Míg a világ öt legnagyobb nyomornegyedében élők száma 5,7 millió, ez csak csepp a tengerben.
A legóvatosabb becslések szerint is mintegy 900 millió ember él nyomornegyedekben. A legtöbb szakértő azonban egyetért abban, hogy a különböző típusú informális településekkel együtt ez a szám 1,6 milliárdra emelkedik – ami a világ városi lakosságának 1/4-ét jelenti.
A becslések szerint 2030-ra a Földön minden negyedik ember nyomornegyedben vagy más informális településen fog élni. Tegyünk egy kört a világ legnagyobb nyomornegyedeiben:
A népességnövekedés és a vidéki területekről a városokba irányuló migrációs tendencia miatt ezek a nyomornegyedek egyértelműen itt maradnak.
Hogyan kezeljük a világ legnagyobb nyomornegyedeinek növekedését
Ezért dolgozunk nap mint nap a nyomornegyedek rehabilitációján világszerte, hogy az egészségtelen menedékhelyeket biztonságos, tisztességes otthonná alakítsuk a legkiszolgáltatottabb családok számára. De ahelyett, hogy eldöntenénk, milyen szükségleteik vannak, mindig az a legfontosabb, hogy először a közösségekkel beszéljünk. Mire van tehát szükségük a világ legnagyobb nyomornegyedeinek lakóinak ahhoz, hogy javuljon az életük?
Víz &Szennyvízkezelés
A fokvárosi Khayelitsha nyomornegyedben egy WC-n átlagosan öt család osztozik. A legtöbb ember nyílt mezőkön vagy bokrokban végzi el a dolgát, ami hozzájárul az olyan betegségek közösségen belüli terjedéséhez, mint a kolera. A bűnözők számára is ez a legjobb hely a támadásra.
“Még az úton sem tudtunk végigmenni, a szennyvíz mindenütt ott volt.” (nyomornegyed lakója)
A karacsi Orangi Townban a nyomornegyed lakói átvették az irányítást a saját higiéniájuk felett. Egy nyomornegyed lakója elmagyarázza, hogyan “fogtak össze, hogy önsegélyező alapon lefektessék ezt a csatornavezetéket. Nincs mocsok az utakon, ez hatalmas előrelépés.”
Több és jobb munkahely
A történelem során először fordult elő, hogy több ember él városokban, mint vidéken.
“A városi szegények a városainkban a gazdaság motorjai.”
Ők általában nagyobb városokba költöznek munkát keresve, vagy bármilyen megélhetési lehetőséget. A mumbai Dharavi nyomornegyedben már 10 éves vidéki gyerekek is képzést kapnak új munkájukra, a hulladékgyűjtésre és -újrahasznosításra.
A nyomornegyedek lakói kisvállalkozásaikkal csak a Dharavi nyomornegyedben évente mintegy 1 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le.
Az iskolák szükségessége
A nairobi Kibera nyomornegyedben a diákoknak csak egynegyede jár hivatalos iskolába.
“Biztonsági szempontból mi gondoskodunk ezekről a gyerekekről. 90%-uknak ez az étkezésük, amit innen esznek. Ezt az iskolát az otthonuk részének, sőt menedéknek tekintik.”
A kormány által tervezett új főútvonal azzal fenyeget, hogy lerombolja ezt a kiberai lakosok által működtetett iskolát.