Az Unicode és az ASCII az informatikai ágazatban széles körben használt karakterkódolási szabványok. Az Unicode az informatikai szabvány, amelyet a szövegek kódolására, ábrázolására és kezelésére használnak az írásrendszerekben, míg az ASCII (American Standard Code for Information Interchange) a számítógépekben olyan szöveget ábrázol, mint a szimbólumok, számjegyek, nagybetűk és kisbetűk.
A két szabvány a távközlési eszközök és a számítógépek számára ábrázolja a szöveget. Az ASCII csak néhány betűt, számot és szimbólumot kódol, míg az Unicode számos karaktert kódol.
Unicode vs ASCII
A Unicode és az ASCII közötti különbség az, hogy az Unicode az angol, arab, görög (és sok más nyelv) betűit, matematikai szimbólumokat, történelmi írásjeleket stb. ábrázoló informatikai szabvány, míg az ASCII csak néhány karakterre, például nagy- és kisbetűkre, szimbólumokra és számjegyekre (0-9) korlátozódik.
Az Unicode-ot az ASCII szuperkészletének is nevezhetjük, mivel több karaktert kódol, mint az ASCII. Az utóbbi kifejezés általában úgy működik, hogy a karaktereket számokká alakítja át, mert a számítógépnek könnyebb számokat tárolni, mint betűket.
| Az összehasonlítás paraméterei | Unicode | ASCII |
|---|---|---|
| Meghatározás | Az Unicode a számítógépek, távközlési eszközök és egyéb berendezések számára a szöveg kódolására, ábrázolására és kezelésére szolgáló informatikai szabvány. | Az ASCII az az informatikai szabvány, amely a karaktereket kizárólag az elektronikus kommunikáció számára kódolja. |
| Rövidítés | Az Unicode univerzális karakterkészlet néven is ismert. | American Standard Code for Information Interchange az ASCII teljes formája. |
| Funkció | Az Unicode számos karaktert, például különböző nyelvek betűit, matematikai szimbólumokat, történelmi írásjeleket stb. ábrázol. | ASCII meghatározott számú karaktert reprezentál, például az angol nyelv nagy- és kisbetűit, számjegyeket és szimbólumokat. |
| Használja | Az ASCII 8bit, 16bit vagy 32 bitet használ bármely karakter megjelenítésére, és az ASCII az Unicode alárendeltje. | Az ASCII 7bitet használ bármely karakter megjelenítésére. Ezt úgy teszi, hogy a karaktereket számokká alakítja. |
| Térfoglalás | Az Unicode nagyszámú karaktert támogat és több helyet foglal. | Az ASCII csak 128 karaktert támogat és kevesebb helyet foglal. |
Az Unicode az informatikai szabvány, amelyet a számítógépek, távközlési eszközök és egyéb berendezések szövegének kódolására, ábrázolására és kezelésére használnak. A Unicode konzorcium által fenntartott szabvány az Universal Character Set (univerzális karakterkészlet) rövidítése.
Karakterek széles skáláját kódolja, például különböző nyelvek szövegeit (a kétirányú szövegeket is, mint például a héber és az arab, amely jobbra-balra írással rendelkezik), matematikai szimbólumokat, történelmi írásokat és még sok mást.
Az Unicode háromféle kódolást működtetett, nevezetesen az UTF-8, UTF-16 és UTF-32 kódolást, amelyek 8, 6, illetve 32 bitet használtak. A legújabb technológiákban, például a programozási nyelvekben (Java stb.) és a modern operációs rendszerekben nagymértékben használták.
Az Unicode nagyszámú karaktert támogat, és több helyet foglal el egy eszközön, ezért az ASCII a Unicode részét képezi. Az ASCII a 128 karaktert tartalmazó UTF-8-ban érvényes.
Az ASCII az elektronikus kommunikációban a karakterek kódolására használt kódolási szabvány. Nagyrészt az angol ábécé, a kisbetűk (a-z), a nagybetűk (A-Z), a szimbólumok, például az írásjelek és a számjegyek (0-9) kódolására használják.
Az American Standard Code for Information Interchange vagy ASCII 128 karaktert kódol elsősorban az angol nyelvben, amelyeket a modern számítógépekben és a programozásban használnak.
Az ASCII 7 bit adatot használ fel minden karakter kódolásához, ezért kevesebb helyet foglal el. Az ASCII-t nagyrészt a World Wide Web karakterkódolásához használták, és még mindig használják a modern számítógépes programokhoz, például a HTML-hez.
Az ASCII bármilyen szöveget úgy kódol, hogy a szöveget számokká alakítja, mert a számok halmazát könnyebb tárolni a számítógép memóriájában, mint az ábécéket mint nyelvet. Általánosságban magát ezt a folyamatot nevezik kódolásnak.
Fő különbségek a Unicode és az ASCII között
- Az Unicode az az informatikai szabvány, amely a számítógépekben kódolja, ábrázolja és kezeli a szöveget, míg az ASCII az a szabvány, amely az elektronikus kommunikáció számára kódolja a szöveget (túlnyomórészt angolul).
- Az Unicode az Universal Character Set rövidítése, míg az ASCII az American Standard Code for Information Interchange rövidítése.
- A két kifejezés a funkció összefüggésében különbözik egymástól. Az Unicode az a kódolási szabvány, amely nagyszámú karaktert kódol, például más nyelvek szövegeit és ábécéit (akár kétirányú szövegeket is), szimbólumokat, történelmi írásokat, míg az ASCII az angol nyelv ábécéit, nagy- és kisbetűket, szimbólumokat stb. kódolja.
- Az Unicode 8, 16 vagy 32 bites kódolást használ nagyszámú karakter kódolására, míg az ASCII 7 bites kódolást használ bármely karakter kódolására, mivel csak 128 karakterből áll.
- A Unicode nagyobb helyet foglal el, mivel az ASCII szuperhalmaza, míg az ASCII kevesebb helyet igényel.
A Unicode vagy Universal Character Set az a kódolási szabvány, amely a távközlési szolgáltatások és más berendezések számára kódolja, ábrázolja és kezeli a szövegeket, míg az ASCII vagy American Standard Code for Information Interchange az elektronikus kommunikációban kódolásra használt szabványos kód.
Az Unicode a különböző nyelvek (még a kétirányú írásmóddal rendelkező, például héber és arab) szövegek, szimbólumok, matematikai és történelmi írásmódok stb. kódolására terjed ki, míg az ASCII az angol nyelv karaktereinek kódolására, amely magában foglalja a nagybetűket (A-Z), a kisbetűket (a-z), a számjegyeket (0-9) és a szimbólumokat, például az írásjeleket.
Az Unicode háromféle kódolást használ, nevezetesen a 8 bites, 16 bites és 32 bites kódolást, míg az ASCII 7 bites kódolást használ bármely karakter ábrázolásához. Ezért az Unicode az ASCII szuperkészlete is, és több helyet foglal el, mint az ASCII.
jelentse ezt a hirdetést Tartalomjegyzék