Calcaneal Spurs

Meghatározás/leírás

A sarokcsont sarkantyú, vagy közismert nevén sarokcsont sarkantyú akkor alakul ki, ha a sarokcsonton csontos kinövés alakul ki. A sarokcsonti sarkantyú elhelyezkedhet a sarok hátsó részén (háti sarokcsont) vagy a talp alatt (talpi sarokcsont). A háti sarkantyúk gyakran az achilles-ínhüvelygyulladással, míg a talp alatti sarkantyúk a plantáris fasciitisszel hozhatók összefüggésbe.

A sarkantyú csúcsa vagy a planter fascia eredésén belül (a calcaneus medialis tuberculumán) vagy felette (a flexor digitorum brevis izom eredésénél) helyezkedik el. A sarkantyúképződés, a sarokcsont medialis tuberculuma és a sarok intrinsic izomzata közötti kapcsolat a talpi fascia folyamatos húzó hatását eredményezi, ami gyulladásos választ eredményez.

Klinikailag releváns anatómia

Számos izom (Soleus, gastrocnemius, plantaris, abductor digiti minimi, flexor digitorum brevis, extensor digitorum brevis, abductor hallucis, extensor hallucis brevis, quadratus plantae) és a plantaris fascia, amelyek húzóerőt fejtenek ki a tuberositas és a calcaneus szomszédos régióira, különösen túlzott vagy kóros pronáció esetén. Úgy tűnik, hogy a sarkantyúk eredetét ismétlődő trauma okozza, amely mikroszakadásokat okoz a plantáris fasciában a rögzítés közelében, és a helyreállítási kísérlet gyulladáshoz vezet, amely felelős a tünetek kialakulásáért és fenntartásáért.

Epidemiológia /Etiológia

A sarkantyúk etiológiája vitatott. Öröklődés, anyagcserezavarok, tuberkulózis, szisztémás gyulladásos betegségek és számos más rendellenesség is felmerült. A jelenlegi érvelés szerint a kóros biomechanika (túlzott vagy kóros pronáció) az elsődleges etiológiai tényezője a fájdalmas talpi sarok és az alsó sarokcsont sarkának. Úgy gondolják, hogy a sarkantyú a biomechanikai hiba következménye és véletlen lelet, ha fájdalmas talpi sarokkal társul. A leggyakoribb etiológiának a kóros pronatiót tartják, amely megnövekedett feszítő erőket eredményez a sarokcsont gumócsontjának régiójában rögzülő struktúrákban.

A tünetmentes saroksarkantyú viszonylag gyakori a normál, felnőtt populációban. Egy epidemiológiai vizsgálat szerint az USA felnőtt lakosságának 11%-ánál alakult ki calcaneus sarkantyú, amely véletlen röntgenfelvételen mutatkozott.

Jellemzők/klinikai megjelenés

A fájdalmas sarok viszonylag gyakori lábprobléma, de a calcaneus sarkantyút nem tekintik a sarokfájdalom elsődleges okának. A sarokcsonti sarkantyút a talpi fascia és a talpi izmok hosszú távú terhelése okozza, és kialakulhat a talpi fasciitis plantaris reakciójaként.

A többnyire a sarokcsonti gumó medialis processusának területén lokalizálódó fájdalmat a talpi aponeurosisnak a sarokcsonthoz való rögzülésének régiójában fellépő nyomás okozza. Az állapot fennállhat anélkül, hogy tüneteket okozna, vagy nagyon fájdalmas, akár rokkanttá is válhat.

A legtöbb sarokfájós beteg középkorú felnőtt. Az elhízás kockázati tényezőnek tekinthető. Nem minden saroksarkantyú okoz tüneteket, és gyakran fájdalommentes, de ha mégis tüneteket okoz, az emberek gyakran nagyobb fájdalmat éreznek terheléses tevékenységek során, reggel vagy pihenőidő után. A fájdalom azonban nem a sarkantyúra gyakorolt mechanikai nyomás, hanem a gyulladásos reakció következménye.

