Autizmus Q & A: Mi az alkalmazott viselkedéselemzés?

Autizmus Q & A: Mi az alkalmazott viselkedéselemzés?

by Dawn Hendricks, Ph.D., Susan Palko, M.Ed. and Adam Dreyfus, MA, BCBA

Az alkalmazott viselkedéselemzés (ABA) a viselkedés megértésének tudományos megközelítése. Az ABA olyan elvek összességére utal, amelyek arra összpontosítanak, hogyan változik a viselkedés, vagy hogyan befolyásolja azt a környezet, valamint hogyan történik a tanulás. A viselkedés kifejezés a beszédhez, játékhoz és élethez szükséges készségekre és cselekvésekre utal. Bár ezek az elvek minden nap mindenkire hatással vannak, szisztematikusan alkalmazhatók a beavatkozásokon keresztül, hogy segítsenek az egyéneknek új készségek elsajátításában és alkalmazásában a mindennapi életükben.

Az ABA a megalapozott tanulási elvek, viselkedési stratégiák és környezeti módosítások alkalmazását igényli az új viselkedések javítása és megtanítása érdekében. A gyakorlatban a megvalósításnak szisztematikusnak kell lennie, hogy a tanárok azonosítani tudják, hogyan lehet megváltoztatni a viselkedést, és megértsék, hogyan történt a tanulás. Az ABA végső célja a társadalmilag fontos viselkedések kialakítása és fejlesztése. Ilyen viselkedések lehetnek a tanulmányi, szociális, kommunikációs és mindennapi életvezetési készségek; lényegében minden olyan készség, amely növeli az egyén függetlenségét és/vagy életminőségét.

Kérdés: Hogyan használják az alkalmazott viselkedéselemzés elveit és módszereit?

Válasz: Az ABA elveit és módszereit legalább ötféleképpen lehet használni az egyének támogatására.

• Az ABA használható olyan viselkedések fokozására, mint például a beszédre való odafigyelés vagy a társak üdvözlése.
• Az alapelvek és módszerek felhasználhatók a tanuló új készségek megtanítására, például a kanál használatára és az összeadás megtanulására.
• AzABA felhasználható a viselkedések fenntartására, például a korábban megtanult látószavak olvasására.
• AzABA alapelvek és módszerek felhasználhatók a tanuló általánosítására vagy a viselkedés egyik helyzetből vagy válaszból a másikba való átvitelére. Például egy tanuló megtanulhatja általánosítani az erőforrásszobában végzett feladatok elvégzését az általános iskolai osztályteremben történő elvégzésre.
• Az ABA alkalmazható a zavaró vagy kihívást jelentő viselkedések csökkentésére.

Az ABA fogalmának megértését növeli, ha az egyes fogalmakat külön-külön definiáljuk: Alkalmazott, viselkedés és elemzés.

Kérdés: Mit jelent az “Alkalmazott” szó?

Válasz: Az ABA beavatkozások olyan viselkedésekkel foglalkoznak, amelyeknek bizonyított társadalmi jelentősége van — olyan viselkedésekkel, amelyek fontosak! Az ABA beavatkozások végrehajtásakor a tanárok olyan viselkedéseket céloznak meg, amelyek az adott személy számára fontosak. Például az utcán való biztonságos átkelés megtanulása kritikus lehet egy olyan személy számára, akinek új munkahelye van a városban, míg valaki más számára kritikus lehet, ha megtanul ebédet rendelni a büfében. Az ABA által kezelt viselkedési problémák köre széles és mély.

A következő lista szemlélteti a lehetséges viselkedések körét:

• Szociális készségek megtanítása,
• Látószavak olvasásának általánosítása különböző szövegekben,
• WC-használati készségek megtanítása,
• Megfelelő viselkedés megtanítása a pihenőszobában,
• A lefekvési rutin megtanítása,
• A kívánt tárgyak kérésének fokozása,
• A társalgási készségek általánosítása a munkatársakkal a munkahelyen, és
• A buszozás megtanítása.

Kérdés: Mit jelent a “viselkedés” szó?

Válasz: Mit jelent a “viselkedés” szó?

