- Abstract
- 1. Bevezetés
- 2. Módszerek
- 2.1. Módszerek 2.1. A bélelőkészítést befolyásoló tényezők. Betegek és a vizsgálat felépítése
- 2.2 . Statisztikai elemzések
- 3. Eredmények
- 3.1. Eredmények 3. A betegek demográfiai adatai és a bélmozgás kinetikája
- 3.2. A PEG-kezelés időtartama. Bélelőkészítés és kolonoszkópia eredményei
- 4. Megbeszélés
- Adatok elérhetősége
- Tájékoztatás
- Érdekütközések
- Köszönet
Abstract
Background. Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a proximális vastagbélben a distalis vastagbélhez képest viszonylag rossz bélelőkészítés csökkentheti a kolonoszkópia hasznosságát. A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a polietilénglikol (PEG) beadása utáni “első székletürítési idő” befolyásolja-e a tisztítás minőségét a proximális vastagbélben. Módszerek. Összesen 425, szűrő kolonoszkópiára tervezett személyt vontak be prospektív módon a koreai Suwonban, a Szent Vincent Kórház egészségügyi központjában 2015 áprilisa és 2016 márciusa között. A béltisztítást 4 liter PEG segítségével végezték. Felméréseket végeztek az “első székletürítés idejére” vonatkozó információk megszerzése érdekében. Az endoszkópos orvosok értékelték a bélelőkészítés minőségét minden egyes bélszegmensben. Eredmények. 425 egymást követő, alkalmas esetet vizsgáltunk. Az átlagos “első székletürítési idő” a PEG beadása után 54,35 perc volt. A bélelőkészítés minősége rosszabb volt a proximális vastagbélben, mint a disztális vastagbélben. A megfelelő (kiváló, jó) és a nem megfelelő (közepes, rossz) proximális vastagbél-előkészítési csoportba 360 (84,7%), illetve 65 (15,3%) beteg tartozott. A többváltozós elemzés kimutatta, hogy a női nem (), a kis derékkörfogat () és a hosszú “első székletürítési idő” () független kapcsolatban állt a proximális vastagbél nem megfelelő bélelőkészítésével. Következtetés. Adataink azt dokumentálják, hogy az “első székletürítési idő”, a női nem és a kis derékkörfogat befolyásolja az előkészítés minőségét a proximális vastagbélben. A nem megfelelő előkészítés a proximális vastagbélben gyakoribb volt a nőknél. Az ilyen tényezőkkel rendelkező, kolonoszkópián áteső betegeket gondosan ellenőrizni kell.
1. Bevezetés
A kolonoszkópiát világszerte gyakorolják a vastagbélrák korai felismerésére, és csökkentette a vastagbélrák halálozási arányát . A kolonoszkópia hatékonysága a bélelőkészítés minőségétől függ. A jelentések szerint a kolonoszkópia kevésbé hatékony a proximális vastagbélben, mint a disztális vastagbélben , valószínűleg a proximális vastagbél viszonylag rossz bélelőkészítése miatt. A megfelelő bélelőkészítés javítja a vastagbélelváltozások kimutatási arányát és technikailag egyszerűbbé teszi a kolonoszkópiát .
A nem megfelelő bélelőkészítéssel összefüggő tényezők közé tartozik az idős kor, a székrekedés, a cukorbetegség, a demencia, a stroke és a triciklikus antidepresszánsok használata . A bejelentett kockázati tényezők azonban eltérőek. Továbbá kevés tanulmány értékelte a proximális vastagbéltisztítást vagy a jobb vastagbéltisztítás és a székletürítés közötti kapcsolatot .
Tudomásunk szerint nem vizsgálták a székletürítés, különösen az első székletürítés időpontjának hatását a bélelőkészítés mértékére. Ezért megvizsgáltuk a proximális vastagbélben a bélelőkészítést befolyásoló tényezőket, és meghatároztuk, hogy a polietilénglikol (PEG) beadása utáni első székletürítési idő befolyásolja-e a proximális vastagbélben a tisztítás minőségét.
2. Módszerek
2.1. Módszerek
2.1. A bélelőkészítést befolyásoló tényezők. Betegek és a vizsgálat felépítése
Ezt a prospektív megfigyeléses vizsgálatot a koreai Suwonban, a Szent Vincent Kórház átfogó orvosi vizsgálóközpontjában végezték. A vizsgálatot a Koreai Katolikus Egyetem intézményi felülvizsgálati bizottsága hagyta jóvá (VC150ISI0011). Minden betegtől írásbeli beleegyező nyilatkozatot kaptunk.
