Tree Spotlight: Galyna Vakulenko
By Galyna Vakulenko on February 4, 2019
Carob tree growing in Palo Alto. Galyna Vakulenko fotója
Fa Spotlight sorozat: Kövesse velünk, ahogy megismerkedünk a köztünk élő lenyűgöző fákkal. Ez a sorozat a Carnegie Institution for Science Növénybiológiai Tanszékének Rhee Laboratóriumával együttműködve jött létre.
A sorozat további bejegyzései: ginkgo biloba, Douglas fenyő, óriás mamutfenyő, kínai faggyú, ezüstdolláros gumi, Monterey fenyő, zöld dracaena, parti élő tölgy, parafatölgy, japán juhar, ezüstnyír, hajnali mamutfenyő és japán persimmon hachiya.
A szentjánoskenyérfa
A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) a borsófélék családjába tartozó, a mediterrán régióban őshonos növény. Leginkább a nagy babhüvelyekről és a bennük lévő magokról ismert. A szentjánoskenyérfa neve az arab خَرُّوبٌ (kharrūb) szóból származik, ami “sáskabab hüvelyt” jelent (a hüvelyek némileg hasonlítanak a sáskákra).
A fa nyugaton honosodott meg, és jól érzi magát a kaliforniai éghajlaton. A mezőgazdaságban széles körben termesztik, de vadon még mindig megtalálható a Földközi-tenger térségében. A szentjánoskenyérfák többnyire kétlakiak, ami azt jelenti, hogy külön hím és nőstény formájuk van. A nőstény fákat dísznövényként termesztik és termésükért – egy hat hüvelyk hosszú barna hüvelyért – termesztik.
A szárított szentjánoskenyérbab hüvely. Fotó: G.steph.rocket
A szentjánoskenyér az élelmiszerekben
A szentjánoskenyérmag a galaktomannán nevű cukrot tartalmazza, amelyből szentjánoskenyérgumi készül. A szentjánoskenyérmag-lisztet általában élelmiszer-adalékanyagként használják olyan élelmiszerek sűrítésére, mint a fagylalt és a salátaöntet. Magát a babhüvelyt szárítják, és chips vagy por formájában a csokoládé alacsony cukortartalmú helyettesítőjeként használják.
A csokoládé teobromint és koffeint tartalmaz, amelyek mindkettő mérgező a kutyák számára. Mivel a szentjánoskenyérből hiányzik mindkét vegyület, arra használják, hogy csokoládé ízt adjanak az állateledeleknek.
A szentjánoskenyér a gyógyászatban
A D-pinitol kémiai szerkezete.
A szentjánoskenyér a cukorbetegek számára is jó ételhelyettesítő. A hagyományos indiai gyógyászatban a nagy bougainvillea (Bougainvillea spectabilis) leveleinek kivonata ismert volt a cukorbetegség gyógyítására. A D-pinitol nevű vegyületet, egy cukorfajtát végül kivonták a bougainvilleából, és bebizonyosodott, hogy csökkenti a vércukorszintet. A szentjánoskenyérgubó is tartalmaz D-pinitolt, ami a csokoládé ideális helyettesítőjévé teszi az ételekben. A szentjánoskenyérfa számos más betegség, például a hasmenés és a hiperlipidémia (magas zsírkoncentráció a vérben) kezelésére is alkalmas.
A szentjánoskenyérfa a történelemben
A fa évezredek óta kulturális és gazdasági jelentőséggel bír. A szentjánoskenyérbab hüvelyét a mezopotámiai kultúrában fogyasztották, és a szentjánoskenyérfára a legkorábbi létező irodalmi mű, a “Gilgames eposz” is hivatkozik. Az ősi egyiptomi hieroglifákon egy szentjánoskenyérbab hüvelyt ábrázolnak, ami “édes”.
A “karát” kifejezés egyébként abból a közel-keleti gyakorlatból származik, hogy a drágaköveket a tisztaság mérésekor szentjánoskenyérmaggal mérlegelték. A solidus néven ismert tömör arany római pénzérme súlya 24 szentjánoskenyérmagnak felelt meg, ami ahhoz vezetett, hogy a 24 karátos arany az arany legtisztább formája.