A saroksarkantyúnak 2 típusa van;

• Az A típusú sarok a talpi fascia behelyeződése felett helyezkedik el
• A B típusú sarok a talpi fascia behelyeződésétől distalisan a talpi fascián belül előre nyúlik.
  Az A típusú sarkantyú átlagos hossza statisztikailag szignifikánsan hosszabb, mint a B típusú sarkantyú átlagos hossza, bár a B típusú sarkantyúval rendelkező betegek súlyosabb klinikai fájdalomról számoltak be.

A sarkantyúk 3 különböző típusba sorolhatók:

• Vannak olyanok, amelyek nagy méretűek, de tünetmentesek, mert a növekedési szög olyan, hogy a sarkantyú a terhelés hatására súlyosbodott és/vagy a gyulladásos elváltozások megálltak.
• A 2. típus nagy, de terhelésre fájdalmas, mert a calcaneus dőlésszöge a hosszanti ív depressziója miatt megváltozott, és ennek következtében a sarkantyú teherbíró ponttá válhat, ami néha kezelhetetlen, refrakter fájdalmat okoz.
• Ez a 3. típus csak csekély mértékű proliferációval rendelkezik, körvonala szabálytalan és szaggatott, általában a talpi fascia eredete körül csökkent sűrűségű terület kíséri, ami szubakut gyulladásos folyamatra utal. Kétségtelen, hogy minden sarokcsonti sarkantyú így kezdődik, de csak kevés válik ebben a stádiumban tünetessé, mivel az etiológiai tényezők akutak.

Differenciáldiagnózis

Mivel a krónikus sarokfájdalom számos betegség gyakori megnyilvánulása, ezeket a kezelés megtervezése előtt ki kell zárni. A diagnosztikus képalkotás, valamint az orvosi jelek gyakran szolgálnak arra, hogy az alább említett állapotok közül néhányat megkülönböztessünk a saroksarkantyútól.

Muszkuloszkeletális okok

• Peroneus tendonitis: (az egyik vagy mindkét peroneus ín gyulladása)
  • MRI-vizsgálat vagy ultrahangvizsgálat

• Haglund- deformitás (bursitisszel vagy anélkül): A calcaneus tüneti csontos hátsó-hátsó-felső kiemelkedése
  • Röntgenfelvétel vagy szonográfia a lábfejről maximális dorziflexióban

• Sever-kór (calcaneus apophysitis): A sarokcsont apofízisének gyulladása túlterhelés következtében
  • Klinikai, ultrahangos vizsgálatok

Traumatikus hatások

• Calcaneus törések (és stressz törések): a sarok ismétlődő terhelésének következtében kialakuló törések
  • Ottawai boka szabályok, röntgen, MRI (izotópos csontvizsgálat) és ultrahang.

Neurológiai okok

• Baxter idegbecsípődés: (az oldalsó talpi ideg első ágának krónikus kompressziója)
  • Klinikai (Tinel-jel)

• Tarsalis alagút szindróma (sinus tarsi): A sípcsont hátsó idegének beidegzése
  • Klinikai (Tinel-jel, dorsiflexiós-eversion teszt)

Más

• Sarok zsírpárna szindróma: Az ütéselnyelő zsírpárna vagy corpus adiposum atrófiája vagy gyulladása
  • Klinikai, ultrahangvizsgálat
• Krónikus oldalsó bokafájdalom egyéb okkal:
  • MRI

Diagnosztikai eljárások

A diagnózis a beteg anamnézisén és a fizikális vizsgálat eredményein alapul. A diagnózist általában röntgennel erősítik meg, de más diagnosztikai segédeszközöket is alkalmaznak. A röntgenvizsgálat a sarokcsont sarkantyúképződést vagy meszesedést mutathat akár az Achilles-ín beékelődésénél, akár a talpi fascia eredésénél. Ritkán van szükség MRI-re.

