- Alapelvek
- Elvezetés
- Cerebrum
- felszíni vénák
- Inferior anasztomotikus véna Labbé
- Trolard felső anasztomotikus véna
- Felső középagyi véna
- Mélyvénák
- Belső agyi vénák
- Bazális vénák
- Striatum vénák
- Nagy agyi véna
- Duralis vénás sinusok
- Klinikai jelentőség: A sinus cavernosus trombosis
- Klinikai jelentőség: Agyi vénás trombózis
- Cerebellum
- Agytörzs
- Klinikai jelentőség – a belső nyaki vénás nyomás mérése
- Ábrák és táblázatok
Alapelvek
A központi idegrendszer vénái elvezetik az oxigénmentes vért a nagyagyból, a kisagyból, az agytörzsből és a gerincvelőből. A duralis vénás sinusokba való kiürülés után az agyi vénás vér nagy része a belső nyaki vénákba áramlik, mielőtt visszakerülne a szívbe. Ez a cikk az agy vénás elvezetését és az ezzel kapcsolatos klinikai állapotokat, például a sinus cavernosus trombózist tárgyalja.
Elvezetés
Cerebrum
Az agyparenchimát elvezető vénákat felszínes és mély vénákra oszthatjuk. A felületes vénák elsősorban az agykéreg, míg a mélyvénák a féltekéken belüli mély struktúrákat drainálják. Ezek a vénák jellemzően nem követik az artériás ellátást, és a különböző alanyok között jelentős anatómiai eltérések vannak. Az agyi vénák másik figyelemre méltó jellemzője, hogy nincsenek izmos falaik és billentyűik.
Az agyi vénák a subarachnoidalis térben elhelyezkedő duralis vénás szinuszokba ürülnek. A felületes rendszer a sinus sagittalis superiorba, míg a mély rendszer a sinus transversusba, az egyenes és a sinus sigmoideusba ürül.
felszíni vénák
A felszíni vénás rendszer magában foglalja:
- Sagittalis sinusokat
- kéregvénákat
A kéregvénás rendszer tovább oszlik superior, középső és inferior csoportokra.
Több fontos felületes agyi véna van:
- A Trolard-féle felső anasztomotikus véna
- Felső középső agyi véna (Sylvian-féle véna)
- Az alsó anasztomotikus véna
- . Labbé
Inferior anasztomotikus véna Labbé
A Labbé-véna összeköti a felületes középső agyvénát a sinus transversusszal. E véna elhelyezkedése rendkívül változó, ami sérülésveszélyessé teszi a craniotomiás beavatkozások során.
Trolard felső anasztomotikus véna
A Trolard felső anasztomotikus véna összeköti a sinus sagittalis superior és a felületes középső agyi vénát. Általában ez a legkisebb az ebben a cikkben említett három felületes véna közül.
Felső középagyi véna
A felületes középagyi vénát Sylvian-vénának is nevezik, és általában a Sylvian-hasadék (sulcus lateralis) mentén halad, felvéve a környező operculum (a sulcus lateralis körüli agyterület) vénáit, miközben postero-anterior irányban fut. A felületes középső agyi véna aztán az elülső halántéklebeny körül kanyarodva a sinus cavernosusba torkollik.
Mélyvénák
A mély agyvénás elvezető rendszer a következőkből áll:
- Sinusok:
- Transzverzális
- egyenes
- Sigmoid
- Mély agyi vénák:
- Subependymalis
- Medulláris
Ez a rendszer a talamuszt, a hipotalamuszt, a belső tokot, a septum pellucidumot, a plexus chorioideát, a corpus striatumot és a fehérállományt vezeti le.
Belső agyi vénák
Ez a vénapár a foramen Munro (foramen interventricularis) felől ered és a harmadik kamra tetején belül hátrafelé fut. A két belső agyi véna végül anasztomózissal a Galéni nagyvénát alkotja.
Bazális vénák
A két bazális véna szorosan kapcsolódik a középagyi struktúrákhoz, és a nagy galeni vénába (nagy agyi véna) torkollik. E vénák eredése az elülső perforált anyaghoz közel fekszik.
Striatum vénák
Egy sor striatum véna vezeti le a nucleus caudatus, a thalamus, a corpus striatum és a belső kapszula vért, amelyek a vért a belső agyi és a bazális vénákba vezetik vissza. A felső harántcsíkolt vénák a belső agyi vénákba, míg az alsó harántcsíkolt vénák a bazális vénákba ürülnek.
