Az anguláris cheilitis

Az anguláris cheilitist multifaktoriális, fertőző eredetű betegségnek tartják, számos helyi és szisztémás hajlamosító tényezővel. Az anguláris cheilitisben a sebek gyakran gombákkal (élesztőgombákkal), baktériumokkal vagy ezek kombinációjával fertőzöttek; ez e kórokozók másodlagos, opportunista fertőzését jelentheti. Egyes tanulmányok az anguláris cheilitis kezdeti kialakulását táplálkozási hiányosságokkal, különösen a B(B2-riboflavin) vitaminok és a vas (amely vashiányos vérszegénységet okoz) hiányával hozták összefüggésbe, ami viszont alultápláltságra vagy felszívódási zavarra utalhat. A szögletes cheilitis lehet a kontakt dermatitis megnyilvánulása, amelyet két csoportba sorolnak; irritációs és allergiás.

FertőzésSzerkesztés

Az érintett szervezetek:

  • Csak Candida fajok (általában Candida albicans), amelyek az esetek mintegy 20%-át teszik ki,
  • Bakteriális fajok, vagy:
    • Csak Staphylococcus aureus, amelyek az esetek mintegy 20%-át teszik ki,
    • Csak β-hemolitikus streptococcusok. Ezeket a baktériumtípusokat az angularis cheilitis eseteinek 8-15%-ában mutatták ki, de ritkábban vannak jelen izoláltan,
  • Vagy a fenti organizmusok kombinációja (polimikrobiális fertőzés), az esetek kb. 60%-ában a C. albicans és a S. aureus is jelen van.

Candida kimutatható az angularis cheilitis elváltozások 93%-ában. Ez a szervezet az egészséges egyének mintegy 40%-ának szájában megtalálható, és egyesek a szájüregi mikrobióta normális komensális komponensének tekintik. A Candida azonban dimorfizmust mutat, nevezetesen egy élesztő formát, amelyről úgy gondolják, hogy viszonylag ártalmatlan, és egy patogén hipóformát, amely a gazdaszövetek inváziójával jár együtt. Egyesek kálium-hidroxid-készítményt ajánlanak, hogy segítsen megkülönböztetni az ártalmatlan és a patogén formákat, és ezáltal rávilágítson arra, hogy az anguláris cheilitis mely eseteit okozza valóban a Candida. A száj a Candida rezervoárjaként működhet, amely újrafertőzi a szájszögletekben lévő sebeket, és megakadályozza a sebek gyógyulását.

A szájszögletben egy lappangó herpes simplex fertőzés kiújulása által okozott elváltozás is előfordulhat. Ez a herpes labialis (ajakherpesz), és néha “szögletes herpes simplex”-nek nevezik. A száj sarkában lévő ajakherpesz hasonlóan viselkedik, mint az ajkakon máshol, és a hólyagok (hólyagok) kialakulásának mintáját követi, majd felszakad és kéregszerű sebet hagy maga után, amely körülbelül 7-10 nap alatt megszűnik, és rendszeresen kiújul ugyanazon a helyen, különösen stresszes időszakokban. Ahelyett, hogy gombaellenes krémeket használnának, a szögletes herpes simplexet ugyanúgy kezelik, mint a náthát, helyileg alkalmazott vírusellenes gyógyszerekkel, például aciclovirral.

Irritációs kontakt dermatitisSzerkesztés

Leonardo da Vinci híres vázlata, amelyet Az utolsó vacsorában Iskarióti Júdás arcának ábrázolásához készített. A tárgyon az állkapcsok túlságos zártsága és a száj körüli arctartás elvesztése látható.

A száj sarkától kiinduló, hangsúlyos bőrredők.

