre előre megbízhatóan megjósolni” – írja.