Aranyér:

Az aranyér a végbélcsatornában található, erekből, kötőszövetből és izomból álló párna. A működő aranyér segít fenntartani a székletkontinenciát, és biztosítja, hogy az emésztőrendszer végén lévő záróizmon keresztül ne távozzon folyadék.

Az Amerikai Vastagbél- és Végbélsebészek Társasága szerint minden embernek van aranyérszövete a normális anatómia részeként. Az aranyér csak az emberek kisebbségénél válik megnagyobbodottá vagy más módon tünetessé.

“Úgy gondoljuk, hogy az aranyér normális funkciója az, hogy megakadályozza a széklet véletlen kiszivárgását” – mondta Dr. Syed Husain, az Ohio Állami Egyetem Wexner Orvosi Központjának vastagbélsebésze. “Mindenkinél jelen vannak, de bizonyos esetekben megnagyobbodnak, és akkor kezdenek tüneteket okozni.”

A megnagyobbodott aranyér pontos gyakoriságát nehéz mérni, mert sokan az orvoslátogatás helyett a vény nélkül kapható kezelést választják. Az Egyesült Államokban évente körülbelül 10 millió ember – a lakosság 4,4 százaléka – számol be saját maga aranyérre utaló jelekről, míg az orvosok évente körülbelül 2,2 millió ambuláns értékelés során állapítanak meg aranyeret, jelentették a kutatók 2016-ban a Clinics in Colon and Rectal Surgery című folyóiratban. A kaukázusiak körében az aranyér gyakoribb, mint az afroamerikaiaknál, és az aranyér gyakoribb előfordulása összefügg a magasabb társadalmi-gazdasági státusszal – írták az orvosok a jelentésben.

A 45 és 65 év közöttiek körében is gyakoribb a problémás aranyér, és a Harvard Medical School szerint a felnőttek mintegy fele tapasztalt már legalább egyet a klasszikus aranyeres tünetek közül 50 éves korára.

Tünetek & okok

A duzzadt aranyér általában a végbél alsó szakaszára gyakorolt túl nagy nyomás következménye. Ez akkor fordulhat elő, ha erőlködik a székeléshez, ami krónikus hasmenés és székrekedés során fordulhat elő a Mayo Clinic szerint. Akkor is előfordulhat, ha túl sokáig ülsz a vécén, mert amikor a vécén ülsz, a végbélnyílás elernyed, így a körülötte lévő vénák megtelnek vérrel, ami aztán nyomást gyakorol ezekre a vénákra.

A terhes nők is hajlamosabbak az aranyérproblémákra a baba hordozásából és a szülésből eredő súly miatt. Két franciaországi tanulmány becslései szerint a terhes nők mintegy 25-35 százaléka érintett a harmadik trimeszterben. A nagy túlsúly, illetve a túl sok állás vagy emelés szintén súlyosbíthatja az aranyeret.

A duzzadt aranyérrel küzdő emberek nem feltétlenül éreznek fájdalmat, bár vérzést, végbélduzzanatot és kellemetlen érzést tapasztalhatnak.

Az aranyérnek két típusa van: a belső és a külső. A belső aranyér a végbél belsejében helyezkedik el, és a leggyakoribb tünetek közé tartozik a fájdalommentes végbélvérzés, a prolapsus vagy a kitüremkedés, a fájdalom és az irritáció a Mayo Clinic szerint.

“Bizonyos esetekben a betegek külső duzzanattal, kidudorodással is jelentkezhetnek, ami fájdalmas, és ezt érzik” – mondta Husain. A külső aranyér a végbélnyílás körüli bőr alatt helyezkedik el. Megnagyobbodhatnak, ami fájdalommal, duzzanattal, súlyos esetben pedig spontán megrepedéssel, erős fájdalommal és vérzéssel járhat.

Diagnózis & vizsgálatok

A diagnosztikai vizsgálatokat nemcsak a duzzadt aranyér jelenlétének megerősítésére végzik, hanem más lehetséges emésztőszervi betegségek kizárására is, mivel a végbélből vagy végbélnyílásból származó vérzés vagy véres széklet valami komolyabb dolog, például rák jele lehet az Amerikai Háziorvosi Akadémia szerint.

A Mayo Clinic szerint az orvosok általában úgy ellenőrzik a belső aranyereket, hogy egy gumikesztyűs ujjat dugnak a végbélbe, hogy megtapintsák az esetleges kitüremkedéseket, vagy anoszkóppal vagy endoszkóppal megvizsgálják a vastagbél alsó részét. Bizonyos kísérő tünetek más emésztőrendszeri betegségekre utalhatnak, és szükség lehet egy kolonoszkópiával végzett alaposabb vizsgálatra.

