Az emberi agy tanulmányozása

By Dr. Ananya Mandal, MDReviewed by Sally Robertson, B.Sc.

Az emberi agy az emberi test egyik legösszetettebb szerve, és az emberi agy legkisebb részét is érintő károsodás vagy betegség súlyos működési zavarokhoz vezethet. Az emberi agy vizsgálatára alkalmazható néhány technika:

Elektroenkefalogram (EEG)

Ez egy olyan diagnosztikai vizsgálat, amely a fejbőrre helyezett elektródák segítségével rögzíti az agy, különösen az agykéreg elektromos aktivitását. Az agyi aktivitás által a fejbőrön okozott potenciálkülönbségek rögzítéséről először Hans Berger számolt be 1929-ben. Ebből alakult ki a ma széles körben használt EEG.

Az EEG az agyi idegek szinaptikus aktivitásában bekövetkező tömeges változásokat méri, és hasznos az agy elektromos aktivitását megváltoztató betegségek, például az epilepszia diagnosztizálásában, kezelésében és értékelésében. Körülbelül néhány évtizeddel ezelőtt kerültek használatba a többcsatornás EEG-felvételi technikák.

Ezek matematikailag kiterjedt modellező algoritmusokat használnak, amelyek a fejbőr-potenciáleloszlások alapján segítik a funkcionális agyterületek lokalizálását. Ezt nevezik nagy felbontású EEG-nek.

Magnetoencefalográfia (MEG)

Az agyi mágneses mezők első felvételét 1968-ban David Cohen végezte indukciós tekerccsel. Az első szupravezető kvantuminterferencia-eszközzel (SQUID) történő rögzítést szintén Cohen végezte 1972-ben. Ezután kezdődött a MEG úttörő kutatása.

A MEG az agyi aktivitás feltérképezésére alkalmas az agyban természetesen előforduló elektromos áramok által létrehozott elektromágneses mezők rögzítésével. Ez a technika jobb térbeli felbontást kínál, mint az EEG, és segít a problémás helyek pontos meghatározásában.

Az agyi véráramlás regionális képalkotását az 1960-as évek eleje óta vizsgálják radioaktív nyomjelző anyagokkal. Ilyen technikák a komputertomográfia (CT), a pozitronemissziós tomográfia (PET) és az egyfoton-emissziós komputertomográfia (SPECT).

Funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI)

Mind az EEG-nek, mind a MEG-nek megvannak a maga hátrányai, és felváltották őket az újabb módszerek, például a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI). Ez a technika a legkisebb változásokat is képes kimutatni, és hasznos mind a betegségek diagnosztizálásában, mind a kezelések fejlesztésében.

Az fMRI nagyon erős mágneseket használ, és képes az agyi aktivitás változásait akár egy köbmilliméteres régiókban is lokalizálni. Ezenkívül nem invazív eljárás, és széles körben alkalmazható. Az fMRI azonban nem képes valós idejű dinamikát biztosítani az agyon belüli véráramlásról.

Fotonmigrációs tomográfia

A fotonmigrációs tomográfia (PMT; más néven közeli infravörös spektroszkópia vagy optikai képalkotás) egy másik új módszer az agykérgi aktivitás mérésére, és a közeli infravörös fénynek az agyszövetből történő szóródását értékeli.

Transzkraniális mágneses ingerlés

A transzkraniális mágneses ingerlés olyan technika, amelyet erős és időben változó mágneses terek segítségével alkalmaznak az idegsejtek gerjesztésére. Az eljárás nem invazív és fájdalommentes.

További olvasmányok

• Minden agyi tartalom
• Az emberi agy szerkezete
• A nyelv és az emberi agy
• Az emberi agy patológiája
• Az emberi agy

Írás:

Dr. Ananya Mandal

Dr. Ananya Mandal szakmája szerint orvos, hivatása szerint előadó, szenvedélye szerint pedig orvosi író. Az alapképzés (MBBS) után klinikai farmakológiára szakosodott. Számára az egészségügyi kommunikáció nem csak azt jelenti, hogy bonyolult ismertetőket ír a szakemberek számára, hanem azt is, hogy az orvosi ismereteket érthetővé és elérhetővé teszi a nagyközönség számára is.

Hivatkozások