A fém egy olyan nemzetség, amely számos különböző anyagot ír le, amelyek általában fényesek, elektromosan és hővezetők és mindenekelőtt kemények. A fémek rendkívül változatosak. Valójában a periódusos rendszer 118 elemének több mint 75 százaléka fémekből áll. Így természetesen sokakban felmerül a kérdés: “Melyek a legkeményebb fémek a világon?” Ebben a cikkben a fémek sokféle fajtáját vizsgáljuk meg, függetlenül attól, hogy elemekről, vegyületekről vagy ötvözetekről van szó, hogy megtudjuk, melyek a legerősebb és legkeményebb fémek. Listánkat a Brinell-skála alapján állítottuk össze, amely az anyagok benyomódási keménységét méri. Fontos megjegyezni, hogy ritkán létezik egyetlen egységes érték egy fémre, mivel ezek általában változnak, attól függően, hogy milyen ötvözetekből és vegyületekből állnak.
Volfram (1960-2450 MPa)
A volfrám az egyik legkeményebb fém, amely a természetben megtalálható. A Wolfram néven is ismert ritka kémiai elem nagy sűrűséggel (19,25 g/cm3), valamint magas olvadásponttal (3422 °C/ 6192 °F) rendelkezik. Ritka formájában a volfrámmal nehéz dolgozni a törékenysége miatt, amely tisztává válva megváltoztatható. A volfrámot gyakran használják kemény ötvözetek, például nagy sebességű acélok létrehozására, hogy növeljék a kopás elleni védelmet, valamint javítsák az elektromos vezetőképességet.
Iridium (1670 MPa)
A volfrámhoz hasonlóan az irídium is olyan kémiai elem, amely a nagy sűrűség és a magas hőmérséklet tűrésének jeleit mutatja. Az irídium a platinacsoportba tartozó fémek közé tartozik, kinézetre a platinára hasonlít. Az irídiummal azonban nehéz dolgozni. Mivel nagyon kemény, az irídium meglehetősen törékeny is, amit csak súlyosbít a nagyon magas, több mint 2000 °C-os olvadáspontja. Az irídium a Föld felszínén található legritkább elemek közé tartozik, valamint az egyik legkorrózióállóbb elem.
Acél
Az acél vasból és más elemekből, például szénből álló ötvözött fém. Ez a leggyakrabban használt anyag az építőiparban, a gépgyártásban és más iparágakban. A sokféle variáció és minőségi szint miatt az acél elfogadhat, nincs egységes keménységi érték. Az acél edzésének számos különböző technikája létezik az acél kopásvédelmének, hőtűrésének és kopás elleni védelmének javítása érdekében. A Borocoat például optimalizálja az acél keménységét anélkül, hogy törékennyé tenné azt. Tudjon meg többet a boronálásról és a Borocoatról.
Osmium (3920-4000 MPa)
Az ozmium a platinacsoportba tartozó fémek közé tartozik és nagy sűrűséget mutat. Valójában ez a legsűrűbb, a természetben előforduló elem a Földön 22,59 g/cm3 -rel. Ez az oka annak is, hogy az ozmium 3033 °C-ig nem olvad meg, ami megnehezíti a fém megmunkálását. Más platinacsoportba tartozó fémekkel (például irídiummal, platinával és palládiummal) ötvözve számos olyan területen használható, ahol keménységre és tartósságra van szükség.
Króm (687-6500 MPa)
A króm olyan elem, amely gyakran megtalálható ötvözetekben, például rozsdamentes acélban. A Mohs-skálán, amely a karcállóságot méri, az elsők között található. A krómot a magas korrózióállósága, valamint a keménysége miatt értékelik. Mivel könnyebben kezelhető, valamint nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a platinacsoportba tartozó fémek, a króm népszerű ötvözetekben használt elem.
Titán (716-2770 MPa)
A titán szilárdságáról ismert. Bár a Brinell-keménység tekintetében nem egészen hasonlít a listán szereplő többi fémhez, a titán lenyűgöző szilárdság/tömeg aránnyal rendelkezik. A titán még tiszta formájában is keményebb, mint számos acélforma. Tűzálló fémként rendkívül ellenálló a hővel és a kopással szemben, ezért a titán népszerű ötvözött fém. A titán ötvözhető például vassal és szénnel.