Az izzadásgátlók és a mellrák kockázata

Az állítások

Egy ideig egy e-mailben terjedő pletyka szerint a hónalj elleni izzadásgátlók mellrákot okoznak. Az állítások között:

• Az izzadásgátlókban lévő rákkeltő anyagok felszívódnak a hónaljborotválkozásból származó borotválkozási csípéseken keresztül. Ezek az anyagok állítólag a hónalj alatti nyirokcsomókban rakódnak le, amelyek izzadással nem tudnak megszabadulni tőlük, mert az izzadásgátló megakadályozza az izzadást. Ez a toxinok magas koncentrációját okozza, ami a sejtek rákká mutálódásához vezet.
• A legtöbb mellrák a mell felső külső kvadránsában alakul ki, mert ez a terület van a legközelebb az izzadásgátlónak kitett nyirokcsomókhoz. (Gondoljon a mellre úgy, mint egy körre, amelyet a mellbimbónál kereszteződő függőleges és vízszintes vonalak osztanak. Az emlőt felosztott 4 szektor mindegyikét kvadránsnak nevezzük. Minden mell felső külső kvadránsa a hónaljhoz legközelebb eső rész.)
• A férfiaknál kisebb a mellrák kockázata, mert nem borotválják a hónaljukat, és a hónaljszőrzetük megakadályozza az izzadásgátlókban lévő vegyi anyagok felszívódását.

Mindezek az állítások nagyrészt nem igazak.

Kérdések az izzadásgátlókról és a mellrákról

Az izzadásgátlók növelik a mellrák kockázatát?

Az orvosi szakirodalomban nincsenek olyan erős epidemiológiai tanulmányok, amelyek a mellrák kockázatát és az izzadásgátló használatát összekapcsolnák, és nagyon kevés tudományos bizonyíték támasztja alá ezt az állítást.

Tény, hogy egy 2002-ben közzétett, gondosan megtervezett epidemiológiai tanulmány ebben a kérdésben 813 mellrákos nőt és 793 olyan nőt hasonlított össze, akiknél nem fordult elő a betegség. A kutatók nem találtak kapcsolatot a mellrák kockázata és az izzadásgátló, dezodor vagy hónaljborotválás használata között.

Egy 2003-ban közzétett tanulmány a mellrákos nőknek kiküldött kérdőívek válaszait vizsgálta. A kutató arról számolt be, hogy azok a nők, akiknél fiatalabb korban diagnosztizálták a mellrákot, azt mondták, hogy korábban használtak izzadásgátlót és korábban kezdték el borotválni a hónaljukat, és gyakrabban borotválkoztak, mint azok a nők, akiknél idősebb korban diagnosztizálták. A vizsgálat felépítése azonban nem tartalmazott mellrák nélküli nőkből álló kontrollcsoportot, és a szakértők kritizálták, hogy nem releváns ezeknek a hónaljhigiéniai gyakorlatoknak a biztonságossága szempontjából.

Vélhetően általában véve a fiatalabb nők nagyobb valószínűséggel borotválják a hónaljukat és használnak izzadásgátlót, mint az idősebb nők, függetlenül attól, hogy később mellrákjuk lesz-e vagy sem. Például az 1950-es és 1960-as években született nők többsége talán korábban kezdett borotválkozni és gyakrabban használ izzadásgátlót, mint az 1930-as és 1940-es években született nők. Sok nő borotválkozik és izzadásgátlót is ritkábban használ, ahogy öregszik. Ezek valószínűbb magyarázatai a kutató eredményeinek, mint az a feltételezés, hogy ezek a gyakorlatok rákot okoznak. Megjegyzendő, hogy a tanulmány olyan hónaljtermékekről kérdezett, amelyeket a nők a kérdések megválaszolásának időpontjában használtak, nem pedig arról, hogy mit használtak a mellrák kialakulása előtt.”

A borotválkozás utáni izzadásgátló használata lehetővé teszi, hogy a hónaljból vegyi anyagok kerüljenek a szervezetbe, és növeljék a mellrák kockázatát?

A borotválkozás okozta csípések növelhetik a bőrfertőzés kockázatát. Ha a hónalj bőre már sérült vagy fertőzött, lehetséges, hogy egyes izzadásgátlók enyhe irritációt okozhatnak. De nem valószínű, hogy ez a rákkeltő anyagok (rákkeltő anyagok) jelentős forrása lenne, amelyek bejutnak a szervezetbe és elérik a mellsejteket.

A parabének miatt aggódnom kell?

A parabének tartósítószerként és élelmiszer-adalékanyagként használt vegyi anyagok. Sokféle sminktermékben (például rúzsban, szempillaspirálban, korrektorban és alapozóban) és bőrápolási termékben (például testápolóban, borotválkozási termékekben és fényvédő krémekben) megtalálhatóak. A parabének a bőrön keresztül felszívódhatnak.

