Egér

Egér Fosszilis tartomány:
Házi egér, Mus musculus
Tudományos besorolás
Királyság: Animalia Phylum: Chordata Class: Mammalia Rend: Rodentia Főcsalád: Rodentia Muroidea Family: Muridae Subfamily:: Murinae Genus: Mus Linnaeus, 1758

Nincs egyetértés abban, hogy az állatok mely körét foglalja magában az egér (többes számban egér) kifejezés. Az egér különböző meghatározások szerint az emlősök (Rodentia) rendjének Muridae családjába tartozó Mus nemzetségbe tartozó bármely állat; vagy a Muridae családba tartozó bármely kis állat; vagy a különféle rágcsálófélék (Rodentia) családjaiba (beleértve a Muridae, Cricetidae, és néha a Heteromyidae és mások) tartozó bármely kis, patkányszerű állat. (Lásd a definíciót.)

Az egerekre jellemző a hegyes orr, a kicsi és kerek fülek, valamint a hosszú és vékony, szőr nélküli vagy kevés szőrrel rendelkező farok. A kifejezés legszűkebb értelemben vett használata (Mus nemzetség) kivételével az egerek és a patkányok közötti fő különbségtétel a méret kérdése: a viszonylag kisebb, talán 12 centiméteres vagy annál kisebb állatokat egereknek, a hasonló kinézetű, nagyobb állatokat pedig patkányoknak nevezik. Rágcsálóként mind az egerekre, mind a patkányokra jellemző a rágásra specializálódott fogazat, amely egyetlen pár felső metszőfogat, egyetlen pár alsó metszőfogat és egy vagy több őrlőfog által követett rés, valamint nincsenek szemfogak és minden kvadránsban legfeljebb egy metszőfog található (Myers 2000).

A cikk további részében az egér szűkebb, tudományosan korlátozott definícióját vesszük alapul, amely szerint az egér a Mus nemzetségbe tartozó bármely állat, hacsak másképp nem szerepel.

Az egerek, bár gyakran kártevőnek tekintik őket, fontos szerepet játszanak a laboratóriumi kutatásban, az ökológiai táplálékláncban és háziállatként.

A legismertebb egérfaj a közönséges házi egér (Mus musculus). Szinte minden országban megtalálható, és laboratóriumi egérként fontos modellszervezetként szolgál a biológiában, emellett kedvelt háziállat is. Az amerikai fehér lábú egér (Peromyscus leucopus) és a szarvasegér (Peromyscus maniculatus) is él néha házakban (bár ezek nem tartoznak a “házi egér” kategóriába, és a Mus nemzetségbe sem). Ezek az egérfajok általában komensálisan élnek együtt az emberrel (vagyis hasznot húznak az emberből anélkül, hogy az embert pozitívan vagy negatívan befolyásolnák).

Noha a laboratóriumban akár két évig is élhetnek, a vadon élő egerek átlagosan csak körülbelül három hónapig élnek, elsősorban az erős ragadozás miatt. Macskák, vadkutyák, rókák, ragadozó madarak, kígyók, sőt bizonyos rovarfajok is nagymértékben zsákmányolják az egereket.

Mindezek ellenére szinte bármilyen környezethez való hihetetlen alkalmazkodóképessége és az emberrel való együttélésre való általános képessége miatt a ma a Földön élő második legsikeresebb emlősfajnak számít (az első a patkány).

Az egerek bizonyos szempontból káros kártevők lehetnek, károsítják és megeszik a termést, valamint parazitáik és ürülékük révén betegségeket terjesztenek. Az USA nyugati részén az egérürülékkel érintkező por belélegzése összefüggésbe hozható a halálos (bár ritka) Hantavírussal. A macskák háziasításának eredeti motivációja feltehetően az egerek és rokonaik, a patkányok ragadozása volt.

Definíció

Az egér definícióját illetően megoszlanak a vélemények.

A Webster’s Third New International Dictionary-ben az egér tág értelemben “számos kis rágcsáló bármelyike, amely jellemzően kicsiny patkányra hasonlít, hegyes orral, meglehetősen kis fülekkel, hosszúkás testtel és karcsú, szőrtelen vagy ritkán szőrös farokkal, beleértve a Mus nemzetség összes kistestű tagját és más rágcsáló nemzetségek és családok számos tagját, amelyekben viszonylag kis méretükön kívül alig van más közös” (Silver 1995).