Nagy agyi véna
A két belső agyi véna egyesül a nagy agyi vénává, mielőtt a corpus callosum alatt haladna, és anasztomozálna az egyenes sinusszal. A belső agyi és a bazális vénákhoz hasonlóan magából a corpus callosumból, valamint a nyakszirti lebenyekből is kap vért.
Duralis vénás sinusok
A duralis vénás sinusok rétegei a dura mater külső (periostealis) és belső (meningealis) rétegei között helyezkednek el (lásd a 4. ábrát). A fentebb tárgyalt agyi vénák a vért a sinusokba vezetik, és a duralis vénás sinusrendszeren keresztül haladva végül találkoznak a belső nyaki vénákkal (lásd az 5. ábrát). A sinusokban nincsenek billentyűk. A falx cerebri tartalmazza a sinus sagittalis superior és inferior, valamint az egyenes sinust. A sinusok a sinusok összefolyásánál, a belső occipitális protuberancia anatómiai tájékozódási pontjánál anasztomozálnak.
A sinus sagittalis inferior találkozik a nagyagyi vénával, mielőtt egyenes sinusként folytatódna. A sinus transversus az összefolyásból ered, és a sigmoid sinusokat alkotja, amelyek a véna jugularis internába torkollnak, amint a foramina jugularison keresztül elhagyják a koponyát. A sinus cavernosa elöl helyezkedik el, és a szemfenéki vénákból kap vért, mielőtt a sinus petrosalis superiorba és inferiorba, majd a véna jugularis internába ürülne.
Klinikai jelentőség: A sinus cavernosus trombosis
Anatómiailag a sinus cavernosus szoros kapcsolatban áll az orrmelléküregek erősen anasztomotikus rendszerével, ami a fertőzés retrográd terjedését eredményezheti. A kórokozó általában Staphylococcus, Streptococcus vagy Haemophilus fajok. ¹
A gyakori okok közé tartoznak: ²
- Nazális furunkulus (kelés)
- Sinusinfekció (sphenoid, ethmoid)
- Fogászati fertőzések
- Trauma
A szájüreg trombózisa szintén ritka, de potenciálisan halálos szövődménye az orbitális cellulitisnek. ³
Klinikai jelentőség: Agyi vénás trombózis
Ez olyan helyzetet ír le, amikor a duralis vénás sinusokban vérrög képződött.
A jelek és tünetek utánozhatják a stroke megjelenését, és a következők lehetnek:
- Fejfájás (hasonló lehet a subarachnoidalis vérzésnél leírtakhoz, ill. hirtelen fejre mért ütés)
- Rángógörcsök, status epilepticus (gyakori az első néhány napban) 4
- Tudatzavar
- Fokális neurológiai tünetek
- Papillaödéma
- Cranialis idegbénulások (ha nyaki véna trombózis, érinti a IX, X, XI, XII)
A gyakori okok közé tartozik a homloküregekből terjedő fertőzés, subduralis empyema (a Staphylococcus aureus a leggyakoribb organizmus), trauma, műtét, terhesség és a kombinált orális fogamzásgátló tabletta.
A javasolt kezelés a heparinnal, majd warfarinnal történő antikoaguláció a 2-3-as INR-célérték elérése érdekében. 5 Ritkán sebészeti beavatkozásra lehet szükség a vérrög kiürítéséhez.
Cerebellum
A felső és alsó kisagyi vénák ezt a régiót drainálják. Az előbbi a sinus transversusba, az egyenesbe és a sinus petrosalis superiorba, az utóbbi pedig a sinus sigmoidalisba, a sinus petrosalis inferiorba, a sinus occipitalisba és az egyenesbe ürül.
Agytörzs
A középagyi régióból a nagyagyi és bazális vénákba ürülő oxigénmentes vér távozik. Inferiorban a vénák a vért a ponsból és a medullából a sinus petrosalis superiorba és inferiorba, valamint a sinus transversusba és a sinus occipitalisba vezetik.
Klinikai jelentőség – a belső nyaki vénás nyomás mérése
Ebben a cikkben az agy vénás vérét elvezető fő ereket – az IJV-ket – tárgyaltuk.
Létezik egy második rendszer is, amely az agyi vénás elvezetést segíti. Ez az úgynevezett vertebralis vénás plexus (VVP), és egy, a gerincoszlopon belül (belső) és egy, a gerincoszlopon kívül (külső) elhelyezkedő plexusra osztható.