A parabének bevitele azért adhat okot aggodalomra, mert vizsgálatok kimutatták, hogy a parabének gyenge ösztrogénszerű tulajdonságokkal rendelkeznek. Az ösztrogén egy női hormon, amelyről ismert, hogy az emlősejtek (mind a normális, mind a rákos sejtek) növekedését és osztódását okozza. És néhány olyan körülményt, amely növeli a szervezet ösztrogén expozícióját (mint például a gyermekvállalás hiánya, késői menopauza, elhízás stb.), összefüggésbe hoztak a mellrák fokozott kockázatával.

2004-ben egy kis tanulmány nyomokban parabéneket talált a mellrákos daganatok egyes mintáiban. A tanulmány eredményeivel kapcsolatban azonban van néhány fontos pont:

• A kutatók csak a parabének jelenlétét keresték az emlőrákos mintákban. A tanulmány nem mutatta ki, hogy a parabének okozták vagy hozzájárultak a mellrák kialakulásához ezekben az esetekben – csak azt mutatta ki, hogy ott voltak. Hogy ez mit jelentett, még nem világos.
• Bár a parabéneknek gyenge ösztrogénszerű tulajdonságai vannak, a szervezetben termelődő ösztrogének több százszor vagy sok ezerszer erősebbek. Így a természetes ösztrogének (vagy a hormonpótlóként szedett ösztrogének) sokkal nagyobb valószínűséggel játszanak szerepet a mellrák kialakulásában.
• A parabéneket széles körben használják tartósítószerként samponokban, testápolókban, egyéb kozmetikumokban, sőt élelmiszerekben is. Ez a tanulmány nem tartalmazott olyan információt, amely segítene megtalálni az emlőszövetben talált parabének forrását – nem világos, hogy azok izzadásgátlókból vagy más forrásból származhattak-e.

A legtöbb ember ki van téve parabéneknek. Valójában a vizsgálatok az USA-ban az emberek 99%-ánál találtak valamilyen formában parabéneket a vizeletben. Eddig azonban a vizsgálatok nem mutattak ki közvetlen kapcsolatot a parabének és bármilyen egészségügyi probléma között, beleértve a mellrákot is. A környezetben sok más olyan vegyület is van, amely utánozza a természetesen termelődő ösztrogént.

Bár jelenleg nincsenek egyértelmű egészségügyi kockázatok az élelmiszerekben, gyógyszerekben, kozmetikumokban és bőrápolási termékekben található parabénekből, a parabéneknek való kitettség miatt aggódó emberek elkerülhetik a parabéneket tartalmazó termékeket. A parabéneket tartalmazó fogyasztói termékeknek kötelezően fel kell tüntetniük azokat összetevőként. A legtöbb parabén neve tartalmazza a “paraben” szót, így könnyen megtalálható. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal szerint az izzadásgátlók és dezodorok legtöbb nagy márkája jelenleg nem tartalmaz parabéneket.

Az izzadásgátlókban található alumínium miatt kell aggódnom?

Az izzadásgátlók aktív összetevői alumíniumalapú vegyületek. Elzárják a verejtékmirigyeket, hogy az izzadság ne juthasson a bőr felszínére. Egyes kutatások szerint ezek az alumíniumvegyületek felszívódhatnak a bőrből, és változásokat okozhatnak az emlősejtek ösztrogénreceptoraiban. Mivel az ösztrogén elősegítheti mind a rákos, mind a nem rákos emlősejtek növekedését, egyes tudósok szerint az izzadásgátlókban lévő alumíniumalapú vegyületek használata kockázati tényező lehet a mellrák kialakulásának szempontjából.

De nem egyértelmű, hogy mennyi alumínium szívódik fel a bőrön keresztül. Egy tanulmány, amely a hónaljra felvitt alumínium-klórhidrátot tartalmazó izzadásgátlókból származó alumínium felszívódását vizsgálta, azt találta, hogy csak egy parányi töredéke (0,012%) szívódott fel. A ténylegesen felszívódó alumínium mennyisége sokkal kevesebb lenne, mint amennyit az ember ugyanebben az időszakban elfogyasztott ételekből várhatóan felszívódna.

Az sem tűnik úgy, hogy a mellrákos szövet több alumíniumot tartalmazna, mint a normál mellszövet. Egy tanulmány, amely mellrákos nőket vizsgált, nem talált valódi különbséget az alumínium koncentrációjában a rákos és a környező normális szövet között.

Az alumíniumot tartalmazó izzadásgátlók és a mellrák között egyelőre nincs egyértelmű kapcsolat.

