Borderline személyiségzavar

Mi a borderline személyiségzavar?

A borderline személyiségzavar olyan betegség, amelyet a változó hangulatok, önkép és viselkedés folyamatos mintázata jellemez. Ezek a tünetek gyakran impulzív cselekedeteket és problémákat eredményeznek a más emberekkel való kapcsolatokban. A borderline személyiségzavarban szenvedő személy düh, depresszió és szorongás epizódokat élhet át, amelyek néhány órától napokig tarthatnak. A felismerhető tünetek jellemzően serdülőkorban (tinédzserkorban) vagy a korai felnőttkorban jelentkeznek, de a betegség korai tünetei már gyermekkorban is jelentkezhetnek.

Melyek a jelek és tünetek?

A borderline személyiségzavarban szenvedő személyek hangulatingadozásokat tapasztalhatnak, és bizonytalanságot mutathatnak azzal kapcsolatban, hogyan látják magukat és a világban betöltött szerepüket. Ennek következtében érdeklődési körük és értékrendjük gyorsan változhat. A borderline személyiségzavarban szenvedő emberek hajlamosak arra is, hogy a dolgokat szélsőségesen, például csak jónak vagy csak rossznak tekintsék. Más emberekről alkotott véleményük is gyorsan változhat. Egy személyt, akit egyik nap még barátnak tartanak, a következő nap már ellenségnek vagy árulónak tekinthetnek. Ezek a változó érzések intenzív és instabil kapcsolatokhoz vezethetnek.

Az egyéb jelek vagy tünetek közé tartozhatnak:

• A valós vagy vélt elhagyatottság elkerülésére irányuló erőfeszítések, például intim (fizikai vagy érzelmi) kapcsolatok gyors kezdeményezése vagy a kommunikáció megszakítása valakivel az elhagyatottságra számítva
• A családdal, barátokkal és szeretteivel való intenzív és instabil kapcsolatok mintája, gyakran a szélsőséges közelség és szeretet (idealizálás) és a szélsőséges ellenszenv vagy harag (leértékelés)
• Torzult és instabil énkép vagy énérzet
• Impulzív és gyakran veszélyes viselkedés, például költekezés, nem biztonságos szex, kábítószerrel való visszaélés, vakmerő vezetés és falánkságok. Megjegyzés: Ha ezek a viselkedések elsősorban emelkedett hangulatú vagy energiájú időszakokban fordulnak elő, akkor inkább hangulatzavarra utalhatnak, mint borderline személyiségzavarra.
• Önkárosító viselkedés, például vagdosás
• Ismétlődő öngyilkossági gondolatok vagy fenyegetések
• Intenzív és erősen változékony hangulatok, az egyes epizódok néhány órától néhány napig tartanak
• Krónikus ürességérzés
• Megfelelő, intenzív düh vagy a düh kontrollálásának problémái
• Bizalmi nehézségek, ami néha mások szándékaitól való irracionális félelemmel jár
• Diszszociációs érzések, mint például az önmagától való elszakadás érzése, önmagunk testünkön kívülről való megfigyelése, vagy a valótlanság érzése

Nem mindenki, aki borderline személyiségzavarban szenved, tapasztal minden tünetet. Egyes személyek csak néhány tünetet tapasztalnak, míg másoknak sok tünetük van. A tüneteket látszólag hétköznapi események is kiválthatják; például a borderline személyiségzavarban szenvedő emberek dühösek és szorongóak lehetnek a kisebb – üzleti utak vagy tervváltozások miatti – elválások miatt azoktól az emberektől, akikhez közel érzik magukat. A tünetek súlyossága, gyakorisága és időtartama az egyéntől és az adott betegségtől függően változik.

Mi okozza a borderline személyiségzavart?

A tudósok nem tudják biztosan, mi okozza a borderline személyiségzavart, de a kutatások szerint genetikai, környezeti és társadalmi tényezők is szerepet játszanak.

• Családtörténet. Azoknál az embereknél, akiknek közeli családtagja (például szülője vagy testvére) szenved a rendellenességben, nagyobb lehet a kockázata a borderline személyiségzavar vagy a borderline személyiségzavar vonásainak (például impulzivitás és agresszió) kialakulásának.
• Agyi tényezők. Tanulmányok azt mutatják, hogy a borderline személyiségzavarban szenvedő emberek agyában strukturális és funkcionális változások lehetnek, különösen azokon a területeken, amelyek az impulzusokat és az érzelmi szabályozást irányítják. Nem világos azonban, hogy ezek a változások a zavar kockázati tényezői, vagy a zavar okozza őket.
• Környezeti, kulturális és társadalmi tényezők. Sok borderline személyiségzavarban szenvedő ember számol be arról, hogy gyermekkorában traumatikus életeseményeket élt át, például bántalmazást, elhagyást vagy viszontagságokat. Mások instabil, érvénytelenítő kapcsolatoknak és ellenséges konfliktusoknak lehetnek kitéve.

