2016-ban a “Natural News” nevű egyablakos paranoia- és étrend-kiegészítő bolt weboldal “Pepsi Admits Its Soda Contains Cancer-Causing Ingredients” címmel közzétett egy cikket, amely a Center for Environmental Health (CEH) nevű környezet-egészségügyi megfigyelő szervezet és a PepsiCo között 2011 és 2015 között zajló jogi csatát tárgyalta. Clickbait weboldalak összesítették ezt a történetet, és biztosították annak folyamatos vírusszerűségét azáltal, hogy megosztották a sokat követett Facebook-fiókokon, mint például a “March Against Monsanto”.”
A Natural News 2016-os cikke dokumentálta a Center for Environmental Health erőfeszítéseit, hogy feltárják a 4-Methylimidazol (4-MEI) nevű vegyi anyag szintjét a kólatermékekben, amely magasabb volt, mint a Kalifornia állam Proposition 65 által előírt törvényes határértékek. A 4-MEI-t nem közvetlenül adják a kólákhoz, hanem az ilyen üdítőitalokhoz általában hozzáadott karamell színezéket előállító folyamatok mellékterméke: “A 4-metilimidazol (4-MEI) olyan kémiai vegyület, amelyet nem közvetlenül adnak az élelmiszerekhez; inkább melléktermékként keletkezik egyes élelmiszerekben és italokban a szokásos főzési folyamat során. a karamellszínezékek bizonyos típusainak gyártása során keletkezik, mint nyomnyi szennyeződés…, amelyeket kólatípusú italok és más élelmiszerek színezésére használnak.”
Ahhoz azonban, hogy megértsük a Center for Environmental Health jogi kihívását és a Natural News által az üggyel kapcsolatban tett állításokat, először is meg kell értenünk a szabályozási előzményeket, amelyek a vegyi anyag szódában való előfordulásának csökkentésére irányuló erőfeszítésekben csúcsosodtak ki.
A 4-Methylimidazol rákkeltő?
Számos nemzetközi, nemzeti, állami vagy helyi kormányzati szerv értékeli a különböző élelmiszerek vagy kozmetikai termékek biztonságosságát és esetleges rákkeltő hatását, és nem mindig jutnak azonos következtetésekre. Az első csoport, amely konkrétan riadalmat keltett a 4-MEI rákkeltő potenciáljával kapcsolatban, az amerikai Nemzeti Toxikológiai Program (NTP) volt, amely 2007-ben közzétett egy tanulmányt, amely szerint a 4-MEI masszívan magas dózisai hím és nőstény egereknél tüdőrákot, nőstény patkányoknál pedig leukémiát okozhattak.
Kalifornia államban vannak a világon a legszigorúbb törvények a rákkeltő vagy reprodukciós ártalmakat okozó vegyi anyagokra vonatkozó kötelező figyelmeztetések tekintetében. Ez a helyzet a Proposition 65-nek, más néven a biztonságos ivóvíz- és toxikológiai törvénynek köszönhető, amely 1986 óta előírja azon vegyi anyagok listájának közzétételét, amelyekről “Kalifornia állam számára ismert, hogy rákot vagy reprodukciós toxicitást okoznak”, és címkézési követelményeket ír elő minden olyan Kaliforniában értékesített termékre, amely e vegyi anyagok releváns koncentrációját tartalmazza.
Amikor a Nemzeti Toxikológiai Program 2007-es tanulmányát közzétették, Kalifornia állam megkapta az első jogi indoklást arra, hogy a 4-MEI-t felvegyék a Proposition 65 listára, mivel a Nemzeti Toxikológiai Program egyike azon szervezeteknek, amelyeket a törvény a rákkeltő hatás érvényes döntőbírájaként határoz meg. 2011 januárjában, egy felülvizsgálati időszakot követően a 4-MEI valóban felkerült a kaliforniai Proposition 65 listára.
Míg a Nemzeti Toxikológiai Program és Kalifornia állam a 4-MEI-t potenciális rákkeltő anyagnak tekinti, addig az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) sokkal kevésbé foglalkozik vele, mint az élelmiszerekben található potenciális rákkeltő anyaggal. 2011-ben az EFSA újraértékelte a 4-MEI-t és a karamellszínezék-feldolgozás más melléktermékeit, és megállapította, hogy az európaiak élelmiszer-fogyasztás révén kitett szintje jóval alacsonyabb, mint az a szint, amely valószínűsíthetően rákkeltő hatású lenne.
