A különböző típusú sugárforrásoknak való kitettség bizonyos testrészekre specifikusan hat. A sugárterhelés lehetséges egészségügyi hatásainak meghatározásában számos tényező játszik szerepet. Ezek közé tartozik:
- A dózis nagysága (a szervezetben lerakódott energia mennyisége)
- A sugárzásnak az emberi szöveteket károsító képessége
- Mely szerveket érinti
A legfontosabb tényező a dózis nagysága – a szervezetben ténylegesen lerakódott energia mennyisége. Minél több energiát vesznek fel a sejtek, annál nagyobb a biológiai károsodás. Az egészségügyi fizikusok a szervezet által elnyelt energia mennyiségét nevezik sugárzási dózisnak. Az elnyelt dózist, azaz a testszövet grammjára elnyelt energiamennyiséget általában radnak nevezett egységekben mérik. A sugárzás egy másik mértékegysége a rem, vagyis az emberben kifejezett röntgenegyenérték. A radok rem-re történő átváltásához a radok számát megszorozzuk egy olyan számmal, amely az adott sugárzástípus által okozott károsodási potenciált tükrözi. Béta-, gamma- és röntgensugárzás esetén ez a szám általában egy. Egyes neutronok, protonok vagy alfa-részecskék esetében ez a szám húsz.
| Dózis (rem) | Hatások |
|---|---|
| 5-20 | Lehetséges késői hatások; lehetséges kromoszómakárosodás. |
| 20-100 | A fehérvérsejtek átmeneti csökkenése. |
| 100-200 | Enyhe sugárbetegség néhány órán belül: hányás, hasmenés, fáradtság; a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség csökkenése. |
| 200-300 | Súlyos sugárbetegség hatásai, mint 100-200 rem és vérzés; az expozíció 30 nap után a lakosság 10-35%-ának halálos dózist jelent (LD 10-35/30). |
| 300-400 | Súlyos sugárbetegség; továbbá csontvelő- és bélpusztulás; LD 50-70/30. |
| 400-1000 | Akut betegség, korai halál; LD 60-95/30. |
| 1000-5000 | Akut betegség, korai halál napokban; LD 100/10. |
Haj
A haj gyors és csomókban történő elvesztése 200 rem vagy magasabb sugárterhelés esetén következik be.
Agy
Mivel az agysejtek nem szaporodnak, közvetlenül nem károsodnak, kivéve, ha az expozíció 5000 rem vagy nagyobb. A szívhez hasonlóan a sugárzás elpusztítja az idegsejteket és a kis ereket, és görcsrohamokhoz és azonnali halálhoz vezethet.
Pajzsmirigy
A különböző típusú sugárforrásoknak való kitettség bizonyos testrészeket jobban érint, mint másokat. A pajzsmirigy érzékeny a radioaktív jódra. Megfelelő mennyiségben a radioaktív jód a pajzsmirigy egészét vagy egy részét elpusztíthatja. A kálium-jodid szedése csökkentheti az expozíció hatásait.
Vérrendszer
Ha egy személy 100 rem körüli sugárzásnak van kitéve, a vér nyiroksejtjeinek száma csökken, így az áldozat fogékonyabb lesz a fertőzésekre. Ezt gyakran nevezik enyhe sugárbetegségnek. A sugárbetegség korai tünetei az influenza tüneteit utánozzák, és észrevétlenek maradhatnak, hacsak nem végeznek vérképet. a hirosimai és nagaszaki adatok szerint a tünetek akár 10 évig is fennállhatnak, és a leukémia és a limfóma hosszú távú kockázata is megnövekedhet. További információért látogasson el a Sugárhatások Kutatási Alapítvány oldalára.
Szív
A radioaktív anyag 1000-5000 rems intenzív expozíciója azonnal károsítja a kis ereket, és valószínűleg közvetlenül szívelégtelenséget és halált okoz.
Gasztrointesztinális traktus
A bélrendszer nyálkahártyájának sugárkárosodása hányingert, véres hányást és hasmenést okoz. Ez akkor következik be, ha az áldozat sugárterhelése 200 rems vagy annál nagyobb. A sugárzás elkezdi elpusztítani a szervezetben a gyorsan osztódó sejteket. Ezek közé tartoznak a vér, a tápcsatorna, a reproduktív és a hajsejtek, és végül károsítja a túlélő sejtek DNS-ét és RNS-ét.
Reproduktív traktus
Mivel a reproduktív traktus sejtjei gyorsan osztódnak, a test ezen területei már 200 rem-es szintnél is károsodhatnak. Hosszú távon a sugárbetegség néhány áldozata steril lesz.