Főcikk: Irritáló hatású kontakt dermatitis

A szögletes cheilitis eseteinek 22%-a irritáló anyagokra vezethető vissza. A nyál emésztőenzimeket tartalmaz, amelyek bizonyos fokú emésztő hatást fejthetnek ki a szövetekre, ha érintkezésbe kerülnek. A száj sarka általában jobban ki van téve a nyálnak, mint az ajkak bármely más része. A csökkent alsó arcmagasságot (függőleges dimenzió vagy arctartás) általában a foghiány (fogvesztés), vagy az elhasználódott, régi vagy nem optimálisan kialakított fogsor viselése okozza. Ez az állkapocs túlzott záródását (az állkapocs összeesését) eredményezi, ami enyhíti a szögletes bőrredőket a száj sarkaiban, és így valójában egy intertriginális bőrredőt hoz létre. A nyál hajlamos ezeken a területeken összegyűlni, állandóan nedvesítve a területet, ami szöveti macerációt okozhat, és kedvez az élesztőgomba-fertőzés kialakulásának. Mint ilyen, a szögletes cheilitis gyakrabban fordul elő fogatlan embereknél (fogatlan embereknél). Ezzel szemben ritkán fordul elő olyan személyeknél, akik megtartják természetes fogaikat. Az anguláris cheilitis szintén gyakran fordul elő műfogsort viselőknél. Az anguláris cheilitis a műfogsorral összefüggő szájnyálkahártya-gyulladásban szenvedők mintegy 30%-ánál fordul elő. Úgy gondolják, hogy az alsó arc csökkent függőleges dimenziója hozzájárulhat a szögletes cheilitisben szenvedő idősek akár 11%-ánál és a műfogsort viselők akár 18%-ánál, akiknek szögletes cheilitisük van. A csökkent vertikális dimenziót okozhatja a fogak vándorlása, a fogszabályozó készülékek viselése, valamint az ultraibolya fénynek való kitettség és a dohányzás okozta rugalmas szövetkárosodás is.

A száj sarkát nedvesen tartó szokások vagy állapotok közé tartozhat a krónikus ajaknyalogatás, hüvelykujjszopás (vagy más tárgyak, például tollak, pipák, nyalókák szopogatása), fogtisztítás (pl. fogselyem), rágógumi rágás, hipersaliváció, nyálzás és szájlégzés. Egyesek a szokásszerű ajaknyalogatást vagy piszkálást az ideges tic egyik formájának tartják, és ezt nem tekintik valódi szögletes cheilitisnek, ehelyett perlèche-nek nevezik (a francia pourlècher szóból származik, ami azt jelenti, hogy “megnyalni az ajkakat”), vagy “fiktív cheilitist” alkalmaznak erre a szokásra. A “cheilocandidiasis” kifejezés az ajkak és az ajkak körüli bőr hámló (hámló) elváltozásait írja le, és a krónikus ajaknyalogatás okozta felületes candidás fertőzés okozza. A kevésbé súlyos esetek hideg, száraz időben fordulnak elő, és a kicserepesedett ajkak egyik formája. Az egyének megnyalhatják az ajkaikat, hogy megpróbáljanak egy átmeneti pillanatnyi megkönnyebbülést nyújtani, ami csak az állapot romlását szolgálja.

Az egyes ajakbalzsamokban lévő fényvédő szerek idővel irritálóvá degradálódnak. A lejárt ajakbalzsam használata enyhe szögletes cheilitist indíthat el, és amikor az illető még több ajakbalzsamot visz fel a repedezés enyhítésére, az csak súlyosbítja azt. A kontakt dermatitisz késleltetett megjelenése és a napokig vagy hetekig tartó gyógyulási időszak miatt az emberek általában nem teremtenek kapcsolatot a kórokozó és a tünetek között.

