Az amilóz és az amilopektin közötti különbség

Fő különbség – amilóz vs. amilopektin

A keményítő színtelen és szagtalan szilárd anyag, amely a növényekben tároló szénhidrátként található. A keményítő egy poliszacharid. Számos glükóz-monomerből áll. Ezek a glükózmolekulák glikozidos kötéseken keresztül kapcsolódnak egymáshoz, hogy poliszacharidot alkossanak. A keményítő kétféle molekulából, az amilózból és az amilopektinből áll. Az amilózmolekulák több, lineárisan elrendezett glükózegységből állnak. Az amilopektin több, elágazó módon elrendezett glükózegységből képződik. Ez a legfontosabb különbség a keményítőben található amilóz és amilopektin molekulák között.

Főbb tárgyalt területek

1. Mi az amilóz
– Definíció, előfordulás és reakciók
2. Mi az amilopektin
– Definíció, előfordulás és reakciók
3. Mi a hasonlóság az amilóz és az amilopektin között
– A közös jellemzők felvázolása
4. Mi a különbség az amilóz és az amilopektin között
– A legfontosabb különbségek összehasonlítása

Főbb kifejezések: Amilopektin, amilóz, glikozidos kötések, glükóz, monoszacharid, poliszacharid, keményítő

Mi az amilóz

Az amilóz D-glükóz egységekből álló egyenes láncú polimer. Több monoszacharid egységből álló poliszacharid. Az amilóz kialakulásában részt vevő monoszacharid a D-glükóz. Ezért az amilóz polimernek tekinthető.

A keményítőtartalom 20-25%-a amilóz. A glükóz-monomerek között jelen lévő kémiai kötéstípust α 1-4 glikozidos kötésnek nevezzük. Ennek oka, hogy az amilóz kialakulásakor a glükózmolekula első szénatomjához kapcsolódó OH-csoportot egy másik glükózmolekula negyedik szénatomjához kapcsolódó H-atommal együtt eltávolítják. Ezt nevezzük kondenzációs reakciónak, mivel az eltávolított OH-csoport, és a H-atom együtt egy vízmolekulát alkot.

Amikor jódoldatot adunk a keményítőhöz, az sötétkék/fekete színűvé válik. Ezt a színváltozást a keményítőben az amilopektinnel együtt jelen lévő amilóz adja. Az amilóz jobban oldódik vízben, mint az amilopektin. Az amilóz enzimek, például az α-amiláz és a β-amiláz segítségével glükózegységekre hidrolizálható.

Mi az amilopektin

Az amilopektin D-glükózegységek elágazó láncú polimerje. Ez egy poliszacharid, amely monoszacharidokból áll. A monoszacharidok D-glükóz molekulák. A keményítő körülbelül 80%-ban amilopektint tartalmaz.

Az amilopektin molekulák α 1-4 glikozidos kötéseken és α 1-6 glikozidos kötéseken keresztül egymáshoz kötött glükózegységekből állnak. Ezek az α 1-6 glikozidos kötések okozzák az amilopektin elágazó szerkezetét. Itt a glükózmolekulák a negyedik szénatomon, valamint a hatodik szénatomon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

A jódoldat hozzáadásakor az amilopektin által adott színváltozás vörösesbarna színű. Az α amiláz és β amiláz enzimek jelenlétében az α 1-4 glikozidos kötések hidrolizálhatók, de az α 1-6 glikozidos kötések nem hidrolizálhatók.

Az amilopektin vízben kevésbé oldódik. Az amilopektin azonban forró vízben duzzadással oldódik. Lehűléskor keményítőből gél vagy paszta lehet.

Hasonlóságok az amilóz és az amilopektin között

• Mindkettő poliszacharid molekula.
• Mindkettő D-glükóz egységekből áll.
• Mindkét molekula α 1-4 glikozidos kötéssel rendelkezik.
• Mindkét típus megtalálható a keményítőszemcsékben.

Különbség az amilóz és az amilopektin között

Definíció

Amilóz: Az amilóz D-glükóz egységekből álló egyenes láncú polimer.

Amilopektin: Az amilopektin D-glükóz egységek elágazó láncú polimerje.

Keményítőben lévő százalékos arány

Amilóz: Az amilóz tartalma a keményítőben körülbelül 20%.

Amilopektin: Az amilopektintartalom a keményítőben körülbelül 80%.

Szerkezet

Amilóz: Az amilóz egyenes láncú szerkezetű.

Amilopektin: Az amilopektin elágazó szerkezetű.

Glikozidos kötések

Amilóz: Az amilóz α 1-4 glikozidos kötésekkel rendelkezik.

Amilopektin: Az amilopektinnek α 1-4 glikozidos kötései és α 1-6 glikozidos kötései vannak.

Vízben oldhatóság

Amilóz: Az amilóz kevésbé oldódik vízben.

Amilopektin: Az amilopektin jobban oldódik vízben.

Színváltozás jóddal

Amilóz: Az amilóz jódoldat hozzáadásakor sötétkék/fekete színt ad.

Amilopektin: Az amilopektin vörösesbarna színt ad jódoldat hozzáadásakor.

Hidrolízis enzimekkel

Amilóz: Az amilóz α amiláz és β amiláz enzimekkel teljesen hidrolizálható.

Amilopektin: Az amilopektin nem hidrolizálható α amiláz és β amiláz enzimekkel teljesen.

Gélképződés

Amilóz: Az amilóz forró víz hozzáadásakor nem képez gélt.

Amilopektin: Az amilopektin forró víz hozzáadásakor gélt képez.

Következtetés

Amilóz és az amilopektin a keményítőszemcsékben található poliszacharidok két típusa. Szerkezeti és kémiai különbségekkel, valamint hasonlóságokkal egyaránt rendelkeznek. A fő különbség az amilóz és az amilopektin között az, hogy az amilóz egyenes láncú polimer, míg az amilopektin elágazó láncú polimer.

1. “Amilóz: Szerkezet, képlet & Funkció”. Study.com, Elérhető itt. Hozzáférés: 2017. szept. 27.
2. “14.7: Poliszacharidok”. Chemistry LibreTexts, Libretexts, 2016. okt. 14., Elérhető itt. Hozzáférés: 2017. szept. 27.

Image Courtesy:

1. “Amylose 3Dprojection.corrected” By glycoform – Saját munka (Public Domain) via Commons Wikimedia
2. “Amylopektin Sessel” By NEUROtiker – Saját munka (Public Domain) via Commons Wikimedia