Válasz: Mit jelent a “viselkedés” szó? Az ABA megértéséhez elengedhetetlen, hogy megértsük, mit értünk viselkedés alatt. A viselkedés minden, amit egy személy tesz. A viselkedés mérhető és megfigyelhető. Gyakran a viselkedésre negatív értelemben gondolunk, például a sikoltozásra vagy az ütlegelésre. A viselkedés azonban mindenféle pozitív cselekvésre és készségre is vonatkozik, beleértve a társak üdvözlését, egy matematikai feladat elvégzését, egy levél aláírását, egy kérdés feltevését és így tovább.

Amikor a viselkedésről az ABA kontextusában beszélünk, általában három különböző kontextusban tekintünk rá.

• Magatartások, amelyeket idővel fenn kell tartani, mint például a gyermek, aki megtanult fogat mosni, vagy a serdülő, aki megtanulta kezelni a csekkfüzetet.
• Magatartások, amelyeket fokozni kell. Annak a személynek, aki nem képes ételt kérni vagy interakcióba lépni egy társával, ezeknek a készségeknek a megtanítása kiemelt fontosságú.
• Viselkedések, amelyeket csökkenteni kell. Nyilvánvaló, hogy a szülő azt szeretné, ha a gyermek kevesebb időt töltene sikoltozással vagy hisztizéssel, ebben az esetben a szülő azt is szeretné, ha a pozitív viselkedések növekednének, például a kommunikáció vagy a segítségkérés.

Kérdés:

Válasz: Mit jelent az “elemzés” szó?

Válasz: Mit jelent az “elemzés” szó? A viselkedés világos definícióinak használatával és a beavatkozások szisztematikus megvalósításával megbízható összefüggések állapíthatók meg a beavatkozások és a viselkedés között. Szükség van továbbá megbízható adatgyűjtésre, valamint ezen adatok elemzésére annak megállapítására, hogy változnak-e a viselkedések. Az elemzés révén a tanárok meg tudják határozni, hogy a viselkedések növekednek vagy csökkennek-e, valamint a változás mértékét. Ez lehetővé teszi, hogy objektív döntéseket hozzanak a jövőbeli beavatkozásokról. Az elemzés elvégzéséhez a következő összetevőkre van szükség:

• specifikus beavatkozási célok és célkitűzések,
• egy jól meghatározott terv, amely tartalmazza a célok és célkitűzések eléréséhez használt stratégiákat,
• folyamatos adatgyűjtés annak bizonyítására, hogy a beavatkozás valóban felelős volt a viselkedés javulásáért, és
• egy terv a kezelés eredményeinek általánosítására és fenntartására.

Kérdés:

Válasz: Melyek az ABA alapelvei?

Válasz: Az ABA alapelvei: Az ABA alapelvei a viselkedést befolyásoló környezeti változókból állnak. Ezek a változók az előzmények és a következmények. Az előzmények olyan események, amelyek közvetlenül a viselkedés előtt történnek, a következmény pedig a viselkedést követő esemény. A következő ábra a viselkedésváltozás kontingenciáját mutatja be, és egy példával szolgál. Az előzmények és következmények szisztematikus alkalmazásával a célzott viselkedés fenntartása, növekedése vagy csökkenése történik — így történik a tanulás!

Egy átfogó ABA tervnek az összes komponenssel kell foglalkoznia: előzmény, viselkedés és következmény.

Kérdés:

Válasz: Hogyan lehet az előzményeket felhasználni a viselkedés befolyásolására?

Válasz: Hogyan lehet az előzményeket felhasználni a viselkedés befolyásolására? A viselkedésnek mindig van előzménye, akár pozitív viselkedésről van szó, amit növelni kell, akár negatív viselkedésről, amit csökkenteni kell. Az előzményeket fontos megérteni, mivel segítenek a tanulónak tudni, hogy mit kell tennie. Például amikor Johnnak, egy 16 éves ASD-s gyereknek megmutatják a családi furgon képét, tudja, hogy fel kell vennie a cipőjét és be kell szállnia a kocsiba.

Az előzmények megváltoztatásának számos módja van a tanulás befolyásolására. Az előzmények megcélzásának legfontosabb módja az oktatás és a tanulói feladatok közvetlen átalakítása, hogy a tanuló sikerrel járjon. Ty például nehezen reagál a többszavas mondatokra, ezért a mondatok helyett egyszavas utasításokat alkalmazunk. James túlterhelt, amikor nem tudja, mit kell tennie az olvasási feladatban. Ezért az utasításokat képkártyák segítségével mutatják be neki.

