Az antillai lamantin helyreállításának megerősítése, Belize | Whitley-díj

Az antillai lamantin helyreállításának megerősítése Belize-ben a helyi gazdálkodási kapacitás kiépítése és kutatás révén

Mexikó és Guatemala partjai között fekszenek Belize trópusi vizei, a Karib-tenger része és a világ legnagyobb ismert számú antillai lamantinjának otthont adó terület. A nyugat-indiai lamantin alfaja, az antillák lamantinjai tengeri emlősök, amelyek szokatlan módon az elefántokkal állnak a legközelebbi rokonságban. A hosszú életű, levegővel lélegző növényevő, amely a feltételezések szerint akár 60 évig is elélhet, az antillák lamantinjai a tengeri és a brakkos vizekben egyaránt képesek életben maradni, de a szárazföld közelében kell maradniuk, mivel iváshoz a folyókból folyó édesvízre vannak utalva. Következésképpen az Antillák lamantinja Közép-Amerikától Dél-Amerika északi partvidékéig és az Antillákig egyaránt megtalálható a tengerparti és a belvízi vizekben.

Az elterjedtsége ellenére ennek a lassú mozgású vízi emlősnek az élőhelye széttöredezett, és viszonylag keveset tudunk a fajról. Még az sem ismert, hogy hány lamantin marad életben. A helyi őslakosok által történelmileg vadászott és az európai felfedezőknek élelemként eladott lamantinokat ma az élőhelyük elvesztése, az orvvadászat, a halászeszközökbe való belegabalyodás és a fokozott csónakázási tevékenység fenyegeti, és más veszélyekkel is szembesülhetnek, például a belvízi folyók lefolyásának vegyi anyagtartalmából eredő vízszennyezéssel.

1996 óta Nicole Auil helyi természetvédelmi biológus az Antillák lamantinjainak megőrzésén dolgozik Belize-ben. A 2005-ben a folyókért és vizes élőhelyekért járó Whitley-díjjal kitüntetett Nicole egy olyan projekt élén áll, amelynek célja a védett területek kezelésének sokoldalú megközelítése.

A helyi lakosság oktatásának és a biológiai kutatásnak a manátuszok helyreállítását segítő kombinálásával Nicole célja a manátuszok parti élőhelyének és a hozzájuk kapcsolódó biológiai sokféleségnek a védelme. A projekt tevékenységei a Gales Point Manatee nevű kis falu mellett elhelyezkedő Southern Lagoon nevű természetvédelmi területre összpontosulnak, egy olyan vizes élőhelyrendszerre, amely nemcsak a lamantin, hanem a Morelet-krokodil, számos halfaj, valamint olyan part menti madarak, mint az ibiszek és kócsagok életét is biztosítja.

Nicole kutatásai szerint Belize-ben már csak körülbelül 1000 antillai lamantin él, és a túlélők mozgásáról vagy biológiájáról keveset tudunk. A lamantinok viselkedésének, élőhelyhasználatának és az őket fenyegető veszélyeknek a vizsgálatával, valamint a lagúna ökológiájának jobb megértését célzó vizsgálatokkal együtt Nicole azt reméli, hogy létfontosságú ismereteket szerezhet az Antillák lamantinjairól és változó környezetéről Belize tengerparti övezetének szívében.

A hosszú távú tanulmány kulcsfontosságú része a közösségi együttműködés. Nicole célja, hogy a helyi közösséget olyan eszközökkel lássa el, amelyek szükségesek e kritikus környezet és annak élővilágának hatékony védelméhez a kapacitásépítés és a természeti erőforrások használatának tervszerű megközelítésének előmozdítása révén. A helyi szervezetekkel való partnerség révén ez a sokszínű projekt várhatóan olyan előnyökkel jár, amelyek mind a belizei ökológiai megőrzés, mind a helyi érdekeltek jövedelme javára válnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.