Bookshelf

Methods

A Research Triangle Institute Evidence-based Research Center (Research Triangle, NC) által végzett szisztematikus felülvizsgálat fő kérdése, a következőképpen fogalmazódott meg: “Milyen további kockázatot jelentenek az epinefrintartalmú helyi érzéstelenítő oldatok és az epinefrinnel impregnált ínyráncoló zsinórok a káros kardiovaszkuláris kimenetel szempontjából a fogászati kezelésben részesülő kontrollált és nem kontrollált hipertóniás egyének számára?”.”

Mivel a nemkívánatos események viszonylag ritkák, a szerzők megvizsgálták a szakirodalmat a nemkívánatos események kockázati mutatóinak változásáról, valamint magukról a nemkívánatos eseményekről beszámoló tanulmányok után. A szerzők a következő nemkívánatos eseményeket határozták meg:

• Főfájás.
• Syncope (ájulás).
• Angina.hypertoniás krízis.
• Hosszabb ideig tartó aritmia.
• Cerebrovaszkuláris baleset (stroke).szívinfarktus.

Rizikóindikátoroknak tekintették:

• Vérnyomásváltozás.
• Szívfrekvencia.
• Löketszám.
• Plazma epinefrinkoncentráció.
• Elektrokardiográfiás (EKG) zavarok, beleértve az átmeneti aritmiákat.

A szerzők külön irodalomkutatást végeztek, amely az epinefrin érzéstelenítő oldatokban és az ínyvisszahúzódási zsinórban kifejtett hatásaira összpontosított. Mindkét esetben kezdetben a MEDLINE®-ban kerestek, majd további keresést végeztek az EMBASE-ben és a Cochrane Controlled Trials Registerben. Nem tettek kísérletet a szürke irodalom, azaz a disszertációk, szakdolgozatok, nem publikált tanulmányok, összefoglalók, ipari jelentések és egyéb nem hagyományos források átkutatására. A szerzők a keresést az angol nyelvű jelentésekre korlátozták. Ezt követően megvizsgálták az e keresések során azonosított tanulmányok hivatkozási listáit, hogy további, esetlegesen érdekes beszámolókra is kiterjedjenek.

373 olyan beszámolót azonosítottak, amelyek epinefrintartalmú helyi érzéstelenítők alkalmazásával és 33 olyan beszámolót, amelyek epinefrinnel impregnált ínyvisszahúzó zsinórral foglalkoznak. Ezt követően áttekintették ezeket a tanulmányokat az evidenciatáblázatba való lehetséges felvétel céljából. A szerzők lényegében azonos felvételi kritériumokat alkalmaztak mindkét áttekintésben, amelyek ismert hipertóniás alanyok felvételére és külön elemzésére vonatkoztak, ismert epinefrinkoncentrációnak való kitettségre intraorális injekció vagy ínyvisszahúzó zsinór alkalmazása révén, legalább egy kardiovaszkuláris vagy hemodinamikai eredmény rögzítésére, valamint fogászati környezetben végzett fogászati kezelésre. A szerzők független kettős felülvizsgálatot alkalmaztak, és végül hat olyan helyi érzéstelenítéses tanulmányt azonosítottak, amely megfelelt a befogadási kritériumoknak. Egyetlen retrakciós zsinórral foglalkozó tanulmány sem felelt meg a kritériumoknak, mivel egyik tanulmányban sem szerepeltek hipertóniás alanyok.

A szerzők a bevont tanulmányok adatait közvetlenül az evidenciatáblázatba absztrahálták. Nem végeztek metaanalízist az eredményekről, mert két tanulmány nem közölt az átlagot érintő eltérést leíró információt. A szerzők az egyes bevont tanulmányok minőségét egy olyan értékelési skála segítségével értékelték, amely a belső és külső érvényesség számos elemét értékelte, többek között:

• Mintaméret.
• Normotenzív alanyokból álló összehasonlító csoport megléte.
• Kontrollcsoportok használata (adrenalin nélkül).
• Jelentett eredmények.
• Mérési módszerek.
• Statisztikai tesztelés.
• A hipertóniás állapot meghatározása.
• Jelentési kérdések.

Ezután egy háromkategóriás rendszer segítségével osztályozták a kombinált bizonyítékok erősségét. A bizonyítékot akkor tekintették jónak, ha a tanulmányok és a vizsgálati alanyok száma nagy volt (10 vagy több tanulmány, 500 vagy több vizsgálati alany), a tanulmányok minősége általában magas volt (70-es vagy magasabb minőségi pontszám mediánja), e tanulmányok eredményei konzisztensek voltak, és az eredmények együttesen átfogóak voltak a vizsgált kockázatok tekintetében. A bizonyítékokat akkor tekintették megfelelőnek, ha a tanulmányok és a vizsgálati alanyok száma összességében megfelelő volt (5 vagy több tanulmány, 200 vagy több vizsgálati alany), a tanulmányok minősége általában elfogadható volt (55 vagy magasabb medián), e tanulmányok eredményei ésszerűen következetesek voltak, az ellentmondások inkább mennyiségi, mint minőségi különbségek formájában jelentkeztek, és a főbb ismert kockázatokat megfelelően vizsgálták. A bizonyítékokat akkor tekintették rossznak, ha a vizsgálatok és/vagy a vizsgálati alanyok száma kicsi volt (kevesebb mint 5 vizsgálat vagy 200 vizsgálati alany), vagy a vizsgálatok minősége általában alacsony volt (55-nél kisebb medián), vagy az eredményekben jelentős következetlenségek voltak, vagy a vizsgálatokban vizsgált kockázatok nem képviselték az ismert kockázatok ésszerűen teljes körű értékelését.