Bár ezek a tényezők növelhetik a személy kockázatát, ez nem jelenti azt, hogy a személynél borderline személyiségzavar alakul ki. Hasonlóképpen, lehetnek olyan emberek, akiknek nincsenek ilyen kockázati tényezőik, és akiknél életük során borderline személyiségzavar alakul ki.

Honnan tudom, hogy borderline személyiségzavarom van?

Egy alapos interjú és a tünetek megbeszélése alapján egy, a mentális zavarok diagnosztizálásában és kezelésében jártas, engedéllyel rendelkező mentális egészségügyi szakember – például pszichiáter, pszichológus vagy klinikai szociális munkás – diagnosztizálhatja a borderline személyiségzavart. A gondos és alapos orvosi vizsgálat segíthet kizárni a tünetek egyéb lehetséges okait is.

A mentálhigiénés szakember rákérdezhet a tünetekre, valamint a személyes és családi kórtörténetre, beleértve a mentális betegségek történetét is. Ezek az információk segíthetnek a legjobb kezelés meghatározásában.

Milyen más betegségek fordulnak elő gyakran együtt a borderline személyiségzavarral?

A borderline személyiségzavar gyakran más mentális betegségekkel együtt fordul elő. Ezek a társbetegségek megnehezíthetik a borderline személyiségzavar diagnosztizálását és kezelését, különösen, ha más betegségek tünetei átfednek a borderline személyiségzavar tüneteivel. Például a borderline személyiségzavarban szenvedő személynél nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek major depresszió, bipoláris zavar, szorongásos zavarok, kábítószerrel való visszaélés vagy étkezési zavarok tünetei is.

Hogyan kezelik a borderline személyiségzavart?

A borderline személyiségzavart történelmileg nehezen kezelhetőnek tekintették. Az újabb, bizonyítékokon alapuló kezeléssel azonban sok borderline személyiségzavarban szenvedő ember kevesebb és kevésbé súlyos tünetet, jobb működést és jobb életminőséget tapasztal. Fontos, hogy a borderline személyiségzavarban szenvedő betegek bizonyítékokon alapuló, speciális kezelésben részesüljenek egy megfelelően képzett mentálhigiénés szakembertől. Más típusú kezelés, vagy a nem megfelelően képzett szolgáltató által nyújtott kezelés nem biztos, hogy előnyös a beteg számára.

A kezelés megkezdését követően a tünetek javulásához szükséges idő hosszát számos tényező befolyásolja, ezért fontos, hogy a borderline személyiségzavarban szenvedők és hozzátartozóik türelmesek legyenek, és megfelelő támogatást kapjanak a kezelés során.

Nagyon fontos, hogy a kezelést keressék – és kitartsanak mellette.

A NIMH által finanszírozott tanulmányok szerint azoknál a borderline személyiségzavarban szenvedő betegeknél, akik nem részesülnek megfelelő kezelésben, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki más krónikus orvosi vagy mentális betegségek, és kevésbé valószínű, hogy egészséges életmódot választanak. A borderline személyiségzavar az önsértő és öngyilkos magatartás szignifikánsan magasabb arányával is összefüggésbe hozható, mint az általános populációban.

Az alább ismertetett kezelések csak néhány azok közül a lehetőségek közül, amelyek a borderline személyiségzavarban szenvedő személy számára elérhetőek lehetnek.

Pszichoterápia

A borderline személyiségzavarban szenvedők számára a pszichoterápia az első vonalbeli kezelés. Ez történhet egyénileg a terapeuta és a páciens között vagy csoportos keretek között. A terapeuta által vezetett csoportos foglalkozások segíthetnek megtanítani a borderline személyiségzavarban szenvedő embereket arra, hogyan lépjenek kapcsolatba másokkal és hogyan fejezzék ki magukat hatékonyan. Fontos, hogy a terápián részt vevő emberek jól kijöjjenek a terapeutájukkal, és bízzanak benne. A borderline személyiségzavar természete megnehezítheti, hogy az ebben a zavarban szenvedő emberek kényelmes és bizalmi kapcsolatot tartsanak fenn terapeutájukkal.

A borderline személyiségzavar kezelésére alkalmazott pszichoterápiák közül két példa a dialektikus viselkedésterápia (DBT) és a kognitív viselkedésterápia (CBT).