A Rodentia rend (Chordata törzs) azonban több mint 2000 fajt és mintegy 30 családot foglal magában (Myers 2000), amelyek közül sok olyan állatot tartalmaz, amelyeket egereknek nevezhetünk. Maga a Muridae család több mint ezer különböző fajt tartalmaz, beleértve az egereket, a futóegereket és a patkányokat (Silver 1995).

A szűkebb meghatározások az egereket különbözőképpen a Muridae családon belül, vagy a Muridae és a Cricetidae családokon belül, vagy e két családon és további rágcsálócsaládokon belül kis, patkányszerű állatokként ismerik el.

Az Oxford English Dictionary (Simpson és Weiner 1989) és a Concise Encyclopedia Britannica Online (2007) például azt állítja, hogy a Muridae családba tartozó minden kis állat egér. Az utóbbi szöveg továbbá leszögezi, hogy “A más rágcsálócsaládokba tartozó fajokat (pl. szarvasegér, zsebegér) tudományos alap nélkül egereknek nevezik” (dőlt betűvel szedve). A szarvasegér a Cricetidae család, a zsebegér pedig a Heteromyidae család tagja.

Az American Heritage Dictionary (2000) az egér kifejezést a Muridae és a Cricetidae családok kis, patkányszerű rágcsálóira korlátozza. Myers és munkatársai (2006) a Muridae családba az óvilági egerek és patkányok (valamint a futóegerek, fütyülő patkányok és mások), a Cricetidae családba az újvilági egerek és patkányok (valamint a poloskák, hörcsögök és rokonok), a Nesomyidae családba pedig az afrikai és madagaszkári endemikus egerek és patkányok tartoznak. A Science and Technology Encyclopedia (Parker 1982) kiterjeszti a fogalmat négy család (Muridae, Cricetidae, Heteromyidae és Zapodidae) kis rágcsálóira, a The Oxford American College Dictionary (2002) pedig a Muridae, Heteromyidae, Zapodidae és Muscardinidae családok fajaira.

A Muridae családon belül a Murinae alcsalád, és ezen az alcsaládon belül a Mus nemzetség.

A legszűkebb meghatározás szerint az “egér” a Mus nemzetség tagja. (Ezek mind kicsik.) Az Encyclopaedia Britannica (2007) például (a tömör változatban szereplő definícióval ellentétben) azt állítja, hogy “tudományos kontextusban az egér a Mus nemzetség 38 fajának bármelyikére utal, amely a latin Mus szó az egérre”. Megjegyzi továbbá, hogy a köznevet tágan, de “pontatlanul” alkalmazzák a körülbelül 12 cm (öt hüvelyknél) rövidebb testű rágcsálókra.

Test és viselkedés

Az egerek kis rágcsálók, amelyek kicsinyített patkányokra hasonlítanak. Bár jellemző rájuk a hegyes ormány, a kis fülek, a hosszúkás test és a karcsú, szőrtelen farok, a különböző egértípusok nagy eltéréseket mutatnak a fizikai jellemzőkben, és különösen a testméretek változnak jelentősen fajonként. Az átlagos egér fizikai jellemzőinek hozzávetőleges értékei a következők: 28-130 mm teljes testhossz és 2,5 és több mint 34 gramm közötti testtömeg (Nowak 1999).

Az egerek általában növényevő étrenden élnek, de valójában mindenevők, mivel időnként húst is fogyasztanak, például más egerek holttestét. Megfigyelték azt is, hogy éhezéskor a farkukat is felfalják. A szöcskeegerek kivételt képeznek a szabály alól, ők az egyetlen teljesen húsevő egerek. Az egerek átlagosan gabonaféléket, gyümölcsöket és magvakat fogyasztanak rendszeres táplálékként, innen ered a terménykárosító hírük. Arról is ismert, hogy ritkán a saját ürüléküket is megeszik.

Az egerek társas állatok, és szívesebben élnek csoportokban. A hímek rivalizálása káros lehet az állat számára, különösen, ha kis helyre vannak bezárva.

Az egér természetes élőhelyei igen változatosak. Az egerek megtalálhatók erdőkben, szavannákon, füves területeken és sziklás élőhelyeken (Nowak 1999). Afrikában különösen kedvelik az erdőszéleket, a származtatott szavannákat és a mezőgazdasági területeket. Az egerek fészket építenek a védelem és a meleg miatt, bár a különböző fajok eltérő preferenciákkal rendelkeznek: A M. minutoides sekély odúkban fészkel, a M. caroli és a M. cervicolor földbe ás, míg a M. shortridgei és a M. pahari a föld felett. A legtöbb faj fűből, rostokból és aprított anyagból épít fészket (Nowak 1999). Az egerek nem alszanak téli álmot.

