- SkizofréniaSzerkesztés
- SzemélyiségzavarokSzerkesztés
- Kerülő személyiségzavarSzerkesztés
- Szkizoid személyiségzavarSzerkesztés
- Szkizotip személyiségzavarSzerkesztés
- Autizmus spektrumzavarSzerkesztés
- HangulatzavarokSzerkesztés
- DepresszióSzerkesztés
- Szociális szorongásos zavarSzerkesztés
- Traumás agysérülésSzerkesztés
SkizofréniaSzerkesztés
A skizofréniában az aszocialitás az 5 fő “negatív tünet” egyike, a többi az avolúció, az anhedónia, a csökkent affektus és az alogia. A kapcsolatok kialakítására irányuló vágy hiánya miatt a skizofréniában szenvedőknél gyakori a szociális visszahúzódás. A skizofréniában szenvedő emberek a rendellenesség következtében szociális deficitet vagy diszfunkciót tapasztalhatnak, ami aszociális viselkedéshez vezet. A gyakori vagy folyamatos téveszmék és hallucinációk ronthatják a kapcsolatokat és más társadalmi kapcsolatokat, elszigetelve a skizofréniában szenvedő személyeket a valóságtól, és egyes esetekben hajléktalansághoz vezethetnek. Még a betegség gyógyszeres kezelése esetén is előfordulhat, hogy az érintettek képtelenek lesznek olyan társas viselkedésformákban részt venni, mint a beszélgetések fenntartása, mások érzelmeinek pontos érzékelése vagy a zsúfolt környezetben való működés. A skizofrénia kezelésében a szociális készségek tréningjének hatékony alkalmazásával kapcsolatban kiterjedt kutatások folynak, ambuláns klinikákon és fekvőbeteg-ellátó egységekben egyaránt. A szociális készségek tréningje (SST) segíthet a skizofréniában szenvedő betegeknek abban, hogy jobban felvegyék a szemkontaktust másokkal, növeljék az asszertivitást, és javítsák általános társalgási készségeiket.
SzemélyiségzavarokSzerkesztés
Kerülő személyiségzavarSzerkesztés
Az elkerülő személyiségzavarban (AvPD) szenvedők körében gyakori a szocializálódás. Kellemetlen érzéseket tapasztalnak és gátlásosnak érzik magukat társas helyzetekben, az elégtelenség érzése nyomasztja őket. Az ilyen emberek továbbra is következetesen félnek a társadalmi elutasítástól, és a társas érintkezések elkerülését választják, mivel nem akarnak lehetőséget adni az embereknek arra, hogy elutasítsák (vagy esetleg elfogadják) őket. Az AvPD-s emberek aktívan kerülik a szociális interakciót igénylő alkalmakat, ami rendkívül aszociális tendenciákhoz vezet. Ezeknek az embereknek általában kevés vagy egyáltalán nincs közeli barátjuk.
Az AvPD-ben szenvedő emberek szociális fóbiát is mutathatnak, a különbség az, hogy a szociális fóbia a szociális körülményektől való félelmet jelenti, míg az AvPD-t inkább a kapcsolatok intimitásától való idegenkedésként írják le.
Szkizoid személyiségzavarSzerkesztés
A skizoid személyiségzavarra (SPD) jellemző a társas kapcsolatok iránti érdektelenség, a magányos életmódra való hajlam, a titkolózás, az érzelmi hidegség és az apátia. Az érintettek egyidejűleg gazdag és kidolgozott, de kizárólag belső fantáziavilágot mutathatnak.
Az SPD nem azonos a skizofréniával, bár olyan hasonló jellemzőik vannak, mint a távolságtartás és a tompa affektusok. Ráadásul a skizofréniás családokban a rendellenesség gyakorisága megnövekedett.