Kimeneti mérések

• Lower Extremity Functional Scale (LEFS)
• Outcome Measures Database

Examination

A klinikai vizsgálat során különböző szempontokat kell figyelembe venni.

• A boka és a lábfej mozgástartománya korlátozott, különösen a lábujjak passzív dorziflexiója?

• A proximalis plantar fascia rögzítésének tapintása a saroknál. A calcaneus sarkantyú jelenléte, bármilyen érzékenység (helye/súlyossága) vagy deformitás tapintható (a dorsiflexióval együtt)
• A sarokpárna atrófiája a másik lábfejhez képest, csökkent izomerővel kombinálva?
• Létezik-e duzzanat?
• Szenzibilitás
• A sípcsonti ideg hipesztéziájának/dystéziájának jelenléte? Tinel-jel
• Létezik-e bőrszakadás a lábon?
• Valamilyen eltérés a lábtartásban a másik lábhoz képest?
• Elégsúlycsökkenés terheléskor?
• A járás értékelése

Kezelés

‘A klinikai gyakorlati útmutató 2010-es felülvizsgálata különböző fázisokat vázol fel, szintekre osztva. Ha egy bizonyos szint csökkenti a tüneteket, a kezelést folytatni kell. Ha nem jelentkezik javulás, akkor a kezelés egy magasabb szintre lép.

A kezelés ajánlott idővonala a magasabb szintre lépés előtt, ha nem javulnak a tünetek:
1. szint: 6 hét
2. szint: 6 hónap
3. szint: 6 hónap

gyógyszeres kezelés

I. szint
● Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID)
I. fokozatú ajánlás
●Kortisoninjekciók
B. fokozatú ajánlás

.

II. szint
● Ismételt kortizon injekciók
B fokozatú ajánlás
● Botulinum toxin
I. fokozatú ajánlás

III. szint
● Endoszkópos plantáris fasciotómia
● In-lépéses fasciotómia
● Minimális invazív műtéti technika
Minden B fokozatú ajánlás

Konzervatív kezelés

I. szint
● A láb párnázása és pántolása

● Terápiás ortopédiai talpbetétek rövid távú fájdalomcsillapításra
● Achilles és plantáris fascia nyújtása
● Előre gyártott és egyedi ortopédiai eszköz. Az előre gyártott jobb eredményeket mutat a tünetek javulásában, mint az egyedi eszköz
B fokozatú ajánlás
● Éjszakai sín
B fokozatú ajánlás
●Fizioterápia
I fokozatú ajánlás
●Gipsz vagy csizma immobilizáció
C fokozatú ajánlás

III. szint
● ESWT (extrakorporális lökéshullámterápia)
B fokozatú ajánlás
● Bipoláris rádiófrekvencia (mikrotenotómia)
C fokozatú ajánlás

Hiányzó bizonyítékok az irányelvekben

Egyes kezelések bizonyítottan hatékonyak a talpi fasciitis plantaris kezelésében, de nem a sarkantyús sarkantyú jelenlétében. Ezek az ajánlások ezért csak akkor alkalmazhatók, ha a sarokcsonti sarkantyú talpi fasciitishez társul.

Bipoláris rádiófrekvencia (mikrotenotómia) :
Az irányelvekben ez a kezelés C fokozatú ajánlást kapott. Ez a fokozat az új kutatások függvényében a jövőben változhat.

• 2015. március: “A bipoláris rádiófrekvenciás mikrotenotómia biztonságos eljárásnak tűnik, amely a nyílt műtéttel egyenértékű eredményeket biztosíthat, kisebb morbiditással, recalcitráns talpi fasciitis esetén.”
• 2015. december: “Az RM ugyanolyan hatékony, mint a PF a plantáris fasciitis kezelésében. Azoknál a betegeknél, akiknél mindkét eljárást elvégezték, nem tapasztaltak előnyt és magasabb volt a szövődmények aránya.” A hosszú távú hatékonysághoz nagyobb kutatási kohorszra van szükség.

