Minden rajongónak, aki szereti nézni a műkorcsolyát az olimpián, de az esés = rossz hírnél többet nem tudnak, íme egy praktikus A-Z azokról a kifejezésekről, amelyeket valószínűleg hallani fogsz a műkorcsolya kommentátoroktól – például a Tara Lipinski és Johnny Weir szikár duótól – a verseny alatt.
A jégen talán nem vagy született tehetség, de a korcsolyázás megvitatását másodlagossá teheted!
Axel: A hat műkorcsolyaugrás egyike (a flip, a loop, a toe loop, a lutz és a salchow mellett – ezekről még lesz szó), de az egyetlen, amelynél a korcsolyázónak a levegőbe kell ugrania, miközben előre néz. Az axel egy plusz fél fordulatot is igényel, így a landolás hátrafelé történik. A szimpla axel másfél fordulat; a dupla axel két és fél fordulat; a tripla axel pedig három és fél fordulat. Négyszeres axelt még senki sem csinált – eddig!
Biellmann pörgés: Rendkívüli hajlékonyságot igénylő pörgés, amelyben a korcsolyázó egy lábon pörög, a másik lábát hátra és a feje fölé nyújtva, könnycsepp alakot formálva. Ez egy kötelező pörgés a női versenyszámban, és néhány férfi – mint például a címvédő olimpiai bajnok japán Yuzuru Hanyu – extra nehézségi pontokért beiktatja. Ez a mozdulat Denise Beillmann svájci korcsolyázóról kapta a nevét, aki a pörgést kitalálta. Itt van Beillmann a jellegzetes mozdulatát végrehajtva; ez a videó is csak gyönyörködtet:
Camel spin: Olyan pörgés, ahol a korcsolyázó csípőmagasságban, arabeszk helyzetben maga mögött tartja a lábát; gyakran előadnak olyan variációkat, ahol a korcsolyázó megragadja a pengéjét vagy a lábát a további nehézség érdekében.
Táncos emelés: Ezek az emelések nem mennek olyan magasra, mint a páros emelések (lásd alább), mivel a jégtánc szabályai megakadályozzák, hogy a férfi partner mindkét karját teljesen kinyújtva emelje fel a nőt. A táncos emelésben azonban nagyobb a kreativitás és a változatosság lehetősége, mivel a partnerek mozgás közben egymás vállán, lábán vagy korcsolyáján egyensúlyozhatnak – ami hihetetlen erőt és egyensúlyt igényel. Ezeket az emeléseket lehet egyenes vonalban vagy körben végezni, és néhányat forgatni is.
(Összehasonlítva a) páros emeléssel: A páros korcsolyázásban a férfi partner mindkét karját teljesen kinyújtva emeli a női partnert a feje fölé – egyes emelések egyenes vonalban történnek, míg másoknál forognia kell, miközben a nőt a feje fölött tartja. A nő helyzete a fej fölé emelés közben változhat, és a hajlékonyságért vagy a korcsolya pengéjének megragadásáért plusz pontokat kaphat.
Halálspirál: Ne aggódj, nem jegyeztek fel haláleseteket, miközben a korcsolyázók ezt a mozdulatot hajtják végre, amely során a férfi partner egy ív körül forog, miközben a női partner kezét fogja, akinek a teste vízszintesen és alacsonyan van a jégen.
Edzek: A korcsolyázó pengéi a gyakorlatlan szem számára egyenesnek tűnhetnek, de valójában egy enyhe ívvel, úgynevezett rockerrel rendelkeznek, ami lehetővé teszi az ugrásokat, pörgéseket és fordulatokat a vékony fémdarabon.
A pengéket egy speciális géppel élezik, amely éleket ad nekik, egy belső és egy külső élt. Amikor egy korcsolyázó úgy mozog, hogy a lába a teste külső oldala felé billen, akkor az egy külső él. Amikor a láb a korcsolyázó testének belseje felé, a térdei közé dől, az egy belső él. Az élek lehetnek sekélyek vagy mélyek. Minél mélyebb az él, annál erősebb a támasz, és annál nagyobb sebességet és áramlást ér el a korcsolyázó a jégen. Ezért hallani, hogy a kommentátorok megdicsérik a korcsolyázók éleit – ez egyrészt a penge része, másrészt egy eszköz, amelyet a korcsolyázó a sebesség növelésére használ.