Táplálkozási hiányosságokSzerkesztés

Az AC-vel számos különböző vitamin- vagy ásványi anyaghiányos állapotot hoztak összefüggésbe. Úgy gondolják, hogy az AC-ben szenvedők mintegy 25%-ánál vashiány vagy a B-vitaminok hiánya áll a háttérben. A táplálkozási hiányosságok a harmadik világ országaiban gyakoribb okai lehetnek az AC-nek. A krónikus vashiány koilonychiát (a körmök kanál alakú deformitása) és glossitist (a nyelv gyulladása) is okozhat. Nem teljesen tisztázott, hogy a vashiány hogyan okozza az AC-t, de az ismert, hogy bizonyos fokú immunkompromissziót okoz (az immunrendszer csökkent hatékonysága), ami viszont lehetővé teheti a candida opportunista fertőzését. A B2-vitaminhiány (ariboflavinózis) szintén okozhat AC-t, és egyéb állapotokat, például a nyálkahártyák kipirosodását, magenta színű glossitist (a nyelv rózsaszínű gyulladása). A B5-vitamin hiánya szintén okozhat AC-t, valamint glossitist és a seborrhoeás dermatitishez hasonló bőrelváltozásokat a szem, az orr és a száj körül. A B12-vitamin hiánya néha felelős az AC-ért, és általában folsavhiánnyal (folsavhiány) együtt fordul elő, ami szintén glossitist és megaloblasztos vérszegénységet okoz. A B3-vitamin hiánya (pellagra) egy másik lehetséges ok, és amelynél egyéb társuló állapotok, mint a bőrgyulladás, hasmenés, demencia és glossitis is előfordulhatnak. A biotin (B7-vitamin) hiányáról is beszámoltak, amely AC-t okoz, hajhullással (alopecia) és szemszárazsággal együtt. A cinkhiányról ismert, hogy AC-t okoz. Egyéb tünetek lehetnek a hasmenés, az alopecia és a bőrgyulladás. Az Acrodermatitis enteropathica egy autoszomális recesszív genetikai rendellenesség, amely a cink felszívódásának károsodását okozza, és AC-vel jár együtt.

Általában ezeket a táplálkozási zavarokat okozhatja alultápláltság, mint amilyen az alkoholizmusban vagy a rosszul átgondolt étrendben előfordulhat, vagy a gyomor-bélrendszeri rendellenességek következtében fellépő felszívódási zavar (pl. coeliakia vagy krónikus hasnyálmirigy-gyulladás) vagy gasztrointesztinális műtétek (pl. Crohn-betegségben végzett ilealis reszekció okozta perniciózus anémia).

Szisztémás rendellenességekSzerkesztés

Egyes szisztémás rendellenességek a felszívódási zavarokkal és a fent leírt táplálkozási hiányosságok kialakulásával való kapcsolatuk révén részt vesznek az anguláris cheilitisben. Ilyen példák közé tartoznak az anorexia nervosában szenvedők. Más rendellenességek az ajak megnagyobbodását okozhatják (pl. orofaciális granulomatózis), ami megváltoztatja a helyi anatómiát, és enyhíti a száj sarkánál lévő bőrredőket. Még több is érintett lehet, mert befolyásolják az immunrendszert, lehetővé téve, hogy az általában ártalmatlan organizmusok, mint például a Candida, patogénné váljanak és fertőzést okozzanak. A xerostómia (szájszárazság) feltehetően az AC eseteinek körülbelül 5%-át teszi ki. Magának a xerostomiának számos lehetséges oka van, de általában gyógyszerek mellékhatásai, vagy olyan állapotok, mint a Sjögren-szindróma okozhatják. Ezzel szemben a nyálfolyást vagy sialorrhoeát (túlzott nyálelválasztást) okozó állapotok angularis cheilitist okozhatnak azáltal, hogy állandó nedves környezetet teremtenek a száj sarkaiban. A Down-szindrómás emberek körülbelül 25%-ánál fordul elő AC. Ennek oka a relatív makroglosszia, azaz a látszólag nagy nyelv a kis szájban, amely állandóan kilóghat a szájból, ami a száj sarkának nyállal való macerálódását okozza. Gyulladásos bélbetegségek (például Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás) társulhatnak angularis cheilitishez. Crohn-betegségben valószínűleg a felszívódási zavar és az immunszuppresszív terápia eredménye, ami a száj sarkában lévő sebek kialakulását eredményezi. A glükagonómák ritka hasnyálmirigy endokrin tumorok, amelyek glükagont választanak ki, és bőrgyulladás, glükóz intolerancia, fogyás és vérszegénység szindrómáját okozzák. Az AC a glükagonóma-szindróma gyakori jellemzője. Ritkán az anguláris cheilitis a krónikus mucocutan candidiasis egyik megnyilvánulása lehet, és néha az oropharyngealis vagy a nyelőcső candidiasis esetei kísérhetik az anguláris cheilitist. Az anguláris cheilitis jelen lehet humán immunhiányos vírusfertőzés, neutropenia vagy cukorbetegség esetén. A szögletes cheilitis gyakoribb az ekcémás embereknél, mivel bőrük érzékenyebb az irritáló anyagokra. Egyéb, esetleg társuló állapotok közé tartozik a plazmasejtes ínygyulladás, a Melkersson-Rosenthal-szindróma vagy a szideropenikus diszfágia (más néven Plummer-Vinson-szindróma vagy Paterson-Brown-Kelly-szindróma).

