Bram Stoker karaktere, Drakula, egy erdélyi gróf, akinek kastélya magasan egy sziklán ülő völgy felett található, alatta egy folyó folyik az Erdélyi Fejedelemségben.
Ezt a karaktert gyakran összekeverik Vlad Tepesszel (Vlad a Pálos), néha Vlad Dracul néven is ismert, aki egy walachiai herceg volt, akinek egy ma már romos kastélya volt a Walachiai Hercegségben. Mivel Bran kastélya az egyetlen kastély egész Erdélyben, amely valóban megfelel Bram Stoker Drakula kastélyáról szóló leírásának, az egész világon Drakula kastélyaként ismert. A “Drakula” 2. fejezetének 5. májusa a következőképpen írja le a gróf kastélyát: “… egy félelmetes szakadék szélén … időnként egy mély hasadékkal, ahol ezüstszálak szakadnak, ahol a folyók mély szakadékokban kanyarognak az erdőkön keresztül.”
Bram Stoker soha nem járt Romániában. A képzeletbeli Drakula kastélyát a Bran kastély leírása alapján ábrázolta, amely a századfordulós Nagy-Britanniában állt rendelkezésére. Valóban, Drakula várának képzeletbeli ábrázolása a “Drakula” első kiadásában szereplő metszetről feltűnően hasonlít Bran várához, és egyetlen más romániai várhoz sem. Stoker állítólag Charles Boner “Transylvania: Its Product and Its People” című könyvében (London: Longmans, 1865) szereplő Bran kastély illusztrációját használta fel a képzeletbeli Drakula kastélyának leírásához.
Drakula – mai felfogásunk szerint – kitalált személyiség, akinek neve Vlad Tepesnek, Wallachia 1456-1462 és 1476 közötti uralkodójának elnevezéséből származik, akit egyes korabeli történészek – főként politikai okokból – vérszomjas, kegyetlen despotának ábrázoltak.
Stoker karaktere, Drakula gróf először Bram Stoker ír író 1897-ben Angliában megjelent “Drakula” című regényében jelent meg. A “Drakula” név azonban, messze nem ijesztő, hanem a Sárkány Lovagrendből származik, amely rendhez Vlad Tepes és apja is csatlakozott. A Drakula-mítosz többi része az Erdélyben elterjedt szellemekkel és vámpírokkal kapcsolatos legendákból és népi hiedelmekből származik.
Stoker Drakula grófja egy évszázados vámpír, varázsló és erdélyi nemes, aki azt állítja, hogy Attila hun leszármazott székely. Egy pusztuló kastélyban lakik a Kárpátokban. A Jonathan Harker karakterével folytatott beszélgetéseiben Drakula úgy mutatkozik meg, mint aki intenzíven büszke a bojári kultúrájára, és vágyakozik múltjának emlékei után. Úgy tűnik, hogy Drakula gróf a fekete művészeteket a Kárpátokban, Nagyszeben (akkori nevén Hermannstadt) közelében lévő Scholomance Akadémián tanulta. Bár Stoker “Drakulának” nevezte el erdélyi grófját, óvatos volt, hogy ne sugalljon tényleges kapcsolatot Vlad Tepes történelmi alakjával. Miközben Stoker karaktere, Van Helsing azon töpreng, hogy Drakula gróf vajon Drakula vajda lehet-e, nyilvánvalóan nem az, hiszen az erdélyi Drakula gróf nyilvánvalóan nem Vlad Tepes valahai herceg, és Stoker egyáltalán nem volt hajlandó karakterét valós történelmi jelentőségű személyiséggé tenni.”
A Bran környéki falvakban a szellemeknek vagy “steregoi”-nak (a “strigoi” egy változata) nevezett gonosz szellemek létezésében hisznek. Fél évszázaddal ezelőttig úgy hitték, hogy léteznek bizonyos élő emberek – “strigoi” -, akik nappal normális életet élnek, de éjszaka, alvás közben a lelkük elhagyja a testüket és kísérti a falut, kínozva az embereket álmukban. Ezek a gonosz szellemek éjféltől az első kakaskukorékolásig kísértették zsákmányukat, amikor is elszállt a hatalmuk, hogy kárt tegyenek az emberekben. “Az élőhalottak a halhatatlanság átkától szenvednek – írja Stoker -, egyik korszakból a másikba vándorolnak, szaporítják áldozataikat, növelik a gonoszt a világban…”. Drakula karaktere ezekből a helyi mítoszokból származik.
Ami Vlad Tepest, Walachia uralkodóját illeti, ő valóban kapcsolódik Bran várához. Vlad több hadjáratban is részt vett, hogy megbüntesse a brassói német kereskedőket, akik nem tartották be a parancsait, ami a walachiai piacain folytatott kereskedelmüket illeti. A Wallachiába való átjutás Branon, a Brassóhoz legközelebbi szurdokon keresztül történt, amely összeköttetésben áll Targovistével, Vlad Tepes fővárosával. Az eredeti vámházak, amelyeknél az Erdélybe belépő kereskedőktől adót szedtek, ma is a Bran vár tövében állnak. A brani urakkal nem voltak túl szívélyes a kapcsolatok, mivel ők a brassói fellegvár képviselői voltak, akik ellenségesen viszonyultak Vlad Tepeshez. Nem ismert, hogy Vlad Tepes elfoglalta-e Bran várát. Írásos dokumentumok nem számolnak be róla. Azok az iratok, amelyek a levéltárakban léteznek Bran várával kapcsolatban, főként adminisztratív jellegűek, és a Bran vár uradalmának bevételeire és kiadásaira vonatkoznak, politikai és katonai eseményekről kevés említést tesznek.
Mégis 1462 őszén, miután Matei Corvin magyar király serege elfogta Vlad Tepest a Rucar melletti Podul Dambovitei erőd közelében, úgy tűnik, hogy Vladot Bran várába vitték és ott két hónapra bezárták. Ezt erősíti meg a Mirador Nyomda, Arad, 2002-ben megjelent Vlad The Impaler – Drakula című kötet, amelynek szerzője Gheorghe Lazea Postelnicu. Innen vitték el Vladot, és a visegrádi várba zárták.”
A Bran várába látogatóknak különbséget kell tenniük Bran történelmi valósága és a gróf Bram Stoker regényében szereplő karaktere között. Drakula a képzeletben létezik.