Második kiegészítés:
Harmadik kiegészítés: A jól szabályozott milícia, amely szükséges egy szabad állam biztonságához, nem sértheti a népnek azt a jogát, hogy fegyvert tartson és viseljen.
Harmadik kiegészítés:
Negyedik kiegészítés: Békeidőben a tulajdonos beleegyezése nélkül nem szállásolható el katona semmilyen házban, sem háború idején, csak a törvény által előírt módon.
Negyedik kiegészítés: Békeidőben nem szállásolható el katona semmilyen házban a tulajdonos beleegyezése nélkül, sem háború idején, csak a törvény által előírt módon: A nép joga, hogy személyük, házuk, irataik és ingóságaik biztonságban legyenek az indokolatlan házkutatástól és lefoglalástól, nem sérülhet, és parancsot csak esküvel vagy esküvel alátámasztott valószínűsíthető okból, a kutatandó hely és a lefoglalandó személyek vagy dolgok pontos leírásával adható ki.
Ötödik kiegészítés: Senki sem vonható felelősségre főbenjáró vagy más módon gyalázatos bűncselekményért, kivéve az esküdtszék felterjesztése vagy vádja alapján, kivéve a szárazföldi vagy tengeri erőknél, vagy a milíciánál felmerülő esetekben, amikor háború vagy közveszély idején tényleges szolgálatot teljesítenek; senkit ugyanazon bűncselekmény miatt nem lehet kétszer életveszélynek vagy testi épségveszélynek kitenni; senkit nem lehet büntetőügyben arra kényszeríteni, hogy önmaga ellen tanúskodjék, és nem fosztható meg életétől, szabadságától vagy tulajdonától a törvényes eljárás nélkül; magántulajdont sem lehet közhasználatra elvenni jogos kártérítés nélkül.
Hatodik módosítás: Minden büntetőeljárásban a vádlottat megilleti a gyors és nyilvános tárgyaláshoz való jog, amelyet annak az államnak és körzetnek pártatlan esküdtszéke folytat le, ahol a bűncselekményt elkövették, amely körzetet a törvény által előzetesen meghatározták, és hogy tájékoztassák a vád természetéről és okáról; hogy szembesítsék az ellene szóló tanúkkal; hogy kötelező eljárást folytassanak le a javára szóló tanúk beszerzésére, és hogy védekezéséhez ügyvédi segítséget kapjon.
Szept. módosítás: Az esküdtszéki tárgyalás joga megmarad, és az Egyesült Államok bármely bíróságán az esküdtszék által tárgyalt tényt nem lehet másképp vizsgálni, mint a szokásjog szabályai szerint.
A nyolcadik módosítás:
Kilencedik módosítás: Nem követelhető túlzott óvadék, nem szabható ki túlzott pénzbírság, és nem szabható ki kegyetlen és szokatlan büntetés.
Kilencedik módosítás:
10. módosítás: Az Alkotmányban egyes jogok felsorolása nem értelmezhető úgy, hogy az megtagadjon vagy lekicsinyeljen másokat, amelyeket a nép megtartott.
10. módosítás: Az Alkotmány által az Egyesült Államokra nem ruházott és az államok számára nem tiltott hatáskörök az államoknak, illetve a népnek vannak fenntartva.
Íme, mi történt az első amerikai kongresszusban előterjesztett 12 cikkely két javasolt cikkelyével:
Az első javasolt cikkely, a kongresszusi elosztási módosítás néven ismert, meghatározta, hogy mikor és hány képviselővel az U.S.A.S. House-ban a népességszám alapján növekedne.
A javaslat szerint közel 330 millió emberrel több mint 6000 ember lenne a Kongresszusban.
A cikkely technikailag még mindig az államok előtt van, de az államok száma alapján még 27 államnak kellene ratifikálnia a javasolt cikkelyt.
A második javasolt cikkelyt, amely a kongresszusi fizetés hatályba lépésének idejére vonatkozó szabályokat határozta meg, 202 évvel, hét hónappal és 10 nappal a javaslattétel után fogadták el.
1982-ben Gregory Watson, a texasi Austin Egyetem akkor 19 éves másodéves hallgatója a híradások szerint a javasolt cikkelyt még ratifikálni lehetne egy kormányzati órára írt dolgozatában.
“C”-t kapott, annak ellenére, hogy fellebbezett a professzoránál.
Watson kampányolt a ratifikáció befejezéséért, ami 1992. május 5-én ért véget, amikor is az az amerikai alkotmány 27. módosítása lett.