A Szent Vincent Kórház Átfogó Orvosi Vizsgálati Központjában szűrő kolonoszkópiára előjegyzett betegeket prospektív módon vonták be a vizsgálatba. Kizáró kritériumok voltak az előrehaladott vastagbélrák, gyulladásos bélbetegség, a vastagbél korábbi sebészi reszekciója és egyéb társbetegségek, amelyek befolyásolhatják a bélmozgást.
A beavatkozás előtt minden beteget a nővérek szóbeli és nyomtatott információkkal oktattak a bélelőkészítési protokollról. A betegeket arra utasították, hogy a kolonoszkópia előtt 3 nappal kerüljék a magas rosttartalmú étrend fogyasztását, és a vizsgálatot megelőző napon ebédre és vacsorára tiszta folyékony étrendet fogyasszanak, a vizsgálat napján pedig ne reggelizzenek. A készítményt reggel 6:00 órától fogyasztották el. A résztvevőket arra utasították, hogy 30 percenként 4 liter PEG-t (Colyte; Taejoon Pharma, Szöul, Korea) vegyenek be 500 ml térfogatra elosztva, a vizsgálat befejezéséig. Minden alany a PEG-t az Átfogó Orvosi Vizsgálati Központban vette be. A koordinátor feljegyezte a PEG lenyelés kezdetének és befejezésének időpontját, valamint az első székletürítés idejét, azaz a lenyelés és az első ürítés közötti időtartamot. Miután a betegek megerősítették, hogy tisztán ürítettek, az endoszkópos eljárásokat olyan szakértő endoszkóposok végezték, akik több mint 1000 kolonoszkópiát végeztek.
Az egyes bélszakaszok (proximális, cecum és felszálló vastagbél; transzverzális, beleértve a máj- és léphajlatokat; és bal oldali, a leszálló vastagbéltől a végbélig) tisztaságát szakértő endoszkóposok értékelték. Minden egyes szegmenshez pontszámot rendeltek egy 4 pontos skálán, amelyet a következőképpen határoztak meg: 3: “Kiváló”, a vastagbélszakasz teljes nyálkahártyája jól látható, maradék elszíneződés, apró székletdarabok vagy átlátszatlan folyadék nélkül; 2: “Jó”, kisebb mennyiségű maradék elszíneződés, apró székletdarabok és/vagy átlátszatlan folyadék, de a vastagbélszakasz nyálkahártyája jól látható; 1. “Jó”, a vastagbélszakasz nyálkahártyája jól látható: “Megfelelő”, a vastagbélszakasz nyálkahártyájának egy része, de a vastagbélszakasz egyéb területei nem jól láthatók a festődés, székletmaradványok és/vagy átlátszatlan folyadék miatt; és 0: “Rossz”, az előkészítetlen vastagbélszakasz, amelynek nyálkahártyája nem látható a nem tisztítható szilárd széklet miatt.
A demográfiai jellemzőket és a kórtörténetet a betegek jelentették. A polipok jellemzőit és a kolonoszkópos leleteket a patológiai és kolonoszkópos jelentésekből szereztük be. A polipok és adenómák kimutatási arányát azon betegek arányaként határoztuk meg, akiknél egynél több polipot és adenómát mutattak ki.
2.2 . Statisztikai elemzések
A folyamatos adatokat . A változók közötti különbségek értékelésére a -próbát és a chi-négyzet tesztet használtuk, a két csoport között az egyváltozós elemzésben. Azokat a változókat, amelyek az egyváltozós elemzésben szignifikánsak voltak vagy tendenciaszerű különbséget mutattak, a többváltozós elemzéshez bináris logisztikus regresszióba vontuk be. Minden elemzéshez az SPSS szoftvert (SPSS Statistics 21 Standard for Medical Service; SPSS Inc., Chicago, IL) használták. A <0,05 értéket tekintettük a statisztikai szignifikancia jelének.
3. Eredmények
3.1. Eredmények
3. A betegek demográfiai adatai és a bélmozgás kinetikája
A vizsgálatba összesen 425 konzekvens, alkalmas beteget vontak be; átlagéletkoruk év volt, és 293 (68,9%) férfi volt. Az 1. ábra mutatja az első székletürítés átlagos idejét, a PEG-bevitel befejezéséig eltelt időt, valamint a PEG-bevitel és a kolonoszkópia közötti intervallumot. A PEG lenyelése utáni első székletürítési idő kevesebb mint 10 perc és több mint 120 perc között mozgott; az átlagos idő 54,35 perc volt (2. ábra).
3.2. A PEG-kezelés időtartama. Bélelőkészítés és kolonoszkópia eredményei
Cecalis intubációt végeztünk minden eljárásnál; a cecalis intubáció átlagos ideje perc volt. A polipokat 194 betegnél fedezték fel endoszkóposan, és 31 betegnél adenomatosus polipot diagnosztizáltak patológiailag. A bélelőkészítés minősége a proximális vastagbélben rosszabb volt, mint a disztális vastagbélben (3. ábra).
