A diplopia diagnózisa elsősorban a betegtől származó információk alapján történik. Az orvosok vérvizsgálatot, fizikális vizsgálatot, komputertomográfiát (CT) vagy mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) használhatnak a kiváltó ok megtalálásához.
BesorolásSzerkesztés
A diplopia diagnózisának egyik első lépése gyakran az, hogy megnézzük, hogy a két fő osztályozás közül valamelyik kizárható-e; mindkettő előfordulhat. Ehhez az egyik szemet le kell zárni, hogy megnézzük, mely tünetek jelentkeznek csak az egyes szemeken.
BinokulárisSzerkesztés
A binokuláris diplópia a kancsalság (laikus nyelven “kancsalság”), a két szem egymáshoz viszonyított helytelen, vagy esotrópia (befelé irányuló), vagy exotrópia (kifelé irányuló) elrendeződése következtében kialakuló kettős látás. Ilyenkor, míg az egyik szem foveája a tekintet tárgyára irányul, a másik szem foveája máshová, és a tekintet tárgyának képe a retina extrafoveális területére esik.
Az agy egy tárgy látási irányát a kép foveához viszonyított helyzete alapján számítja ki. A foveára eső képeket úgy látjuk, mintha egyenesen előre néznénk, míg a foveán kívüli retinára eső képeket a retina ingerelt területétől függően a fovea felett, alatt, jobbra vagy balra látjuk egyenesen előre. Így, ha a szemek rosszul vannak egymáshoz igazítva, az agy egy céltárgyról két képet érzékel, mivel a céltárgy egyszerre stimulálja a retina különböző, egymásnak nem megfelelő területeit mindkét szemen, így kettős látás jön létre.
A retina bizonyos területeinek ezt a korrelációját az egyik szemen a másik szem azonos területeivel retina-korrespondencia néven ismerjük. Ez a kapcsolat a binokuláris diplopia társult jelenségét is eredményezi, bár ezt a jelenséget a diplópiát tapasztalók ritkán észlelik. Mivel az egyik szem foveája megfelel a másik szem foveájának, a két foveára eső képek a térben ugyanarra a pontra vetülnek. Így, ha a szemek rosszul vannak egymáshoz igazítva, két különböző tárgyat ugyanabban a térben egymás fölött elhelyezkedőnek érzékelünk. Ezt a jelenséget látászavarnak nevezzük.”
Az agy természetes módon védekezik a kettős látás ellen. A kettős látás elkerülése érdekében az agy néha figyelmen kívül hagyja az egyik szem képét, ezt a folyamatot szuppressziónak nevezik. Az elfojtás képessége különösen gyermekkorban található meg, amikor az agy még fejlődik. Így a gyermekkori kancsalságban szenvedők szinte soha nem panaszkodnak diplomópiára, míg a kancsalságot kialakító felnőttek szinte mindig panaszkodnak. Bár ez a szuppressziós képesség teljesen pozitív alkalmazkodásnak tűnhet a kancsalsághoz, a fejlődő gyermeknél ez megakadályozhatja a látás megfelelő fejlődését az érintett szemen, ami amblyopiához vezethet. Egyes felnőttek is képesek elnyomni a diplópiát, de az ő elnyomásuk ritkán olyan mély vagy hatékony, és sokkal hosszabb időbe telik, amíg kialakul, így ők nincsenek kitéve annak a veszélynek, hogy látásuk tartósan veszélybe kerül. Egyes esetekben a diplopia orvosi beavatkozás nélkül is megszűnik, más esetekben azonban a kettős látás oka továbbra is fennállhat.
Egyes diplopiás személyeknél, akiknél nem sikerül a fúzió, de mégsem szupprimálódnak, a szemek bizonyos típusú, görcsszerű, szabálytalan mozgása figyelhető meg a fixációs pont közelében (lásd: Horror fusionis).
MonokulárisSzerkesztés
A diplopia előfordulhat akkor is, ha csak az egyik szemmel nézünk; ezt monokuláris diplopiának nevezzük, vagy ha a beteg kettőnél több képet érzékel, monokuláris poliopiának. Bár ritkán súlyos okok is állhatnak a monokuláris diplópia tünetei mögött, ez sokkal ritkábban fordul elő, mint a binokuláris diplomópia esetében. A több kép észlelésének differenciáldiagnózisában olyan állapotokat vesznek figyelembe, mint a szaruhártya felszíni keratoconus, a lencse szubluxációja, a szemen belüli szerkezeti hiba, az elülső látókéreg elváltozása vagy nem organikus állapotok, de a diffrakción alapuló (és nem geometriai) optikai modellek kimutatták, hogy gyakori optikai állapotok, különösen az asztigmatizmus, szintén előidézhetik ezt a tünetet.
TemporaryEdit
Az átmeneti binokuláris diplopiát okozhatja alkoholmérgezés vagy fejsérülés, például agyrázkódás (ha az átmeneti kettős látás nem szűnik meg gyorsan, azonnal fel kell keresni egy optikust vagy szemészt). Ez lehet a benzodiazepinek vagy az opioidok mellékhatása is, különösen, ha nagyobb dózisban, rekreációs céllal alkalmazzák, továbbá a fenitoin és a zoniszamid antiepileptikumok, valamint a lamotrigin görcsoldó gyógyszer, továbbá a zolpidem nevű hipnotikus gyógyszer és a ketamin és a dextrometorfán nevű disszociatív szerek mellékhatása. Átmeneti diplopiát okozhat fáradt vagy feszült szemizmok is. Ha a diplopia más tünetekkel, például fáradtsággal és akut vagy krónikus fájdalommal együtt jelentkezik, a betegnek azonnal fel kell keresnie egy szemorvost.
VoluntaryEdit
Egyes emberek képesek tudatosan szétkapcsolni a szemüket, akár úgy, hogy szorosan túlfókuszálnak (azaz kancsalnak), akár úgy, hogy nem fókuszálnak. Továbbá, miközben egy tárgyat egy másik tárgy mögé nézünk, az elöl lévő tárgy képe megduplázódik (például az ujjunkat az arcunk elé helyezve, miközben szöveget olvasunk a számítógép monitorján). Ebben az értelemben a kettős látás nem veszélyes és nem káros, sőt, akár még élvezetes is lehet. Lehetővé teszi a sztereogramok megtekintését.
A monokuláris diplomópia sok embernél előidézhető, még normális látással rendelkezőknél is, egyszerű defókuszálási kísérletekkel, amelyek finom, nagy kontrasztú vonalakat tartalmaznak.