Fizikoterápiás kezelés

A felső és alsó sarkantyúkat hagyományos fizioterápiával kezelik.

• Alacsony dózisú sugárterápia (sugárzás mellékhatásai és szindrómái)
  Ezzel a módszerrel bizonyítottan biztonságos és hatékony kezelés a fájdalmas saroksarkantyú újrairritációja. Volt egy jelentős válasz legalább 2 évig tartó fájdalomcsökkentés , bár placebohatás is előfordulhat . Még mindig nincs azonban egyértelmű döntés arról, hogy melyik dózis a leghatékonyabb, az 1,0 Gy vagy a 0,5 Gy.

• A krioultrahangterápia és a krioterápia egyaránt hatásos a saroksarkantyúval járó krónikus talpi fasciitis kezelésére. Úgy tűnik, hogy a krioultrahang-terápia jobb eredményeket nyújt.

• Hőterápia
  A hidegterápia alkalmazható a gyulladás enyhítésére és a fájdalom csökkentésére.
  Hőterápia a feszült izmok fellazítására, valamint az érintett terület oxigén- és véráramlásának elősegítésére. A termoterápia hasznos lehet a gyakorlatok alatti fájdalom csökkentésére.
• Az alacsony szintű lézerterápia hatékony módszernek bizonyult a sarkantyú kezelésében. Bár további, nagyobb csoportokkal végzett kutatásokra van szükség a további bizonyítékokhoz.

• A hagyományos terápia magában foglalja az ultrahangot, a lézerkezelést, a lábizmok passzív és aktív nyújtását és erősítését, hideg és meleg alkalmazásokat (kontrasztfürdő). A cél a sarkantyút körülvevő gyulladás megszüntetése. Ez a kezelési program 6-12 hónapot vehet igénybe a tünetek megszűnéséhez.

• Konzervatív kezelés: Bár a konzervatív kezelések segíthetnek a csontsarkantyú tüneteinek csökkentésében, nem mindig kezelik a fájdalom forrását.

• A radiális lökéshullám-terápia nagyon nagy energiájú mechanikus hullámokból áll, amelyeket a talpi csontcsontgyulladásra irányítanak, hogy segítsenek csökkenteni a gyulladást.

• Extrakorporális lökéshullámterápia (ESWT): Különböző tanulmányok azt sugallják, hogy az ESWT nem hatékony kezelés a talpi fasciitis plantaris kezelésére. (Buchanan et al. 2002, Haake et al. 2003) Ez a tanulmányok közötti ellentmondás azt jelenti, hogy az ESWT hatékony kezelésének további alátámasztására van szükség, mivel a calcaneus sarkantyúra irányuló ESWT-nek figyelemre méltó pozitív hatása volt, de a különbség a calcaneus sarkantyú jelenléte és hiánya között nem volt elég jelentős. De Vera Barredo et al.(2007) szerint az éjszakai sín, a masszázs, a taping, az akupunktúra, a járógipsz, a lézerterápia és a krioterápia hatékonyabb. Shafshak arról számolt be, hogy az ESWT hatásosnak tűnt a sarokfájdalom enyhítésében a saroksarkantyúban szenvedő betegek körében, különösen akkor, ha a páciens tüneteinek kezdetét követő első 4 hónapon belül adták. Az ECSWT az első választásnak ajánlott a sarokcsonti sarkantyú kezelésében, és akkor a leghatékonyabb, ha a kezelés legalább 3×500 impulzusból áll. Yalcin azonban azt javasolta, hogy az ESWT talán nem a leghatékonyabb terápia a saroksarkantyú esetében. Öt ESWT-kezelést követően egyetlen betegnél sem csökkent jelentősen a sarkantyú, de 19 betegnél (17,6%) csökkent a sarkantyú szöge, 23 betegnél (21,3%) csökkent a sarkantyú mérete, és egy betegnél megtört a sarkantyú. A terápia azonban jelentős hatást fejtett ki a betegek tüneteinek csökkentésében. Az ESWT hatékonyságát illetően további vizsgálatokra van szükség.

