Az Antarktiszt a Föld legkevésbé megértett kontinensének nevezik, és a felszín alatti világával kapcsolatban számos rejtély maradt. A mágneses és szeizmikus adatok, valamint a repülőgépekre szerelt talajradarok csak korlátozottan képesek átlátni a 98 százalékát borító, 1,3 mérföld vastag jégtakarón.
Ez az a pont, ahol az Európai Űrügynökség GOCE (ejtsd: GO-chay) műszere belép a történetbe. A gravitációs mező erőssége attól függően változik, hogy milyen objektumokhoz kapcsolódik, és a GOCE az ultraérzékeny gravitációmérő szondájával és a Föld felszínéhez való közelségével lélegzetelállító részletességgel tudna tömegeket detektálni mélyen az Antarktisz jeges felszíne alatt.
“A GOCE szépsége abban rejlik, hogy a litoszféra mélyére hatolva eljuthatunk a kontinensek gyökereihez” – mondta Dr. Ferraccioli.
Dr. Winter szerint a felfedezések ellenére az Antarktisz legbelső szárazföldjének pontos geológiai felépítését, amely a Kelet-Antarktiszon található, “még nem fedeztük fel”. Az egyik megoldás az lenne, ha a kontinens belsejébe fúrnának, és közvetlenül mintát vennének a kőzetből, a GOCE térképeit használva a tudósok számára, akik a tökéletes ásatási helyet keresik.
A felmelegedő világban fontos tudni, hogy milyen kőzeteken ül a világ legnagyobb jégtakarója, mivel a jég alatti geológia befolyásolja, hogyan mozog a jég az éghajlat változásával. Ennek a tanulmánynak azonban ennél sokkal jelentősebb következményei is vannak, amelyek sokkal mélyebbre hatnak világunk megértésében.
A lemeztektonika a bolygónkat mozgató motor. Kovácsolja a vulkánokat, táplálja a légkört, kiássa az óceáni medencéket és hegyvonulatokat hoz létre. Nem érthetjük meg a Föld teljes evolúcióját, ha nem tudjuk kiegészíteni a kirakóst, és a halott műhold adatai épp most segítettek felfedezni néhány további hiányzó darabot.