A DBT, amelyet a borderline személyiségzavarban szenvedő egyének számára fejlesztettek ki, a mindfulness és az elfogadás, vagyis az aktuális helyzet és érzelmi állapot tudatosításának és figyelmének fogalmait használja. A DBT olyan készségeket is megtanít az intenzív érzelmek szabályozására, az önpusztító viselkedés csökkentésére és a kapcsolatok javítására.

A CBT segíthet a borderline személyiségzavarban szenvedő embereknek azonosítani és megváltoztatni azokat az alapvető hiedelmeket és viselkedésmódokat, amelyek az önmagukról és másokról alkotott pontatlan elképzelések és a másokkal való interakció problémáinak hátterében állnak. A CBT segíthet csökkenteni egy sor hangulati és szorongásos tünetet, és csökkentheti az öngyilkos vagy önkárosító viselkedések számát.

Medicikumok

A gyógyszereket általában nem alkalmazzák a borderline személyiségzavar elsődleges kezelésében, mivel azok előnyei nem egyértelműek. Bizonyos esetekben azonban a pszichiáter javasolhat gyógyszereket bizonyos tünetek, például a hangulatingadozások, a depresszió vagy más mentális zavarok kezelésére, amelyek a borderline személyiségzavarral együtt jelentkezhetnek. A gyógyszeres kezelés egynél több egészségügyi szakember gondozását igényelheti.

Az egyes gyógyszerek különböző embereknél különböző mellékhatásokat okozhatnak. Az egyéneknek meg kell beszélniük szolgáltatójukkal, hogy mire számíthatnak egy adott gyógyszertől.

A gondozás egyéb elemei

Néhány borderline személyiségzavarban szenvedő embernél súlyos tünetek jelentkeznek, és intenzív, gyakran fekvőbeteg-ellátást igényelnek. Más emberek ambuláns kezelést igényelhetnek, de soha nem szorulnak kórházi vagy sürgősségi ellátásra.

Terápia a gondozóknak és a családtagoknak

A borderline személyiségzavarban szenvedő emberek családjainak is hasznos lehet a terápia. Az, hogy egy hozzátartozójuk szenved a rendellenességben, stresszes lehet, és a családtagok akaratlanul is úgy viselkedhetnek, hogy rontják hozzátartozójuk tüneteit.

Néhány borderline személyiségzavar terápia a családtagokat is bevonja a kezelésekbe. Ezek a foglalkozások segítenek a családoknak olyan készségek kifejlesztésében, amelyekkel jobban megérthetik és támogathatják a borderline személyiségzavarban szenvedő hozzátartozójukat. Más terápiák a családtagok szükségleteire összpontosítanak, hogy segítsenek nekik megérteni a borderline személyiségzavarban szenvedő személy gondozásának akadályait és stratégiáit. Bár több kutatásra van szükség a családterápia hatékonyságának meghatározásához a borderline személyiségzavarban, más mentális zavarokkal kapcsolatos tanulmányok arra utalnak, hogy a családtagok bevonása segíthet a személy kezelésében.

Milyen kutatások folynak a borderline személyiségzavar diagnózisának és kezelésének javítása érdekében?

A borderline személyiségzavarral kapcsolatos kutatások a biológiai és környezeti kockázati tényezőkre összpontosítanak, különös figyelmet fordítva a fiatal korban megjelenő tünetekre. A kutatók a borderline személyiségzavar szempontjából veszélyeztetett serdülőkre összpontosító vizsgálatokat végeznek, hogy olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyek segítenek a zavar korai felismerésében. A borderline személyiségzavarral kapcsolatos kutatások a pszichoterápiás és farmakológiai beavatkozások fejlesztésére és értékelésére is összpontosítanak az önkárosító és öngyilkos magatartás megelőzése érdekében, amely a borderline személyiségzavarban szenvedők körében nagy arányban fordul elő.

Hogyan vehetek részt klinikai kutatásban?

A klinikai vizsgálatok olyan kutatások, amelyek a betegségek és állapotok, köztük a borderline személyiségzavar megelőzésének, felismerésének vagy kezelésének új módjait vizsgálják. A klinikai vizsgálatok során a kezelések lehetnek új gyógyszerek, új típusú pszichoterápiák, új gyógyszerkombinációk vagy a meglévő kezelések új alkalmazási módjai. A klinikai vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy egy új teszt vagy kezelés működik-e és biztonságos-e.

Bár az egyes résztvevők számára előnyös lehet egy klinikai vizsgálatban való részvétel, a résztvevőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a klinikai vizsgálatok elsődleges célja az új tudományos ismeretek megszerzése, hogy másoknak a jövőben jobban tudjanak segíteni. A klinikai vizsgálatban való részvétellel kapcsolatos döntéseket a legjobb egy engedéllyel rendelkező egészségügyi szakemberrel együttműködve meghozni.