Az egérnek bikromatikus látása van, ami azt jelenti, hogy három helyett két retinális fotopigmentje van, amelyek a csúcs hullámhosszakra, vagyis a színekre vannak beállítva. Hiányzik belőle a vörös fény érzékelésére szolgáló fotopigment (Jacobs et al. 2004).

Története

Az egérszerű fajok a legkorábbi emlősök közé tartoznak. Azt feltételezik, hogy a magasabb rendű emlősök sok millió évvel ezelőtt a rágcsálószerű fajokból fejlődtek ki.

Az egereket már az ókor óta ismeri az ember. A rómaiak nagyjából különbséget tettek az egerek és a patkányok között, a patkányokat Mus Maximusnak (nagy egér), az egereket pedig Mus Minimusnak (kisegér) nevezték. A spanyol nyelvben hasonló kifejezések használatosak: ratón az egérre és rata a patkányra

Az egerek elszíneződését állítólag Kínában vették észre először i. e. 1100-ban, ahol fehér egeret fedeztek fel. Elegendő bizonyíték van arra, hogy már a görögök és az ókori Róma idején is felfigyeltek a fehér egerekre.

Az “egér” és az izom szó rokonságban áll egymással. Az izom a musculus szóból ered, ami kisegeret jelent – valószínűleg az alak hasonlósága miatt

A Mus nemzetség taxonómiája

Az “egér” kifejezést gyakran a Mus taxonómiai kifejezéssel tartják egyenértékűnek, míg a házi egér a Mus musculusnak felel meg. A köznyelvben az “egér” kifejezés gyakran helytelenül a Mus musculusra utal. 38 egérfaj tartozik a Mus nemzetségbe, amint azt az alábbi táblázat mutatja.

Genus Mus
Subgenus Pyromys	Subgenus Coelomys	Subgenus Mus		Subgenus Nannomys
Mus platythrix Mus saxicola Mus philipsi Mus shortridgei Mus fernandoni	Mus mayori Mus pahari Mus crociduroides Mus vulcani Mus famulus	Mus caroli Mus cervicolor Mus cookii Mus cypriacus Mus booduga Mus terricolor	Mus musculus Mus spretus Mus macedonicus Mus macedonicus Mus. spicelegus Mus fragilicauda	Mus callewaerti Mus setulosus Mus triton Mus bufo Mus tenellus	Mus haussa Mus mattheyi Mus indutus Mus setzeri Mus musculoides	Mus v. minutoides Mus orangiae Mus mahomet Mus sorella Mus kasaicus	Mus neavei Mus oubanguii Mus oubanguii Mus goundae Mus baoulei

Laboratóriumi egerek

Az egerek a leggyakrabban használt állatkísérleti modell, több száz létrehozott beltenyésztéssel, tenyésztett és transzgenikus törzsekből áll. Az Egyesült Államokban nem tartoznak a United States Department of Agriculture, Animal and Plant Health Inspection Service által kezelt Animal Welfare Act (AWA) hatálya alá, mint állatok. A National Institute of Health (NIH) által kezelt Public Health Service Act (PHS) azonban kiterjed az állatok humánus kezelésére.

Az egerek gyakori kísérleti állatok a biológiában és a pszichológiában, elsősorban azért, mert emlősök, és így biológiailag hasonlóak az emberhez, de olyan módon manipulálhatók, ami az emberek és nagyobb emlősök esetében etikátlannak minősülne.

Az egerek további előnyei a laboratóriumi kutatásban többek között az, hogy az egerek kicsik, olcsók, és több generáció is megfigyelhető viszonylag rövid idő alatt. Az egérgenomot szekvenálták, és gyakorlatilag minden egérgénnek van emberi homológja. (A homológ olyan gén, amely egy másik génnel közös evolúciós ősök révén rokon.)

Egerek mint etetőállatok

Az egerek nagyon gyakori felhasználása számos kígyófaj, gyík, sőt még tarantulák etetése is. A legtöbb amerikai állatkereskedés ma már egereket is tart e célra. Az egerek ideálisak a sokféle méretű állat fogyasztására, mivel gyorsan szaporodnak, gyorsan nőnek, könnyen gondozhatók, és sokféle méretben árusíthatók.

