Az 1789-es francia forradalom nagy hatással volt a szomszédos országokra. A francia forradalmi seregek az 1790-es években, majd később Napóleon alatt megszállták és ellenőrzésük alá vonták Európa nagy részét. Az invázióval együtt különböző radikális intézményi változások is bekövetkeztek. A francia invázió megszüntette a jogi és gazdasági akadályokat, amelyek a nemességet, a papságot, a céheket és a városi oligarchákat védték, és bevezette a törvény előtti egyenlőség elvét. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a franciák által megszállt és radikális intézményi reformokon átesett területeken gyorsabb urbanizáció és gazdasági növekedés volt tapasztalható, különösen 1850 után. Nincs bizonyíték a francia invázió negatív hatására. Értelmezésünk szerint a forradalom lerombolta az oligarchák és a gazdasági változásokat ellenző elitek hatalmát (intézményi alapjait); ez a 19. század második felében az új gazdasági és ipari lehetőségek megjelenésével együtt hozzájárult ahhoz, hogy a jövőbeni gazdasági növekedés előtt megnyíljon az út. A bizonyítékok nem támasztanak alá számos más nézetet, különösen azt, hogy a kialakult intézmények eredendően jobbak, mint a “tervezettek”; hogy az intézményeknek “megfelelőnek” kell lenniük, és nem lehet őket “átültetni”; és hogy a polgári törvénykönyvnek és más francia intézményeknek kedvezőtlen gazdasági hatásai vannak.
.