A dobozmedúza, amely Ausztrália és a Fülöp-szigetek partjainál él, aktívan tud úszni, és több mint 7 kilométeres óránkénti sebességet is elér. Mivel az élőlények apró halakkal táplálkoznak, gyakran úsznak sekélyebb vizekben, ahol az emberek is hajlamosak összegyűlni.
A dobozmedúza csípésére jelenleg nincs hatékony kezelés; ahogy a jelenlegi tanulmány szerzői kifejtik: “Az új terápiák kifejlesztésének legfőbb akadálya a méreg hatásának korlátozott molekuláris megértése”.
Az ausztráliai Sydney Egyetem Charles Perkins Központjának kutatócsoportja azt vizsgálta, hogyan működik a lény mérge.
“Azt vizsgáltuk, hogyan működik a méreg, hogy megpróbáljuk jobban megérteni, hogyan okoz fájdalmat” – magyarázza Greg Neely docens, a tanulmány egyik vezetője.
A mechanizmus vizsgálata során a tudósok rábukkantak egy lehetséges módszerre, amellyel blokkolni lehet ennek a hatásos vegyi anyagnak a hatását.
A csapat a CRISPR teljes genomszerkesztési technikát használta, hogy pontosan meghatározzák, hogyan öli meg a méreg az emberi sejteket; a folyamatot molekuláris boncolásnak nevezik.
A tanulmányukban a tudósok emberi sejtek millióit használták fel, minden sejtben más-más gént ütve ki. Ezután hozzáadták a medúzamérget, és megvárták, hogy mely sejtek maradnak életben. Így meg tudták állapítani, hogy mely gének szükségesek ahhoz, hogy a méreg megtartsa halálos erejét.
Ezzel az eljárással azonosították, hogy a méreg hatása a koleszterinre támaszkodik. Ennek van értelme: a koleszterin a sejtmembránok egyik fő alkotóeleme, és számos más méreg elsődleges célpontja.
A tudósok már számos olyan gyógyszert terveztek, amelyek kölcsönhatásba lépnek a koleszterinnel. A kutatók úgy döntöttek, hogy egy már létező gyógyszert tesztelnek, amelyről azt is tudták, hogy emberekre nézve biztonságos.
Először emberi sejteken tesztelték a gyógyszert laboratóriumban, és amikor ez sikeres volt, áttértek az egérmodellre. Fontos, hogy a gyógyszer még akkor is megakadályozta a sejtpusztulást, amikor a kutatók akár 15 perccel a méreg bejuttatása után is alkalmazták.
“e megállapította, hogy képes blokkolni a medúzacsípésekkel kapcsolatos szöveti hegesedést és fájdalmat. Ez szuper izgalmas.”
Vezető szerző Greg Neely
A másik vezető szerző, Raymond (Man-Tat) Lau izgatottan várja ennek a kísérleti eljárásnak a jövőjét, kifejtve, hogy ez az első alkalom, hogy valaki molekuláris boncolással tanulmányozza egy méreg hatásmechanizmusát.