A környezetet vagy az oktatási anyagokat is meg lehet változtatni, ha az előzményeket vesszük figyelembe. Ez olyan körülményekkel foglalkozik, amelyek megteremtik a viselkedés színterét. A következő példák azt szemléltetik, hogy a környezet és/vagy az oktatási anyagok manipulálása hogyan változtathatja meg a viselkedést.

• Jake-nek nehézséget okoz egy írásbeli feladat elvégzése egy kollaboratív munkacsoportban, ezért egy társa helyett egy társával alkot egy párt.
• Joninak nehézséget okoz a matematika, ezért a matematikai feladatokat reggel oldja meg, amikor a legjobb formában van.
• Amikor Skyler olvasásértésen dolgozik, arra kérik, hogy illesszen egy képet az éppen olvasott mondathoz; társainak feleletválasztós kérdésre kell válaszolniuk.

Kérdés:

Válasz: Hogyan lehet a következményekkel befolyásolni a viselkedést?

Válasz: Hogyan lehet a következményekkel befolyásolni a viselkedést? Az, hogy a viselkedésre hogyan hatnak az azt követő következmények, az ABA minden aspektusában döntő fontosságú elem. Vannak korlátai annak, hogy mit lehet megváltoztatni, mielőtt a viselkedés bekövetkezik, de a tanároknak a legnagyobb kontrolljuk a viselkedésre adott reakciók felett van. A figyelem a következmény? A dicséret a következmény? Megengedik, hogy az illető “kiszálljon” egy tevékenységből?

A leghatékonyabb következmény a megerősítés alkalmazása a megfelelő viselkedés megerősítésére. A megerősítés kifejezésről gyakran feltételezik, hogy olyan dolgokra utal, amelyeket az egyén szívesen csinál, vagy egy preferált tárgyra. Az ABA-ban azonban a megerősítés ennél tovább megy. A megerősítést úgy definiálják, mint valami olyasmit, ami egy viselkedés után nyújtva növeli az adott viselkedés jövőbeli gyakoriságát. Más szóval a megerősítésnek viselkedésváltozást kell eredményeznie!

Az ABA a megerősítést pozitív és negatív megerősítésre bontja. Pozitív megerősítésnek nevezzük azt az eseményt, amikor a személy által kedvelt dolog (dicséret, pénz, étel vagy játék) hozzáadása növeli a célzott viselkedés gyakoriságát a jövőben. Például Joey megosztja a játékát a kisöccsével, az anyukája pedig elmondja neki, hogy milyen kedves, és jutalomfalatot ad neki. A jövőben Joey gyakrabban osztja meg a játékát a kisöccsével.

A negatív megerősítést úgy definiáljuk, mint valami visszataszító vagy “negatív” dolog eltávolítását, ami növeli az adott viselkedés jövőbeli gyakoriságát. Például Ms. Wiley minden nap ad házi feladatot; tegnap azonban minden diák időben leadta a házi feladatát, ezért Ms. Wiley ma nem ad házi feladatot. Ebben az esetben a napi házi feladat negatív előfordulását megszüntették, hogy megerősítsék a házi feladat beadását. Valószínű, hogy Ms. Wiley osztálya most gyakrabban adja be a házi feladatot?

A másik következmény a büntetés. A büntetés valaminek a viselkedést követő biztosítása, ami csökkenti a célzott viselkedés gyakoriságát a jövőben. A büntetés nem ajánlott, mivel gyakran negatív hatással van az egyénre, és nem tartós változást eredményez. Bizonyos esetekben, amikor büntetést alkalmaznak egy viselkedés jövőbeli előfordulásának csökkentésére, olyasmit adnak hozzá, ami visszataszító vagy nem kedvelt, mint például kiabálás vagy társadalmi rosszallás. Sokan közülünk már találkoztak a büntetésnek ezzel a formájával. Ilyen például a szóbeli megrovás vagy a gyorshajtási bírság. Más büntetés azzal járhat, hogy eltávolítanak vagy elvesznek valamit, amit élveznek, hogy csökkentsék a jövőbeni viselkedést. A számítógépes idő elvesztése és a hétvégi szobafogság két példa erre a fajta büntetésre.