Az izzadásgátlók megakadályozzák, hogy az ember a hónalji nyirokcsomókon keresztül rákkeltő méreganyagokat izzadjon ki?

A nyirokcsomók segítenek a baktériumok, vírusok és más, a szervezetet fenyegető lehetséges veszélyek eltávolításában, de a nyirokcsomók nem bocsátanak ki hulladékot vagy méreganyagokat az izzadással. Valójában a nyirokcsomók nem kapcsolódnak a verejtékmirigyekhez. A verejtékmirigyek a bőrben találhatók, nem a nyirokcsomókban. A szervezetbe kerülő legtöbb rákkeltő anyagot a vese és a máj távolítja el a vérből. A vesék által eltávolított anyagok a vizeletbe, míg a máj által kivontak az epébe kerülnek. Az epe aztán a széklettel keveredik és ürül ki.

A külső felső kvadránsban, ahol a legtöbb emlődaganat előfordul, vannak nyirokcsomók?

A nyirokcsomók az egész emlőben megtalálhatók, és fontos szerepet töltenek be. A hónalji (hónalji) csomók szűrik meg az emlőből kiáramló folyékony nyirok nagy részét, mielőtt az visszakerülne a szervezet véráramába. Ezek a csomók a hónalj alatt, a mell külső felső kvadránsában és a kulcscsont közelében találhatók.

A mell kvadránsai valójában nem mind egyforma méretűek. Az emlőrákok körülbelül fele az emlő felső külső részén alakul ki, valószínűleg azért, mert ezen a területen több az emlőszövet. Az emlőrákok száma az emlő felső külső részén arányos az ott található emlőszövet mennyiségével.

Nincs bizonyíték arra, hogy a mellrákok elhelyezkedése az emlőn belül összefüggésben állna az izzadásgátlók használatával vagy a hónaljborotválkozással.

A férfiaknál kisebb a mellrák kialakulásának valószínűsége, mert az izzadásgátló beleakad a hónaljszőrzetükbe, és nem szívódik fel a bőrükbe?

A férfiaknál sokkal kisebb a mellrák kialakulásának valószínűsége, mint a nőknél, főként azért, mert a férfiaknak sokkal kevesebb mellszövetük van, mint a nőknek. A nőknek körülbelül 100-szor több mellszövete van, mint a férfiaknak, és körülbelül 100-szor nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk mellrák.

A hormonok is szerepet játszanak. A megnövekedett ösztrogénszintet eredményező anyagcsere- vagy genetikai betegségben szenvedő férfiaknál megnő a mellrák kialakulásának kockázata.

A hónaljszőrzet és az izzadásgátló felszívódása nincs összefüggésben a férfi mellrák kockázatával.

Miért mondja az orvosom, hogy ne használjak izzadásgátlót vagy dezodort a mammográfia napján?

Azt kérik, hogy ne használjon izzadásgátlót vagy dezodort a mammográfia napján, mert sok ilyen termék alumíniumot tartalmaz. Ez a fém apró pöttyök formájában megjelenhet a mammográfián. Ezek a pöttyök úgy nézhetnek ki, mint a mikrokalcifikációk, amelyeket az orvosok többek között a rák lehetséges jeleként keresnek. Ezen termékek használatának mellőzése segít megelőzni az összetévesztést, amikor a mammográfiás felvételeket felülvizsgálják.

Hogyan indult és terjedt el az izzadásgátlókról szóló pletyka?

Nem tudjuk, ki indította el ezt a pletykát. A legtöbb ember, aki továbbította az e-mailt, jó szándékkal tette. Azt tudjuk, hogy ez a pletyka felkerült néhány olyan weboldalra, amelyek olyan dezodorokat árulnak, amelyek nem izzadásgátlók, így egyesek anyagilag is hasznot húzhatnak ennek a téves információnak a terjesztéséből.

Hogyan tudhatok meg többet a mellrák kockázati tényezőiről és a mellrák korai felismerésének módjairól, amikor a kezelés a leghatékonyabb?

A mellrák miatt aggódó nők a Mellrák kockázati tényezői és a mellrák kockázatának csökkentésére irányuló lehetséges stratégiákról a Mellrák kockázata és megelőzése című dokumentumban tájékozódhatnak.

Az orvosával, a nővérrel vagy más egészségügyi szolgáltatóval is beszélhet. Az Amerikai Rákellenes Társaság (American Cancer Society) a mellrák minden aspektusáról, az okoktól és a megelőzéstől kezdve a diagnózisig és a kezelésig, tájékoztatást nyújt. Lépjen kapcsolatba velünk az 1-800-227-2345 telefonszámon, vagy látogasson el weboldalunkra: www.cancer.org.