Blogunk

Mi a helyesbítő tevékenység vs. megelőző tevékenység (prevenciós tevékenység)?

Minden minőségirányítási rendszert (QMS) alkalmazó vállalat tudja, hogy a helyesbítő és megelőző intézkedések milyen fontosak a folyamatos fejlesztés és a vevői elégedettség szempontjából.

Különösen, ha ez a QMS az ISO 9001:2015 nemzetközi szabványon alapul, amely meghatározza a QMS-re vonatkozó követelményeket.

Az ISO 9001 szerint a helyesbítő (más néven kockázatalapú gondolkodás) és a megelőző intézkedések közötti különbségek a következők:

8.5.2. Helyesbítő intézkedések: “A szervezetnek intézkedéseket kell tennie a nem megfelelőségek okainak megszüntetésére, hogy megakadályozza a megismétlődést.”

8.5.3 Megelőző intézkedések: “A szervezetnek intézkedéseket kell meghatározni a lehetséges nem-megfelelőségek okainak megszüntetésére annak érdekében, hogy megelőzze azok előfordulását.”

Egyszerűbben fogalmazva, a korrekciós intézkedések megakadályozzák a megismétlődést, míg a megelőző intézkedések megelőzik az előfordulást. A korrekciós intézkedést azt követően hajtják végre, hogy a nem megfelelőség már bekövetkezett, míg a megelőző intézkedést azzal a céllal tervezik, hogy a nem megfelelőséget teljes egészében megelőzzék.

Korrekciós vs. megelőző példa

Tegyük fel, hogy a nem megfelelőség a telefon képernyőjének eltörése. Ha képernyővédőt vagy tokot helyezne a telefonjára, az lenne a megelőző intézkedés. A telefon tokjának megvásárlása a további törés megelőzése érdekében lenne a korrekciós intézkedés.

A kulcs itt az, hogy a törött képernyő rögzítése nem megelőző és nem korrekciós intézkedés. Ez egy megoldás. Ennek az az oka, hogy a korrekciós és a megelőző intézkedéseknek a nem megfelelőség bekövetkezésének megakadályozására irányuló cselekvéseknek kell lenniük, nem pedig magának a nem megfelelőségnek a kijavítására. Fontos, hogy ezeket a cselekvéseket ne keverjük össze megoldásokként.

Észrevettük, hogy a telefontok megvásárlása egyszerre része a megelőző és a javító cselekvésnek? Mindaddig, amíg a megoldás megakadályozza a megismétlődést vagy az előfordulást, nincs olyan cselekvés, amely kizárólagosan a megelőző vagy a korrekciós cselekvéshez tartozik.

Korrekciós és megelőző cselekvés a folyamatos növekedésért

A korrekciós és megelőző cselekvések célja, hogy megmaradjanak. Olyan megoldások, amelyeket hosszú távon kell végrehajtani.

De hogyan?

A folyamatos fejlődés biztosításának egyik módja a korrekciós és megelőző intézkedések révén az, ha a terv-csináld-ellenőrzés-cselekvés (PDCA) ciklus ellenőrzési lépésére összpontosítunk. A Do szakasz eredményeinek felülvizsgálata alapvető fontosságú az új folyamatok átvételéhez, és annak biztosításához, hogy a folyamatok tulajdonosai ne csússzanak vissza a régi módszerhez.

Az ok-okozati elemzés emellett hasznos lehet annak helyes meghatározásában, hogy milyen korrekciós intézkedéseket kell tenni. A nem megfelelőség gyökeréig való lefúrás feltárhatja, hogy milyen intézkedések lennének a leghatékonyabbak a nem megfelelőség újbóli előfordulásának megakadályozására.

Korrekciós intézkedések folyamata

1. A nem megfelelőség alapvető okának azonosítása
2. A nem megfelelőség nagyságrendjének meghatározása
3. A nem megfelelőség súlyosságától függően, megteszi a megfelelő intézkedéseket
   1. visszahívja a termékeket
   2. értesíti a vevőket
   3. visszaminősíti vagy selejtezi a terméket
4. követi a megtett intézkedéseket, és biztosítja, hogy a korrekció hatékony és a megismétlődés megelőzhető

megelőző intézkedések folyamata

1. Térképezze fel a különböző lehetséges nem megfelelőségeket, amelyeket amelyek az üzemben előfordulhatnak
2. Előrelátó lépéseket tesz a lehetséges meg nem felelésekre vonatkozó cselekvési terv kidolgozására
   1. Dokumentált irányítási rendszer és eljárások
   2. Folyamatok Auditok
   3. Tisztább munkautasítások
   4. Kiegészítő képzés
   5. Rendszeres kommunikáció az érintett csapatok között
   6. Vezetői felülvizsgálat