Kérdés:

Válasz: Kinek lehet hasznára az ABA?

Válasz: Kinek lehet hasznára az ABA? Az ABA alapelvei nap mint nap jelen vannak mindannyiunk életében. A viselkedések az előzmények és a következmények alapján alakulnak vagy változnak, amelyekkel az ember találkozik. Ha például egy ugató kutya ébren tart valakit a szomszédban éjszaka, az illető valószínűleg megtanulja, hogy lefekvés előtt becsukja az ablakot. Ez egy példa a viselkedést befolyásoló előzményre. Ha egy munkavállaló bónuszt kap a munkahelyén a jó munkájáért, valószínűleg keményebben fog dolgozni. Ez egy példa arra, hogy egy következmény hogyan alakíthatja a viselkedést. Az ilyen környezeti változók folyamatosan jelen vannak, és gyakran befolyásolják a tanulást és a viselkedést.

Kérdés:

Válasz: Hol és kik alkalmazzák az ABA-t?

Válasz: Hol és kik alkalmazzák az ABA-t? Az ABA alapelveinek felhasználásával kifejlesztett beavatkozásokat az élet minden területén és minden szakmában alkalmazzák. Különböző típusú emberek használják az ABA-t a munkájukban és az életükben. Szülők, tanárok, pszichológusok, menedzserek és sokan mások használják ezeket az elveket az oktatásban, a testsúlycsökkentésben, az állatok kiképzésében, a gerontológiában, az iparbiztonságban, a reklámban, az orvosi eljárásokban, a marketingben, a gépjárművek biztonságában, a sportban és számos más területen és tevékenységben. Az alkalmazott viselkedéselemzést mind az általános, mind a speciális oktatásban használják. A tanárok például az ABA-t használják az osztálytermi viselkedés kezelésére, a csoportos olvasási készségek megtanítására és az osztály számára a szorzótények memorizálásának segítésére.

Az utóbbi években ezeket az elveket tanulmányozták és fejlesztették ki az egyének speciális populációinál is, beleértve az ASD-vel élőket. Az ABA technikák különösen hasznosak lehetnek a viselkedések tanításában az ASD-s gyermekek számára, akik egyébként esetleg nem “veszik fel” maguktól olyan gyorsan ezeket a viselkedéseket, mint más gyermekek. Az ABA technikák széles skáláját fejlesztették ki a minden korosztályban tanulók hasznos készségeinek kialakítására. Ezek a technikák egyaránt alkalmazhatók strukturált helyzetekben, mint például a formális oktatás az osztályteremben, és természetesebb mindennapi helyzetekben, mint például játék vagy étkezés. Olyan alapvető készségek fejlesztésére használják, mint a figyelem, a hallgatás és az utánzás, valamint olyan összetett készségek fejlesztésére, mint az olvasás, a társalgás és mások nézőpontjának átvétele.

Kérdés:

Válasz: Milyen tanítási stratégiákat alkalmaznak az ABA-ban?

Válasz: Milyen tanítási stratégiákat alkalmaznak az ABA-ban? A tanárok, szülők és viselkedésspecialisták eszköztárában számos eszköz található. Az ABA számos olyan stratégiát és eljárást tartalmaz, amelyek hasznosak lehetnek. A leggyakrabban használtak közé tartozik az ösztönzés, a formálás, a feladatelemzés, a funkcionális viselkedéselemzés/értékelés, az antecedens beavatkozások és a funkcionális kommunikációs tréning. Kérjük, látogasson el a VCU-ACE weboldalára a tanítási stratégiákkal kapcsolatos további forrásokért: www.vcuautismcenter.org

Kérdés:

Válasz: A diszkrét kísérleti tréning ugyanaz, mint az ABA?

Válasz: A diszkrét kísérleti tréning ugyanaz, mint az ABA? A Discrete Trial Training (DTT) és az ABA fogalmak körül zűrzavar uralkodik. A DTT az ABA-n belül alkalmazott számos tanítási eljárás egyike. Ezek a kifejezések azonban NEM szinonimák. Ehelyett a DTT az ABA elvein alapuló tanítási stratégia, amely a készségek elsajátítására összpontosít, és hasznos a korai tanulási készségek, például a receptív instrukciók vagy az utánzás tanításakor, vagy amikor a tanulónak kis, tanulható részekre bontott készségekre van szüksége.