Szkizotip személyiségzavarSzerkesztés
A skizotip személyiségzavarra jellemző a társas elszigetelődés iránti igény, a társas helyzetekben való szorongás, a furcsa viselkedés és gondolkodás, valamint a gyakran szokatlan hiedelmek. Az ebben a zavarban szenvedő emberek rendkívüli kényelmetlenséget éreznek az emberekkel való szoros kapcsolatok fenntartása iránt, ezért gyakran nem is. Az ebben a zavarban szenvedő emberek sajátos beszéd- és öltözködési szokásokat mutathatnak, és gyakran nehezen alakítanak ki kapcsolatokat. Egyes esetekben furcsán reagálnak a beszélgetésekben, nem válaszolnak, vagy magukban beszélnek.
Autizmus spektrumzavarSzerkesztés
Az autizmus spektrumzavarral (ASD) diagnosztizált egyéneknél megfigyelhető aszociális hajlam.
Az ASD-vel élők a szocializáció és az interperszonális kapcsolatok nehézségei miatt mélyen aszociális tendenciákat mutathatnak. Az aszociális viselkedés további okai közé tartozik a korlátozott szociális kifejezőkészség és a szociális jelzésekre, érzelmekre és a pragmatikus nyelvhasználatra való alacsony érzékenység. Az egyik feltételezés szerint az autizmussal élő egyéneknél hiányoznak azok a tükörneuronok, amelyek lehetővé teszik a neurotipikus egyének számára, hogy mások viselkedését utánozzák.
Az ASD-s gyermekeknél a szociális tendenciák már fiatal korban akut módon észrevehetővé válnak, mivel a létfontosságú szociális fejlődési készségek hiányosságai miatt. Ezek a készségek közé tartozik a szociális és érzelmi kölcsönösség, a szemtől-szembe tekintés, a gesztusok, a normális arckifejezés és testtartás, valamint az örömök és érdeklődési körök megosztása másokkal.
Néhány ASD-s gyermek szeretne szociális lenni, de nem szocializálódik sikeresen, ami később visszahúzódáshoz és aszociális viselkedéshez vezethet, különösen serdülőkorban.
HangulatzavarokSzerkesztés
DepresszióSzerkesztés
A major depressziós zavarban vagy disztímiában szenvedő egyéneknél megfigyelhető a szocializálódás, mivel az egyének elveszítik érdeklődésüket a korábban kedvelt mindennapi tevékenységek és hobbik iránt, amelyek között társas tevékenységek is lehetnek, ami szociális visszavonuláshoz vezet.
A szociális készségek tréningje adaptálható a depresszió kezeléséhez, az asszertivitás tréningre összpontosítva. A depressziós betegek gyakran profitálnak abból, ha megtanulják, hogyan szabjanak határokat másoknak, hogyan szerezzenek kielégítést saját szükségleteiknek, és hogyan érezzék magukat magabiztosabbnak a társas interakciókban. A kutatások szerint azok a betegek, akik azért depressziósak, mert hajlamosak visszahúzódni másoktól, profitálhatnak a szociális készségek tréningjéből, ha megtanulják a másokkal való pozitív szociális interakciók növelését a visszahúzódás helyett.
Szociális szorongásos zavarSzerkesztés
A szociális viselkedés a szociális szorongásos zavarban (SAD) szenvedő embereknél figyelhető meg, akik állandó és irracionális félelmet élnek át attól, hogy szociális helyzetekben megalázzák magukat. Emiatt gyakran szenvednek pánikrohamoktól és súlyos szorongástól, ami esetenként agorafóbiához vezethet. A rendellenesség gyakori gyermekek és fiatal felnőttek körében, átlagosan 13 éves kor körül diagnosztizálják. Ha nem kezelik, az SAD-ben szenvedő emberek felnőttkorukban is aszociális viselkedést mutatnak, kerülik a társas interakciókat és az interperszonális készségeket igénylő pályaválasztást. A szociális készségek tréningje segíthet a szociális fóbiában vagy félénkségben szenvedő embereknek, hogy javítsák kommunikációs és szociális készségeiket, így könnyebben és magabiztosabban tudnak majd elvegyülni mások között vagy állásinterjúkra menni.
Traumás agysérülésSzerkesztés
A traumás agysérülés (TBI) is vezethet aszocialitáshoz és szociális visszahúzódáshoz.