A megfelelő (kiváló, jó) és a nem megfelelő (közepes, rossz) proximális vastagbél-előkészítési csoportba 360 (84,7%), illetve 65 (15,3%) beteg tartozott. Az átlagos teljes PEG-felszívási idő nem különbözött a két csoport között ( vs. min, ), de az első székletürítés átlagos ideje hosszabb volt a nem megfelelő csoportban, mint a megfelelő csoportban ( vs. , ). A nőknél szignifikánsan gyakoribb volt a nem megfelelő bélelőkészítés ( ). Az átlagos testtömegindex (BMI) nem különbözött a két csoport között ( vs. , ); az átlagos derékkörfogat azonban szignifikánsan kisebb volt a nem megfelelő csoportban, mint a megfelelő csoportban ( vs. , ). Az átlagos cecalis intubációs idő nem volt szignifikánsan hosszabb a nem megfelelő csoportban, mint a megfelelő csoportban ( vs. , ). A polipok és adenómák kimutatási aránya nem különbözött a két csoport között (1. táblázat).
4. Megbeszélés
A bélelőkészítés mértéke a kolonoszkópia minőségét befolyásoló legfontosabb tényező, amelyet a bélmozgások és a bélelőkészítés és a kolonoszkópia közötti intervallum befolyásolhat. Célunk a proximális vastagbélben a bélelőkészítést befolyásoló tényezők azonosítása, valamint a bélmozgás kinetikája és a bélelőkészítés közötti kapcsolat értékelése volt. Tudomásunk szerint nincsenek adatok a PEG szedésének megkezdése utáni első székletürítési időre vonatkozóan, és a bélelőkészítéssel kapcsolatban egyetlen tanulmány sem vette figyelembe az első székletürítési időt.
A kolonoszkópia a proximális vastagbélben kevésbé hatékony a kolorektális rákban, mint a disztális vastagbélben , valószínűleg a proximális vastagbélben végzett nem megfelelő bélelőkészítés miatt. Azonban kevés tanulmány vizsgálta a proximális vastagbélben a rossz előkészítéssel összefüggő tényezőket.
Ebben a vizsgálatban a jobb vastagbélben a bélelőkészítés rosszabb volt, mint a disztális vastagbélben, ami összefüggött a női nemmel, a kis derékkal és a hosszabb első székletürítési idővel.
A betegek felének 1 órán belül volt székletürítése, és az átlagos első székletürítési idő 54,35 perc volt. Ez a megállapítás hasonló a bélkészítmény által kiváltott székletürítés kinetikájáról szóló korábbi jelentéshez . Ebben a vizsgálatban azonban aszkorbinsavat tartalmazó PEG elektrolit mosóoldatot (PEG-ELS+asc) használtak (MoviPrep; Salix Pharmaceuticals, Raleigh, NC). Ezenkívül nem támaszkodtunk az első székletürítési időre vonatkozó betegjelentésre. A jobb vastagbél nem megfelelő előkészítése hosszabb első székletürítési idővel járt együtt, valószínűleg a lassú bélkinetika, pl. székrekedés miatt. A székrekedés állítólag összefügg a rossz bélelőkészítéssel . Bár egyetlen tanulmány sem értékelte az első székletürítési időt székrekedéses betegek bélelőkészítése során, a székrekedésben szenvedő betegeknél a hashajtó bevétele után késik az első székletürítés . Ezért a lassú bélkinetikájú betegeknél az első székletürítési idő valószínűleg hosszabb késéssel és rossz bélelőkészítéssel jár, különösen a jobb vastagbélben. Kizártuk a betegségekben (pl. cukorbetegség) szenvedő betegeket, valamint azokat, akik olyan gyógyszereket szednek, amelyek befolyásolhatják a bélmozgást. Kimutattuk, hogy a hosszú székletürítési idő nem megfelelő bélelőkészítésre utal a proximális vastagbélben. Így ezeknél a betegeknél, akiknél hosszú az első székletürítési idő, olyan tevékenységeket ajánlunk, amelyek fokozhatják a székletürítést, vagy hosszú kifutási időt az utolsó beviteltől a tisztításig.