A diszkrét próbák tréningjének négy fő összetevője van: instrukció, válasz, következmény és a próbák közötti intervallum. Először a tanár ad egy instrukciót. Másodszor, a tanuló válaszol. Ha új készségről van szó, az instrukció és a válasz között a tanár adhat felszólítást, hogy segítse a tanulót a helyes válaszadásban. A tanuló válaszát helyesnek vagy helytelennek értékelik, és ennek alapján következik a következmény. Helyes válasz esetén pozitív megerősítésre kerül sor. Ha helytelen, a tanár korrekciós eljárást alkalmaz. Ezzel befejeződik a diszkrét tanulási próba, majd a tanár egy meghatározott időtartamot (pl. 5 másodpercet) vár, mielőtt a következő próbával folytatná. Ha a tanárnak olyan tanulási programot kell terveznie, amely az egyes komponenseket a lehető legegyszerűbben bontja le, és minden egyes elemet külön-külön tervez megtanítani, akkor a diszkrét próbatanítást választhatja.

Összefoglaló

Az alkalmazott viselkedéselemzés olyan tudomány, amelyben a beavatkozásokat a meglévő kutatásokból merítik és alkalmazzák a viselkedés társadalmi szempontból jelentős javítására. Az ABA a viselkedés olyan megközelítési módja, amely maximalizálja a pozitív eredményeket. Egyszerűen fogalmazva, az ABA olyan beavatkozási stratégiák kialakítását igényli, amelyek meghatározzák azokat az előzményeket és következményeket, amelyek a pozitív készségek növekedését és a problémás viselkedések csökkenését eredményezik. A beavatkozás hatékonyságára vonatkozó döntések az összegyűjtött adatokon alapulnak. Az adatok elemzése alapján a szülő vagy a beavatkozó dönthet a beavatkozás folytatása vagy a beavatkozás megváltoztatása mellett, hogy pozitív eredményeket érjen el az egyén számára.

Catania, C. (2007) Learning, Fourth Interim Edition. Cornwall-on-Hudson, NY: Sloan Publishing
Cooper, J., Heron, T., & Heward, W. (2007) Applied Behavior Analysis, Second Edition. Upper Saddle River, NJ: Pearson Prentice Hall.
Lovaas, O. I. (1987). Viselkedéses kezelés és normális oktatási és intellektuális működés fiatal autista gyermekeknél. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 55(1), 3-9.
Simpson, R. L. (1999). Korai beavatkozás autista gyermekeknél: The search for best practices. Journal of the Association for Persons with Severe Handicaps, 24, 218-221.
Simpson, R. L. (2001). ABA és az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók: Kérdések és megfontolások a hatékony gyakorlathoz. Focus on Autism and Other Developmental Disabilities, 16(2), 68-71.

Kérjük, látogasson el a VCU-ACE online oldalára további forrásokért! http://www.vcuautismcenter.org/index.cfm

Ezzel a számmal kapcsolatban közreműködők: Dawn Hendricks, Ph.D., Susan Palko, M.Ed., & Adam Dreyfus, MA, BCBA.

Szerkesztő: Becky Boswell, MBA

A gyakran ismételt kérdések (GYIK) információi a Virginia Commonwealth Egyetem Autizmus Kiválósági Központjától (VCU-ACE) származnak, amelyet Virginia állam oktatási minisztériuma finanszíroz (Grant # 881-61172-H027A100107). A Virginia Commonwealth Egyetem esélyegyenlőségi/megerősítő intézmény, amely életkor, faj, bőrszín, nemzeti származás, nem, vallás, szexuális irányultság, veterán státusz, politikai hovatartozás vagy fogyatékosság nélkül biztosít hozzáférést az oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz. Ha különleges elhelyezésre vagy nyelvi fordításra van szükség, forduljon a Voice (804) 828-1851 | TTY (804) 828-2494 telefonszámhoz. Az ACE-vel kapcsolatos további információkért forduljon a következő címre: .