A különböző korú és méretű egerekre gyakran használt kifejezések a következők: pinkies, fuzzies, hoppers és adult. A pinkie-k újszülött egerek, amelyeknek még nem nőtt szőrük. A fuzzie-knak van némi szőrük, de általában nem túl mozgékonyak. A hoppers egereknek már teljes szőrzetük van, és teljesen mozgékonyak, de kisebbek, mint a felnőtt egerek. Ezek a kifejezések a patkányok különböző növekedési szakaszaira is utalnak.

A kifejezetten kedvtelésből tartott és etetésre tenyésztett egereket néha díszegérnek nevezik.

Egerek mint háziállatok

Az egerek ma az egyik vezető házi rágcsáló. Bár az állatkereskedésekben elsősorban kígyótáplálékként árulják őket, sokan vesznek egeret társállatként. Néhány általánosan használt házi egér termék:

• Ketrec- Általában hörcsög vagy futóegér ketrec, de ma már kaphatóak speciális egérketrecek is.
• Táp- Kapható speciális pelletált és mag alapú táp.
• Hálózat- Általában keményfa, például nyárfa. Cédrust vagy fenyőt nem szabad használni, mert ezek káros folyadékokat tartalmaznak, amelyek károsíthatják bármely rágcsáló légzőrendszerét. A kukoricacsuhé alomanyagot szintén nem szabad használni, mert elősegíti az Aspergillis gombák növekedését, és lehetővé teszi a penészesedés kialakulását, amint nedves lesz. Emellett meglehetősen durva az egérlábakra nézve. Újrahasznosított szűz fapépet is használnak.

Az egerek háziállatként való tartásának néhány előnye a következő:

• Az egerek minimális vedlést és allergéneket adnak
• Az egerek szórakoztatóak és ragaszkodóak
• Az egerek olcsók
• Az egerek tiszták (a közhiedelemmel ellentétben)
• Az egerek szociálisan önzőek.elégségesek (ha más egerek csoportjában vannak)
• Az egerek jóval kisebb valószínűséggel harapnak, mint más rágcsálók
• Az egerek méretükhöz képest meglehetősen intelligensek.

A házi egerek tartásának azonban vannak hátrányai is:

• Az egerek kicsik és meglehetősen törékenyek (nem olyan könnyen kezelhetőek, mint egy kutya vagy macska)
• Az egerek éjszakai életmódot folytatnak (éjszaka aktívak)
• Az egereknek gyakoriak a szemfertőzéseik
• Az egerek könnyen megbetegednek, ha nem kapnak optimális ellátást
• Az egerek gyakran szaporodnak
• Az egerek élettartama rövid.

• American Heritage Dictionary of the American Language. 2000. The American Heritage Dictionary of the American Language, 4. kiadás. Boston: Houghton Mifflin. Retrieved August 6, 2007.
• Concise Encyclopedia (Britannica). 2007. Egér. Encyclopedia Britannica (online). Letöltve 2007. január 30.
• Encyclopaedia Britannica. 2007. Egér. Encyclopedia Britannica (online). Retrieved January 30, 2007.
• Jacobs, G. H., G. A. Williams, and J. A. Fenwick. 2004. A kúp pigment koexpressziójának hatása a spektrális érzékenységre és a színlátásra egérben. Vision Res. 44/14 :1615-22.
• Merriam-Webster. 2007. Egér. Merriam-Webster Online. Retrieved January 29, 2007.
• Myers, P. 2000. Rend Rodentia (rágcsálók). Animal Diversity Web. Retrieved January 30, 2007.
• Myers, P., R. Espinosa, C. S. Parr, T. Jones, G. S. Hammond, and T. A. Dewey. 2006. Muroidea szupercsalád (egerek, patkányok, futóegerek és rokonai. The Animal Diversity Web (online). Retrieved January 30, 2007 at http://animaldiversity.org.Retrieved August 6, 2007.
• Nowak, R. M. 1999. Walker’s Mammals of the World, 6. kiadás. Johns Hopkins University Press. ISBN 0801857899
• Oxford University Press. 2002. Oxford American College Dictionary. New York: G. P. Putnam’s Sons. ISBN 0399144153
• Parker, S. P. 1982. McGraw-Hill Encyclopedia of Science and Technology, 5. kiadás. New York: McGraw Hill. ISBN 0070792801
• Silver, L. M. 1995. Egérgenetika: Concepts and Applications (Fogalmak és alkalmazások). Oxford University Press.
• Simpson, J., and E. Weiner. (Szerk.) 1989. Oxford English Dictionary, második kiadás. Clarendon Press. ISBN 0198611862