Módszertani megközelítések a globális és regionális prevalencia kiszámításához és a becslések bizonytalanságának kezeléséhez
WHO/CDC technikai konzultáció
2010. december 7-9., Atlanta, GA, USA
Az 1992-es Egészségügyi Világközgyűlésen a tagállamokat sürgették, hogy “az egészségügyi és táplálkozási monitoringrendszer részeként hozzanak létre egy olyan mikrotápanyag-monitorozó és -értékelő rendszert, amely képes felmérni az A-vitamin- és vashiányos rendellenességek nagyságrendjét és eloszlását, valamint figyelemmel kísérni a kontrollprogramok végrehajtását és hatását”.
Mivel ennek a kérésnek nem tett eleget minden tagállam, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális becsléseket készít a vitamin- és ásványianyag-hiányról, hogy azonosítani lehessen a mikrotápanyag-intervenciók célzott és végrehajtandó kiemelt fontosságú területeit; hogy ki lehessen állni a források elosztása mellett; és hogy értékelni lehessen a vitamin- és ásványianyag-hiányok mint kockázati tényezők hatását a betegségek általános globális terhére.
A WHO vitamin- és ásványi anyagokkal kapcsolatos táplálkozási információs rendszere (VMNIS) jelenleg nemzeti, regionális, állami vagy helyi szinten gyűjti össze a lakosság vérszegénységére, A-vitamin- és jódhiányára vonatkozó információkat. Ezen információk alapján a Mikrotápanyag-csoport globális becsléseket tett közzé a vérszegénység (1993-2005), az A-vitaminhiány (1995-2005) és a jódhiány (1993-2003 és 2004-2007) előfordulására vonatkozóan.
Az összeválogatott adatokat, valamint a WHO más adatbázisaiból származó adatokat a WHO Mortality Burden of Disease tanulmánya is felhasználta a vas-, cink- és A-vitaminhiány összehasonlító jelentőségének felmérésére a különböző populációkban a korai halálozás, egészségkárosodás és fogyatékosság okozásában.
A vitamin- és ásványi anyaghiányok globális terhének becslésére többféle megközelítést is alkalmaztak, néha alacsony előrejelzési pontossággal. Az alkalmazott különböző módszerek a becslések különböző céljaiból, a kiemelt célcsoportokra vonatkozó gyér adatokból, az adatgyűjtés időzítéséből, az adatok földrajzi eloszlásából, a mögöttes feltételezésekből és az alacsony minőségű adatforrásokból adódnak. A módszerek és az előállított becslések következetlensége gyakran zavarba hozta a tagállamokat és más érdekelt feleket.
Annak érdekében, hogy közös megközelítést dolgozzanak ki a vitamin- és ásványianyag-hiányra vonatkozó globális becslések kidolgozására, a WHO Egészségügyi és Fejlesztési Táplálkozási Osztálya és a Mortalitás és Betegségterhek Osztálya, valamint a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) Nemzetközi Mikrotápláltság Megelőzési és Ellenőrzési Programja (IMMPaCt) technikai konzultációt hív össze.
A technikai konzultáció céljai (Atlanta, 2010. december 7-9.):
- A vitamin- és ásványianyag-hiány globális becslése során alkalmazott különböző módszertani megközelítések és feltételezések áttekintése;
- A rendelkezésre álló adatforrások áttekintése, figyelembe véve azok erősségeit és korlátait;
- A becslések pontosságának és pontosságának vizsgálatára használt statisztikák áttekintése és megvitatása;
- Konszenzus elérése a globális vitamin- és ásványi anyaghiányok, valamint a mikrotápanyagok és alpopulációk szerinti trendek becslésére szolgáló módszerekről;
- A becslések felhasználásának megvitatása a betegségek globális terhének kiszámításához.
Pénzügyi támogatás
A WHO köszönetet mond a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központoknak (CDC) a pénzügyi támogatásért.