Ortézisek

Az ortézisek hatása csak akkor releváns, ha a sarokcsonti sarkantyú a plantáris fasciitishez kapcsolódik.

Éjszakai sín

Sarkabetétek

Lábbelik módosítása

Klinikai végkövetkeztetés

A talpi sarkantyúk csontos kinövések a sarok hátsó részén (dorzális) vagy a talp alatt (plantáris). A dorsalis sarkantyúk Achilles-ínhüvelygyulladással, a plantaris pedig plantaris fascitisszel hozhatók összefüggésbe. Etiológiájuk a jelek szerint a kapcsolódó izmok és inak ismétlődő traumájával függ össze, a mikroszakadások helyreállítására tett kísérletek pedig gyulladást és fájdalmat okoznak. Úgy gondolják, hogy a rendellenes biomechanika az oka ennek a reakciónak. A fájdalom általában a saroknál jelentkezik, befolyásolja a járást és a teherbírást, de a differenciáldiagnózist ki kell zárni a lehetséges állapotok száma miatt a megfelelő kezelési protokoll kialakításához. A röntgenfelvétel hatékony diagnosztikai eszköz. A kezelés lehet orvosi vagy nem orvosi, az egyéni reakciótól függően.

1. Johal KS .,’Plantar fasciitis and the calcaneal spur: Fact or fiction?”, Foot Ankle Surg.,2012. március 18. (bizonyíték szintje 3B)
2. Gill LH. Plantar fasciitis: diagnózis és konzervatív kezelés. J Am Acad Orthop Surg, 1997
3. McCarthy DJ, Gorecki GE: The anatomical basis of inferior calcaneal lesions. J Am Podiatry Assoc 69527-536,1979 (bizonyíték szintje: 2C)
4. Young CC, Rutherford DS, Niedfeldt MW. A talpi fasciitis kezelése. AmfckLRFam Physician 2001 (evidence level: 5)
5. Heyd, Reinhard, et al. “Radiation therapy for painful heel spurs”. Strahlentherapie und Onkologie 183.1 (2007): 3-9. (bizonyíték szintje: 1B)
6. McCarthy DJ, Gorecki GE: The anatomical basis of inferior calcaneal lesions. J Am Podiatry Assoc 69527-536,1979 (bizonyíték szintje: 2C)
7. E.K. Agyekum., “Heel pain: A systematic review”., Chinese Journal of Traumatology., 2015 (bizonyíték szintje: 1A)
8. B. Jasiak-Tyrkalska., “Efficacy of two different physiotherapeutic preocedures in comprehensive therapy of plantar calcaneal spur”., Fizjoterapia Polska., January 2007 (bizonyíték szintje: 1B)
9. Zhou, Binghua, et al. “Classification of Calcaneal Spurs and Their Relationship With Plantar Fasciitis”. The Journal of Foot and Ankle Surgery 54.4 (2015): 594-600. (bizonyíték szintje: 3A)
10. 10.0 10.1 10.2 Henri L. Duvries., “Heel Spur (Calcaneal Spur).”, AMA Arch Surg., (bizonyíték szintje: 3A)
11. Chauveaux, D., et al. “A new radiologic measurement for the diagnosis of Haglund’s deformity”. Surgical and Radiologic Anatomy 13.1 (1991): 39-44. (bizonyíték szintje: I)
12. Perhamre, Stefan, et al. “Sever sérülése: klinikai diagnózis”. Journal of the American Podiatric Medical Association 103.5 (2013): 361-368. (bizonyíték szintje: 3A)
13. Hosgoren, B., A. Koktener, and Gülçin Dilmen. “A calcaneus ultrahangvizsgálata Sever-kórban”. Indian pediatrics 42.8 (2005): 801. (az evidencia szintje: 4)