A férfi nem a beszámolók szerint a nem megfelelő bélelőkészítés előrejelzője . Ez ellentétben áll azzal a megállapításunkkal, hogy a nőknél szignifikánsan nagyobb volt a nem megfelelő bélelőkészítés valószínűsége. Ezeket a nemek közötti különbségeket általában az egészségügyi ellátáshoz való eltérő hozzáállással és a bélelőkészítéshez való ragaszkodás arányának különbségével magyarázzák a férfiak és a nők között . A vizsgálatban részt vevők mindegyike képzett volt, és a kórházban végezte a bélelőkészítést. Ezenkívül a korábbi tanulmányok az egyes szegmensek helyett a teljes bél előkészítési állapotát értékelték, és olyan betegeket vontak be, akiknek társbetegségei voltak, valamint olyan gyógyszereket szedtek, amelyek befolyásolhatják a bél kinetikáját. Egy nemrégiben végzett nagy kohorszvizsgálat arról számolt be, hogy a nőknél a negatív kolonoszkópiát követően magas volt a kihagyott vastagbélrák aránya, és a kihagyott vastagbélrák leggyakrabban a proximális vastagbélben volt . Megállapításunk, miszerint a nőknél gyakoribb a nem megfelelő előkészítés a jobb vastagbélben, magyarázatot adhat erre az eredményre.
Érdekes, hogy a nem megfelelő bélelőkészítés a jobb vastagbélben összefüggött a kis derékkal, de nem a BMI-vel. A kisebb derékkörfogat hosszabb cecalis behelyezési idővel jár . Ez viszont összefügghet a kisebb hasüreggel, ami akut vastagbélgörbülethez, székrekedéshez és késleltetett PEG-kiválasztáshoz vezet. Ezért a kis derékkal rendelkező egyének nagyobb valószínűséggel mutatnak nem megfelelő bélelőkészítést a jobb vastagbélben. Ez a megállapítás ellentétben áll Rotondano és munkatársai eredményeivel, akik azt találták, hogy a férfi nem, a magasabb BMI, a krónikus székrekedés és a kifutási idő összefüggésbe hozható a jobb vastagbél nem megfelelő béltisztításával. Az említett vizsgálatba bevont betegek azonban nagyon heterogének voltak, ami változatos indikációkat, fekvő- vagy járóbetegeket és változó társbetegségeket jelent. Ezek a heterogenitások befolyásolhatták a vizsgálat eredményét, ezért további vizsgálatokra van szükség.
Figyelembe véve e vizsgálat eredményeit, miszerint a vékony derekú nőknél nem volt megfelelő bélelőkészítés a proximális vastagbélben, a klinikusoknak olyan tevékenységeket kell javasolniuk, amelyek növelhetik a bélmozgást vagy a hosszú kifutási időt a tisztításhoz szükséges utolsó bevételtől a beavatkozásig.
A vizsgálat erőssége az volt, hogy minden alany a PEG-t az átfogó orvosi vizsgálóközpontban vette be, és minden mutatót, beleértve az első székletürítési időt is, a kutatók határozták meg. Továbbá kizártuk a gyógyszereket szedő betegeket, valamint azokat, akiknél olyan állapotok álltak fenn, amelyek befolyásolhatják a bélkinetikát. Ennek a vizsgálatnak több korlátja is volt. Először is, viszonylag kevés női alany került bevonásra. Másodszor, az alanyok fiatalabbak voltak, és az ADR alacsonyabb volt, mint a korábbi jelentésekben. Egy közelmúltbeli tanulmányhoz képest a mi vizsgálatunkba bevont alanyok 10 évvel fiatalabbak voltak, és a kolonoszkópia indikációja szűrés volt. Ezért az adenomák és a polipok kimutatási aránya alacsony lenne, és nem lenne különbség a két csoport között. Harmadszor, nem mértük fel az alanyok bélműködési szokásait, ami szelekciós torzításhoz vezethet.
Végeredményben a női nem, a kis derék és a hosszú első székletürítési idő összefüggésbe hozható a jobb vastagbél nem megfelelő bélelőkészítésével. A klinikusoknak tisztában kell lenniük ezzel a kolonoszkópia előtt, és a kis derékkal és hosszabb első székletürítési idővel rendelkező nőknél ellenőrizniük kell a végbélfolyás tisztaságát. További vizsgálatokra van azonban szükség az első székletürítési idő ellenőrzésének a béltisztításra gyakorolt hatásáról. Ezenkívül ki kell dolgozni a lassú székletürítésű betegek béltisztításának javítására szolgáló módszereket.
Adatok elérhetősége
A tanulmány eredményeinek alátámasztására használt adatok kérésre a megfelelő szerzőtől elérhetők.
Tájékoztatás
A tanulmányt poszterbemutatóként mutatták be a Digestive Disease Week-en, Chicagóban, az USA-ban, 2017 májusában.
Érdekütközések
A szerzők nem jelentenek be érdekellentétet a cikkel kapcsolatban.
Köszönet
A szerzők köszönetet mondanak a Katolikus Orvosi Központ Kutatási Alapítvány 2013-as programévre nyújtott anyagi támogatásáért.