Az aranyér azonban az anális területen jelentkező problémák gyűjtőfogalmává vált, és az aranyér vizsgálatára szakemberhez fordulók mintegy 40 százalékának valójában más problémája van, mondta Husain.

A repedésekben szenvedő emberek például vérzést is tapasztalnak, és gyakran összetévesztik az állapotot egy problémás aranyérrel. A hasadékok azonban éles, erős fájdalommal járnak a székletürítés során, ellentétben az aranyérrel, amely nyomásérzéssel jár, mondta Husain.

Kezelések

A vény nélkül kapható szerek, például a székletlágyítók és a gyulladáscsökkentő kenőcsök rövid távú helyi enyhülést nyújthatnak a külső aranyér okozta kellemetlen érzés, fájdalom és vérzés esetén. Husain szerint az emberek több rostot is ehetnek, több vizet ihatnak, és kerülhetik az erőlködést, miközben a mosdóba mennek. Ezek az intézkedések gyakran segítenek abban, hogy a megnagyobbodott aranyér magától elmúljon, mondta.

A belső aranyér kezelésére van néhány nem sebészeti kezelési lehetőség. A gumiszalag lekötés a leggyakoribb kezelés, mondta Husain. Ennek során egy kis gumiszalagot helyeznek az aranyér töve köré, és megállítják a vér áramlását a területre, amíg az összezsugorodik és leesik. Hatékonyabb, mint más módszerek, bár a kezelés utáni több fájdalommal és szövődménnyel is jár.

A legrégebbi terápia a szkleroterápia, amikor az aranyeret vegyi anyagokkal injektálják, hogy zsugorodjon. Az infravörös vagy elektrokoaguláció az aranyeret úgy célozza meg, hogy elégeti és hagyja, hogy leváljon. Kevésbé bizonyult hatékonynak, mint a szalagozás, és általában több kezelést igényel. Ugyanakkor lényegesen kisebb a műtét utáni fájdalom és kevesebb a szövődmény.

A Journal of American College of Surgeons című szaklapban megjelent áttekintés szerint az aranyér sebészi eltávolítására vagy kapcsozására akkor lehet szükség, ha a belső aranyér kitüremkedett vagy nagyon nagy méretű. A kapcsozás azonban az utóbbi időben kevésbé népszerű, mivel a hosszú távú adatok azt mutatják, hogy a problémás kiújulás aránya megnövekedett, mondta Husain.

Az orvosok Doppler-vezérelt aranyér-artéria ligációt is alkalmazhatnak, egy ultrahangos technikát, amely azonosítja az aranyeret tápláló ereket, és elvágja azokat, mondta Husain.

“Sok technika és eljárás létezik ugyanarra a problémára” – mondta. “A beteg szempontjából az a legjobb, amiben a sebész kényelmesen érzi magát.”

Megelőzés

A rendszeres bélmozgás fenntartása és az aranyér kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében az ember több rostot, körülbelül napi 30 grammot vihet be az étrendjébe, mondta Husain. A hashajtók, a tömegnövelő hashajtókon kívül, mint a Fiberall és a Metamucil, hasmenéshez vezethetnek, és kerülni kell őket, mert ronthatják az aranyeret. Emellett a Mayo Clinic szerint kerülni kell a túl nagy nyomásgyakorlást a székletürítés során.

Próbáljunk meg nem túl sokáig ülni a WC-n, amikor székletürítésre várunk, és kerüljük a túl erős erőlködést is, amikor székletürítésre törekszünk.

“Időzítsük magunkat, amikor késztetést érzünk a székletürítésre” – mondta Husain. “A határértéknek öt-tíz percnek kell lennie. Ha ez alatt az idő alatt nem történik semmi, menjen ki, és térjen vissza később.”

Kiegészítő források

• Tudjon meg többet az aranyér kezelésének módjairól a Medline Plus-on, amely az amerikai National Institutes of Health része.
• Az American Society of Colon & Rectal Surgeons által közzétett étrendi és életmódbeli változásokról az aranyeres emberek számára.
• Tudjon meg többet az aranyérrel kapcsolatos sebészeti eljárásokról a The Washington Post oldalán.

Ezt a cikket 2015. február 5-én frissítette a Live Science vezető írója, Laura Geggel, majd 2018. október 4-én a Live Science vezető írója, Mindy Weisberger.