14. Yu, Sarah M. és Joseph S. Yu. “Calcaneus avulziós törések: egy gyakran elfelejtett diagnózis”. American Journal of Roentgenology 205.5 (2015): 1061-1067. (bizonyíték szintje: 2A)
15. Rosenbaum, Andrew J., John A. DiPreta, and David Misener. “Plantaris sarokfájdalom”. Medical Clinics of North America 98.2 (2014): 339-352. (Bizonyítottsági szint: 2A)
16. Aldridge, Tracy. “A sarokfájdalom diagnosztizálása felnőtteknél”. American family physician 70 (2004): 332-342. (Evidencia szintje: 2A)
17. Donley BG, Moore T, Sferra J, Gozdanovic J, Smith R. The efficacy of oral nonsteroidal anti-inflammatory medication (NSAID) in the treatment of plantar fasciitis: a randomized, prospective, placebo-controlled study. Foot Ankle Int 28:20-23, 2007.(evidence of level: 1B)
18. Kalaci A, Cakici H, Hapa O, Yanat AN, Dogramaci Y, Sevinç TT. A plantáris fasciitis kezelése négy különböző helyi injekciós módszerrel: randomizált prospektív klinikai vizsgálat. J Am Podiatr Med Assoc 99:108-113, 2009.(evidence of level: 1B)
19. Kiter E, Celikbas E, Akkaya S, Demirkan F, Kilic BA. Injekciós módozatok összehasonlítása a talpi sarokfájdalom kezelésében: randomizált kontrollált vizsgálat. J Am Podiatr Med Assoc 96:293-296, 2006. (bizonyíték szintje: 1B)
20. Buccilli TA Jr, Hall HR, Solmen JD. Steril tályogképződés a plantar fasciitis kezelésére adott kortikoszteroid injekciót követően. J Foot Ankle Surg 44:466- 468, 2005. (bizonyíték szintje: 3A)
21. Porter MD, Shadbolt B. Intralesional corticosteroid injekció versus extracorporeal shock wave therapy for plantar fasciopathy. Clin J Sport Med 15:119-124, 2005. (bizonyíték szintje: 1B)
22. Placzek R, Holscher A, Deuretzbacher G, Meiss L, Perka C. . Z Orthop Ihre Grenzgeb 144:405-409, 2006. German. (evidencia szint: 1B)
23. Placzek R, Deuretzbacher G, Meiss AL. Krónikus plantáris fasciitis kezelése Botulinum toxin A-val: előzetes klinikai eredmények. Clin J Pain 22:190-192, 2006. (bizonyíték szintje: 1B)
24. Babcock MS, Foster L, Pasquina P, Jabbari B. A plantar fasciitisnek tulajdonított fájdalom kezelése botulinum toxin a-val: rövid távú, randomizált, placebokontrollos, kettős vak vizsgálat. Am J Phys Med Rehabil 84:649-654, 2005. (bizonyíték szintje: 1B)
25. Urovitz EP, Birk-Urovitz A, Birk-Urovitz E. Endoscopic plantar fasciotomy in the treatment of chronic heel pain. Can J Surg 51:281-283, 2008. (bizonyíték szintje: 2A)
26. Fishco WD, Goecker RM, Schwartz RI. Az instep plantar fasciotomia krónikus plantar fasciitisben. Egy retrospektív áttekintés. J Am Podiatr Med Assoc 90:66-69, 2000. (bizonyíték szintje: 2B)
27. Woelffer KE, Figura MA, Sandberg NS, Snyder NS. Az instep plantar fasciotomia ötéves követési eredményei krónikus sarokfájdalom esetén. J Foot Ankle Surg 39:218-223, 2000. (bizonyíték szintje: 2B)
28. Shikoff MD, Figura MA, Postar SE. Retrospektív tanulmány 195 sarokfájós betegről. J Am Podiatr Med Assoc 76:71-75, 1986. (A bizonyítékok szintje: 2B)