Fiziológiailag az IJV-k az agyi vénás kiáramlás 100%-át képesek elvezetni, míg a VVP legfeljebb 30%-át.
A sinus petrosalis inferior egy olyan ér, amelyet a hátsó koponyaüregben lévő vénák többsége, például a felületes és mély agytörzsi és kisagyi vénák táplálnak. A sinus petrosalis inferior egy átjáró az IJV-k és a VVP-k között, ami azt jelenti, hogy a hátsó fossa posteriorból származó vért bármelyik rendszer elvezetheti.
Amint már tárgyaltuk, tudjuk, hogy az agyi vénák nem tartalmaznak billentyűket, és meglehetősen izmos szerkezetek. Az IJV azonban egy rendkívül vastag, izmos véna – atipikus a többi vénához képest (még vissza is húzódik a koponyába, ha a foramen jugularis közelében boncolják). Ez az izmos fal két dologra utal:
- A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer ellenőrzése alatt áll az adrenerg és kolinerg simaizomtónus révén; és
- fontos szerepet játszik az agyi perfúziós nyomás szabályozásában.
Széles körben elfogadott, hogy fekvő helyzetben az IJV szabad marad, de átjárhatósága csökken egyenes üléskor vagy álláskor, amikor teljesen bezárul. Ezt az átjárhatósági veszteséget az a nyomás okozza, amelyet az őket körülvevő szövetek gyakorolnak a vénákra.
Az IJV-k tehát ülés vagy állás közben záródnak, és a vér “visszatöltődik” a sinus petrosalis inferiorba és a fossa posterior vénákba, miközben a VVP megpróbálja kompenzálni a hirtelen megnövekedett vénás terhelést. Végül az intrakraniális vénás nyomás meghaladja a perijuguláris szöveti nyomást, és az IJV-k megnyílnak, hogy lehetővé tegyék a vénás visszatérést a szív felé (amíg a szöveti nyomás ismét meghaladja a vénás nyomást, ami után az IJV-k ismét bezáródnak). Ez a ciklus folytatódik a felegyenesedett ülés és állás időszakaiban. De mit jelent ez klinikailag?
A nyaki vénás nyomás értékelésekor a belső nyaki vénát a szívműködés helyettesítőjeként használjuk 45o -ban, két okból:
- Nincsenek billentyűi: viszonylag jól reprezentálja azt, ami a jobb szívfélben történik; és
- Normális esetben üres: bármilyen vér “regurgitál” vissza az IJV-be, az IJV megnyílását okozza egy normális esetben zárt érben, ami jelentősen eltúlozza a JVP hullámforma megjelenését.
Ha nem lenne kettős agyi vénás kiáramlás és olyan IJV-k, amelyek általában ülve és állva zárva maradnak, akkor valószínűleg nem tudnánk a JVP-t a szívműködés helyettesítő markereként használni.
A Complete Anatomy szoftverhez, amelyet a videóinkban használunk, itt vásárolhat licencet (a vásárlási díj egy százalékát is megkapjuk, ha ezt a linket használja).
- Varshney S, Malhotra M, Gupta P, Gairola P, Kaur N. Cavernous sinus thrombosis of nasal origin in children. Indian J Otolaryngol Head Neck Surg 2015;67:100-5.
- https://www.msdmanuals.com/en-gb/professional/eye-disorders/orbital-diseases/cavernous-sinus-thrombosis
- DiNubile MJ Septic thrombosis of the cavernous sinuses. Arch Neurol.1988;45567- 572
- Coutinho JM, Middeldorn S, Stam J; Advances in the treatment of cerebral venous thrombosis. Curr Treat Options Neurol. 2014 Jul16(7):299. Doi: 10.1007/s11940-014-0299-0.
- Coutinho JM, de Bruijn SF, deVeber G, et al; Anticoagulation for cerebral venous sinus thrombosis. Stroke. 2012 Apr43(4):e41-e42.
Ábrák és táblázatok
- Melissa Gough, 2018
- By Henry Gray (1918), Anatomy of the Human Body, public domain via Wikimedia.org (https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Gray723.png)
- By John A Beal, PhD Dept. of Cellular Biology & Anatomy, Louisana State University Health Sciences Center Shreveport
- Melissa Gough, 2018
- Melissa Gough, 2018
- By James Heilman, MD, Wikimedia.org (https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Duralvenoussinusthrombosis.png)