A klinikai vizsgálatokról többet megtudhat az NIH Clinical Trials and You (www.nih.gov/health/clinicaltrials/index.htm) weboldalán. Klinikai vizsgálatok kereséséhez látogasson el a www.ClinicalTrials.gov oldalra.

Hol találok segítséget?

Mental Health Treatment Locator

A mentális betegségekkel kapcsolatos további információkért, forrásokért és kutatásokért látogasson el a NIMH honlapjára http://www.nimh.nih.gov. A National Library of Medicine MedlinePlus webhelye (https://medlineplus.gov/) szintén számos mentális zavarról tartalmaz információkat.

A mentális egészséggel kapcsolatos általános információkért és a kezelési szolgáltatások felkutatásáért hívja a Substance Abuse and Mental Health Services Administration (SAMHSA) Treatment Referral Helpline-t az 1-800-662-HELP (4357) számon. A SAMHSA a honlapján (https://findtreatment.samhsa.gov) egy viselkedési egészségügyi kezelések keresője is megtalálható, amelyben hely szerint lehet keresni.

Kérdések, amelyeket feltehet orvosának

Az orvosának feltett kérdések és az általa nyújtott információk javíthatják az Ön ellátását. Az orvosával való beszélgetés bizalmat épít, és jobb eredményekhez, minőséghez, biztonsághoz és elégedettséghez vezet. Látogasson el az Egészségügyi Kutatási és Minőségügyi Ügynökség (Agency for Healthcare Research and Quality) weboldalára, ahol tippeket talál a www.ahrq.gov/patients-consumers címen.

A mentális zavarok egészségügyi szolgáltatójának vagy kezelésének megtalálásával kapcsolatos további információk a Segítség a mentális betegségekhez weboldalunkon találhatók, amely a http://www.nimh.nih.gov/findhelp.

Reprints

Ez a kiadvány közkincs, és a NIMH engedélye nélkül sokszorosítható vagy másolható. A NIMH mint forrás megjelölését megköszönjük. Arra bátorítjuk Önt, hogy sokszorosítsa és használja fel a közegészségügy javítására irányuló erőfeszítései során. A kormányzati anyagok nem megfelelő felhasználása azonban jogi vagy etikai aggályokat vethet fel, ezért kérjük, hogy kövesse az alábbi irányelveket:

• A NIMH nem támogat vagy ajánl kereskedelmi termékeket, eljárásokat vagy szolgáltatásokat, és kiadványaink nem használhatók fel reklám- vagy reklámcélokra.
• A NIMH nem ad konkrét orvosi tanácsokat vagy kezelési ajánlásokat vagy beutalókat; anyagaink nem használhatók fel olyan módon, amely ilyen információk nyújtásának látszatát kelti.
• A NIMH kéri, hogy a nem szövetségi szervezetek ne változtassák meg kiadványainkat olyan módon, amely a kiadvány felhasználásakor veszélyezteti a kiadvány integritását és “márkáját”.
• A nem szövetségi kormányzati logók és weboldallinkek hozzáadása nem keltheti azt a látszatot, hogy a NIMH konkrét kereskedelmi termékeket vagy szolgáltatásokat, illetve orvosi kezeléseket vagy szolgáltatásokat támogat.
• A kiadványokban használt képek modellek, és csak illusztrációs célokra szolgálnak. Egyes képek felhasználása korlátozott.

Ha kérdése van ezekkel az irányelvekkel és a NIMH kiadványok felhasználásával kapcsolatban, kérjük, forduljon a NIMH Információs Erőforrás Központjához az 1-866-615-6464-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.

Bővebb információ

A borderline személyiségzavarral kapcsolatos további információkért látogasson el:

Medline Plus (National Library of Medicine)
http://medlineplus.gov
(En espanol: http://medlineplus.gov/spanish)

A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért látogasson el:
ClinicalTrials.gov: http://www.clinicaltrials.gov
(En espanol: http://salud.nih.gov/investigacion-clinica/)

A mentális egészséget befolyásoló állapotokról, erőforrásokról és kutatásokról további információkat a NIMH honlapján (http://www.nimh.nih.gov) talál.

National Institute of Mental Health
Office of Science Policy, Planning, and Communications
Science Writing, Press, and Dissemination Branch
6001 Executive Boulevard
Room 6200, MSC 9663
Bethesda, MD 20892-9663
Phone: 301-443-4513 vagy 1-866-615-NIMH (6464) ingyenesen
TTY: 301-443-8431 vagy 1-866-415-8051 ingyenesen
FAX: 301-443-4279
E-mail: [email protected]
Webhely: www.nimh.nih.gov
U.S. DEPARTMENT OF HEALTH & HUMAN SERVICES
National Institutes of Health
National Institute of Mental Health
NIH Publication No. QF 17-4928

.