29. Williams PL. A fájdalmas sarok. Br J Hosp Med 38:562-563, 1987. (A bizonyítékok szintje: 4)
30. Landorf KB, Keenan AM, Herbert RD. A talp ortézisek hatékonysága a plantar fasciitis kezelésére: randomizált vizsgálat. Arch Intern Med 166:1305-1310, 2006.(bizonyítottsági szint: 1B)
31. Roos E, Engstrom M, Soderberg B. Foot orthoses for the treatment of plantar fasciitis. Foot Ankle Int 27:606-611, 2006.(bizonyíték szintje: 1B)
32. DiGiovanni BF, Nawoczenski DA, Lintal ME, Moore EA, Murray JC, Wilding GE, Baumhauer JF. A szövetspecifikus plantar fascia-nyújtó gyakorlat javítja a krónikus sarokfájdalommal küzdő betegek kimenetelét. Egy prospektív, randomizált vizsgálat. J Bone Joint Surg Am 85-A:1270-1277, 2003.(evidence level: 1B)
33. Digiovanni BF, Nawoczenski DA, Malay DP, Graci PA, Williams TT, Wilding GE, Baumhauer JF. A plantar fascia-specifikus nyújtógyakorlat javítja a krónikus plantar fasciitisben szenvedő betegek kimenetelét. Egy prospektív klinikai vizsgálat kétéves követéssel. J Bone Joint Surg Am 88:1775-1781, 2006.(evidencia szintje: 2B)
34. Pfeffer, Glenn, et al. “Comparison of custom and prefabricated orthoses in the initial treatment of proximal plantar fasciitis.” Foot & Ankle International 20.4 (1999): 214-221. (bizonyíték szintje: 1B)
35. Lee, Sae Yong, Patrick McKeon, and Jay Hertel. “Javítja-e az ortézisek használata a plantáris fasciitisben szenvedő betegek önbevallásos fájdalom- és funkcióméréseit? A meta-analysis.” Physical Therapy in Sport 10.1 (2009): 12-18. (Bizonyítottsági szint: 1A)
36. Cleland JA, Abbott JH, Kidd MO, Stockwell S, Cheney S, Gerrard DF, Flynn TW. Manuális fizikoterápia és gyakorlat versus elektrofizikai szerek és gyakorlat a talpi sarokfájdalom kezelésében: multicentrikus randomizált klinikai vizsgálat.(evidencia szintje: 1B)
37. Cole C, Seto C, Gazewood J. Plantar fasciitis: a diagnózis és a terápia bizonyítékokon alapuló áttekintése. Am Fam Physician 72:2237-2242, 2005. (bizonyíték szintje: 1A)
38. Lee, Gregory P., John A. Ogden és G. Lee Cross. “Az extrakorporális lökéshullámok hatása a calcaneus csontsarkantyúkra”. Foot & ankle international 24.12 (2003): 927-930. (bizonyíték szintje: 1A)
39. Marks W, Jackiewicz A, Witkowski Z, Kot J, Deja W, Lasek J. Extracorporeal shock- wave therapy (ESWT) with a new-generation pneumatic device in the treatment of heel pain. Kettős vak, randomizált, kontrollált vizsgálat. Acta Orthop Belg 74:98- 101, 2008. (bizonyíték szintje: 1B)
40. Chuckpaiwong B, Berkson EM, Theodore GH. Extrakorporális lökéshullám krónikus proximalis plantaris fasciitis kezelésére: 225 beteg eredményei és kimenetelt előrejelző tényezők. J Foot Ankle Surg 48:148-155, 2009. (A bizonyítékok szintje: 2B)
41. Pribut SM. A talpi sarokfájdalom szindróma kezelésének jelenlegi megközelítései, beleértve az injektálható kortikoszteroidok szerepét. J Am Podiatr Med Assoc 97:68-74, 2007. (Bizonyítottsági szint: 5)