GyógyszerekSzerkesztés

Más gyógyszerek mellékhatásként AC-t okozhatnak, különböző mechanizmusok révén, például gyógyszer-indukált xerostómia létrehozásával. Különböző példák közé tartozik az izotretinoin, az indinavir és a sorafenib. Az izotretinoin (Accutane), az A-vitamin analógja, olyan gyógyszer, amely szárítja a bőrt. Ritkábban az anguláris cheilitis primer hipervitaminózissal hozható összefüggésbe, amely akkor fordulhat elő, ha rendszeresen nagy mennyiségű májat (beleértve a tőkehalmájolajat és más halolajokat) fogyasztanak, vagy a vitamin-kiegészítők formájában történő túlzott A-vitamin-bevitel eredményeként. A szabadidős drogfogyasztóknál AC alakulhat ki. Ilyenek például a kokain, a metamfetamin, a heroin és a hallucinogének.

Allergiás kontakt dermatitisSzerkesztés

Szerkesztés

Lásd még: Allergiás kontakt cheilitis, Allergiás kontakt dermatitis és Allergiás kontakt stomatitis

A generalizált cheilitis (azaz nem a szájszögletekre korlátozódó gyulladás) eseteinek kb. 25-34%-át allergiás reakciók okozhatják. Nem ismert, hogy az allergiás reakciók milyen gyakran felelősek a szögletes cheilitis eseteiért, de bármely olyan anyag, amely képes generalizált allergiás cheilitist okozni, csak a szájszögeket érintve jelentkezhet.

A lehetséges allergének közé tartoznak például azok az anyagok, amelyek bizonyos típusú rúzsokban, fogkrémekben, aknés termékekben, kozmetikumokban, rágógumiban, szájvízben, élelmiszerekben, fogászati eszközökben és a műfogsorok vagy higanytartalmú amalgámtömések anyagaiban lehetnek jelen. Az irritatív kontakt dermatitisz és az allergiás kontakt dermatitisz közötti különbséget tapaszpróba nélkül általában nem lehet megállapítani.

Az alsó arc magasságának elvesztéseSzerkesztés

Az erős fogkopás vagy a rosszul illeszkedő műfogsor ráncosodást okozhat az ajak sarkaiban, ami kedvező környezetet teremt az állapot kialakulásához. Ez korrigálható a kopott fogakra helyezett onlay-ekkel vagy koronákkal a magasság helyreállítása érdekében, vagy új, “magasabb” fogsorral ellátott fogsorral. A függőleges dimenzió elvesztését idősebb egyéneknél az arc lazaságának növekedésével járó anguláris cheilitishez társították.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.