Flip: Olyan ugrás, amely a hátsó belső élről indul, és a lábujjhegyet arra használják, hogy a korcsolyázó a levegőbe ugorjon – ellentétben azzal, amit a név sugall, ez nem egy hátra szaltó. Itt a japán Shoma Uno, a férfiaknál az aranyérem egyik várományosa, egy négyszeres szaltót hajt végre, mintha nbd:
Footwork/step sequence: A műkorcsolya mind a négy szakágában – férfi, női, páros és jégtánc – kötelező elem, amely a jégen végrehajtott lépéseket és fordulatokat foglalja magában. A minta lehet egyenes vonalú, körkörös vagy szerpentines (S-kanyar). A legtöbb pont megszerzéséhez a korcsolyázóknak mindkét irányba kell fordulniuk, hol az egyik, hol a másik lábukat használva, valamint felfelé és lefelé irányuló mozgásokat is kell végrehajtaniuk, mindezt lendületesen és személyesen.
Free dance: Ez a jégtánc változata a hosszú programnak (lásd lentebb, az L alatt), ahol a csapat bármilyen zenére korcsolyázhat, és nagyobb rugalmassággal rendelkezik belül, hogy beépítse a szükséges elemeket. Tartama négy-öt perc között van.
(Összehasonlítva a) rövid tánccal: A jégtáncverseny első része, ez egy előírt ritmusra és témára korcsolyázott program, amelyet a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) választ ki. Idén a rövidtánc témája a latin, és minden csapatnak ugyanazt a rumba lépéssorozatot kell bemutatnia a programjuk egy pontján (vannak más kötelező elemek is). Más években a téma hip-hop, swing, keringő, polka stb. volt.
Mivel minden pár pontosan ugyanazt a lépéssorozatot csinálja, ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy lássuk, hogyan viszonyulnak egymáshoz a csapatok. Emellett a gyakorlatnak három percnél rövidebbnek kell lennie.
Nemzetközi bírálati rendszer (IJS): A műkorcsolya versenyek értékelésére használt pontozási rendszer, amelyet az ISU, a sportág irányító testülete hozott létre. Ez a rendszer viszonylag új – először 2004-ben használták – és felváltotta a régi bírói rendszert, ahol a 6,0 tökéletes pontszámnak számított. Az IJS célja, hogy objektívebbé és igazságosabbá tegye a pontozást azáltal, hogy minden egyes elemhez értékeket rendel, és a jó végrehajtásért pontokat ad, illetve a rossz végrehajtásért pontokat von le. A rendszert a 2002-es olimpiai játékok bírói botránya után hozták létre, amikor egy francia bíró igazságtalanul az orosz páros csapatot helyezte az első helyre, cserébe azért, hogy egy másik bíró a francia jégtánccsapatot helyezte az első helyre a versenyszámukban. A csalásra válaszul az olimpián két aranyérmet osztottak ki a páros versenyszámban – egyet az orosz csapatnak, egyet pedig a kanadai csapatnak, amely eredetileg a második helyen végzett.
Ugráskombináció: Amikor egy korcsolyázó több ugrást hajt végre egymás után, anélkül, hogy közte lépések lennének. Az ugrókombinációk több pontot érnek, mint az egyes ugrások, de van egy határ, hogy hányat építhetnek be a korcsolyázók a gyakorlatukba.
Layback spin: Olyan pörgés, amikor a korcsolyázó egy lábon pörög, a másik lábát kinyújtva és hátrafelé mutatva, és felsőtestével hátrahajlást végez. Ezt a pörgést általában a nők végzik, de a Team USA korcsolyázója, Adam Rippon is bemutatja a bőrt – és vitathatatlanul ez a legjobb férfi és női pörgés a mai műkorcsolyázásban.
Hosszú program: A műkorcsolya verseny második része a férfi, női és páros versenyszámokban, amely négy-öt percig tart. A hosszú programnak is vannak kötelező elemei, de nagyobb szabadság van abban, hogy a korcsolyázók mely elemeket hajtják végre, és a rövid programmal ellentétben a bukásért vagy a megszakított elemekért is kaphatnak pontokat. Bármilyen zenére korcsolyázhatnak, most már szöveges dalokat is (ami ezen az olimpián először fordul elő ebben a három szakágban).
(Összehasonlítva a rövid programmal): A férfi, női és páros műkorcsolyaverseny első része; ezek a számok három percnél rövidebbek, és hét kötelező elemet tartalmaznak. Ha egy korcsolyázó vagy csapat nem hajt végre egy előírt elemet, nulla pontot kap az adott mozdulatért. Például a női versenyszámban a hármasugrás az egyik kötelező elem – ha egy korcsolyázó megduplázza a hármasugrását, nulla pontot kap, mert nem felelt meg a követelményeknek. A hosszú programban (a fentiek szerint) a korcsolyázó a dupla ugrásért járó pontokat kapná.