42. Weil L Jr, Glover JP, Sr Weil LS. Egy új, minimálisan invazív technika a talpi fasciosis kezelésére bipoláris rádiófrekvenciával: prospektív elemzés. Foot Ankle Spec 1:13-18, 2008. (Bizonyítottsági szint: 4)
43. Lucas, Douglas E., Scott R. Ekroth, and Christopher F. Hyer. “Intermediate-Term Results of Partial Plantar Fascia Release With Microtenotomy Using Bipolar Radiofrequency Microtenotomy”. The Journal of Foot and Ankle Surgery54.2 (2015): 179-182. (Bizonyítottsági szint: 3B)
44. Chou, Andrew Chia Chen, et al. “Radiofrequency microtenotomy is as effective as plantar fasciotomy in the treatment of recalcitrant plantar fasciitis.” Foot and Ankle Surgery (2015). (Bizonyítottsági szint: 4)
45. Hautmann, M. G., U. Neumaier, and O. Kölbl. “Fájdalmas saroksarkantyú szindróma újrasugárzása”. Strahlentherapie und Onkologie 190.3 (2014): 298-303. (bizonyítottsági szint: 2B)
46. Holtmann, Henrik et al. “Randomized Multicenter Follow-up Trial on the Effect of Radiotherapy for Plantar Fasciitis (painful Heels Spur) Depending on Dose and Fractionation – a Study Protocol.” (Randomizált multicentrikus követéses vizsgálat a sugárkezelés hatásáról Plantar Fasciitis (fájdalmas saroksarkantyú) esetén a dózistól és a frakcionálástól függően – vizsgálati jegyzőkönyv.” Radiation Oncology (London, Anglia) 10 (2015): 23. PMC. Web. 2016. január 8. (bizonyíték szintje: 1B)
47. Costantino, C., et al. “Cryoultrasound therapy in the treatment of chronic plantar fasciitis with heel spurs. Egy randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat.” European journal of physical and rehabilitation medicine 50.1 (2014): 39-47. (a bizonyítékok szintje: 1B)
48. E.K. Agyekum., “Heel pain: A systematic review.”, Chinese Journal of Traumatology. 2015 (evidence of level: 1A)
49. Cinar, E., F. Uygur, and S. Toprak Celenay. “AB1447-HPR Az alacsony szintű lézerterápia hatékonysága a calcaneus sarkantyú kezelésében”. Annals of the Rheumatic Diseases 71. Suppl 3 (2013): 757-757. (Bizonyítottsági szint: 4)
50. Lee, Gregory P, John A. Ogden és G. Lee Cross. “Az extrakorporális lökéshullámok hatása a calcaneus csontsarkantyúkra”. Foot & ankle international 24.12 (2003): 927-930.
51. Krischek O., “Symptomatic low-energy shockwave therapy in heel pain and radiologically detected plantar heel spur.”, Z Orthop Ihre Grenzgeb., April 1998 (evidence of level: 1B)
52. Yalcin E, “Effects of extracorporal shock wave therapy on symptomatic heel spurs: a correlation between clinical outcome and radiologic changes”, Rheumatol Int.; February 2012
53. Chia KK., “Comparative trial of the foot pressure patterns between corrective orthotics, formthotics, bone spur pads and flat insoles in patients with chronic plantar fasciitis”., Ann Acad Med Singapore.; 2009. október (bizonyíték szintje: 3A)
54. Perhamre S1., “Sever’s injury: treatment with insoles provides effective pain relief”., Scand J Med Sci Sports.; 2011. december (bizonyíték szintje: 1B)