Hurok: a korcsolyázó hátrafelé indul, a külső lábát maga előtt tartva, és a belső lábának külső élének ívét használja a levegőbe való felhajtáshoz. Az 1998-as olimpiai bajnok és az NBC kommentátora, Tara Lipinski híres volt a nehéz tripla loop-tripla loop ugrás kombinációjáról.
Lutz: Az axel mellett a legnehezebb ugrás, a lutz hátrafelé külső élről indul, és a korcsolyázónak egy lábon kell felszállnia, a másik lábával hátra és a testén átnyúlva a jégbe kell kapaszkodnia, a lábujjhegyet használva a levegőbe jutáshoz. Sok korcsolyázónak nehézséget okoz a megfelelő felszállás, és ehelyett belső élről indul, mint egy szaltóugrásnál, ezért kapta a hibás ugrás a becenevét: “flutz”. Az amerikai férfi korcsolyázó Adam Rippon az ugrás saját variációját – az úgynevezett Rippon lutzot – úgy hajtja végre, hogy mindkét karját a feje fölé nyújtja.
Program Component Score (PCS): A művészi értelmezésért, az előadás minőségéért és a korcsolyázási képességekért kapott pontok egy műkorcsolya gyakorlatban.
(És a ) Technikai elem pontszám (TES): A műkorcsolya program előírt elemeiért, beleértve az ugrásokat, pörgetéseket, lábmunkát vagy emeléseket (alább részletesebben meghatározva) kapott pontok.
A TES és a PCS összeadva adják ki a korcsolyázó teljes pontszámát a verseny egy szegmensében. Ezután a rövidprogram és a hosszúprogram pontszámait összeadják a végső pontszámhoz.
Revolúció: Egy műkorcsolyaugrásban végrehajtott fordulatok száma. A négyszeres ugrásoknak négy fordulatuk van, a hármas ugrásoknak három, és így tovább.
Salchow: A feltalálójáról, a svéd Ulrich Salchow-ról elnevezett ugrás; a korcsolyázó hátrafelé, belső élről indul, a lábujjhegy segítsége nélkül.
Sit spin: Olyan pörgés, amikor a korcsolyázó guggoló helyzetben van, az egyik lábát egyenesen előre tartva, a lábujja hegyes. Gyakran végeznek változatokat különböző láb- és karhelyzetekkel, még mindig guggoló helyzetben.
Dobóugrás: Egy mozdulat a páros versenyszámban, amikor a férfi partner a levegőbe dobja a női partnert, miközben az ugrik, extra magasságot és izgalmat adva neki.
Toe loop: Olyan ugrás, amely az elülső láb hátsó külső éléről indul. A korcsolyázó ezután a hátsó lábának lábujjhegyét használja arra, hogy a levegőbe ugorjon, miközben az elülső láb a felszálláskor elcsúszik mellette. A toe loop ugyanarról a lábról indul és ugyanazon a lábon landol.
Toe pick: A korcsolyapapucs elülső, hegyes része, amelyet bizonyos ugrásoknál használnak, hogy segítsen a korcsolyázónak a levegőbe ugrani. A kifejezést a The Cutting Edge című film egyik ikonikus jelenetéből ismerheted.
Twist: Olyan mozdulat, amikor a férfi partner a levegőbe dobja a nőt elég magasra ahhoz, hogy az egy splitet hajtson végre és több fordulatot forgasson, mielőtt a férfi elkapja. A dupla twisthez két fordulatra van szükség, a tripla twisthez háromra, a négyes twisthez pedig négyre – a világ legjobb csapatai a négyes twistet is megcsinálják, mint a kínai Wenjing Sui és Cong Han a 2017-es világbajnokságon.
Twizzle: A jégtánc versenyszámok egyik jellegzetes mozdulata, a “twizzle” azt jelenti, hogy egy lábon pörögve utazunk a jégen. A legtöbb pont megszerzéséhez a mozdulatot mindkét lábon és mindkét irányban pörögve kell végrehajtani. A korcsolyázók bónuszpontokat is szerezhetnek a nehézségért, ha megragadják a pengéjüket, vagy egyedi láb- vagy karpozíciót végeznek –
mondjuk kinyújtott lábbal (nehezebb egyensúlyozni) vagy a fejük fölött lévő karokkal (szintén nehezebb egyensúlyozni!
Maura Sullivan Hill író és műkorcsolyaedző Chicagóban él. Mindenről ír, ami a műkorcsolyázással kapcsolatos, a Twizzle Talk nevű blogján.