Az FDA álláspontja a 4-MEI-vel kapcsolatban jelenleg az, hogy a Nemzeti Toxikológiai Program rágcsálókon kimutatott károsodását vizsgáló tanulmánynak korlátozott a jelentősége az emberekre nézve, mivel azt olyan laboratóriumi állatokon végezték, amelyek magasabb 4-MEI-szintnek voltak kitéve, mint aminek bármely ember ésszerűen ki lenne téve: “A rendelkezésre álló információk alapján az FDA-nak nincs oka azt hinni, hogy a 4-MEI közvetlen vagy rövid távú veszélyt jelentene az élelmiszerekben a karamellszínezék használatából várható szinteken.”
Kalifornia állam azonban az említett állatkísérletekből származó számokra alapozva úgy döntött, hogy minden olyan terméket, amely egy bizonyos koncentrációt meghaladó mennyiségű 4-MEI-t tartalmaz, potenciális rákkeltő anyagként kell megjelölni.
A Pepsi “beismerte”, hogy termékei “rákkeltő összetevőket” tartalmaznak?
Miután a 4-MEI-t felvették a Proposition 65 listára, a Center for Environmental Health mintát vett kaliforniai kólatermékekből, hogy megfelelnek-e az említett szabályozásnak, és megállapította, hogy számos Pepsi és Coca-Cola termék tartalmazott a Proposition 65 által meghatározott megengedett határértéket meghaladó mennyiségű 4-MEI-t Kaliforniában. A CEH 2012. február 23-án jogi panaszt nyújtott be, mire mind a Coca-Cola, mind a Pepsi bejelentette szándékát, hogy az üdítők 4-MEI-szintjét összhangba hozza a kaliforniai törvényekkel, amint arról a Reuters 2012. március 9-i cikke beszámolt:
A Coca-Cola Co és a PepsiCo Inc. változtatásokat eszközöl a névadó kóláik egyik összetevőjének gyártásában, hogy elkerüljék a rákra vonatkozó figyelmeztetés feltüntetésének szükségességét a csomagoláson.
A változtatás célja, hogy csökkentsék a 4-methylimidazol, vagy , nevű vegyi anyag mennyiségét, amely januárban felkerült a kaliforniai 1986-os biztonságos ivóvíz- és toxikológiai törvény, más néven Proposition 65 hatálya alá tartozó vegyi anyagok listájára… Mindkét vállalat azt mondta, hogy Kaliforniában kezdték, és idővel kiterjesztik a csökkentett karamellszínezék használatát.
Ezt a bejelentést követően a CEH ismét különböző kaliforniai és az ország más részeiről származó kólákat vizsgált meg, és megállapította, hogy mind a Pepsi, mind a Coca-Cola már megfelel a kaliforniai előírásoknak, de a Pepsi az államon kívül nem változtatott az üdítőital-formulákon. Ennek eredményeként a CEH folytatta jogi erőfeszítéseit a PepsiCo ellen.
2015. szeptember 17-én a PepsiCo és a CEH ügyvédei rendezték vitájukat, amikor aláírták a CEH által így jellemzett egyezségi határozatot:
Az Alameda megyei felsőbíróságon véglegesített egyezség értelmében a Pepsi kötelezi az összetevők beszállítóit, hogy tartsák be a 4-MEI szintjére vonatkozó szigorú határértékeket, amelyeket a CEH 2012-ben magas értékeket talált a Pepsi és más nagyvállalatok által gyártott egyes kólákban. Az egyezség arra is kötelezi a Pepsit, hogy tesztelje kólatermékeit annak biztosítása érdekében, hogy a 4-MEI szintje az előírt szint alatt maradjon, és lehetővé teszi a CEH számára, hogy további vizsgálatokat kérjen a Pepsi termékein.
Noha ez a megállapodás jelentős jogi győzelmet jelentett a CEH számára (amely anyagi kártérítést is kapott a jogi és tudományos költségeiért), valójában (legalábbis jogilag) pontosan az ellenkezőjét jelentette annak, hogy a Pepsi “elismerte, hogy üdítője rákkeltő összetevőket tartalmaz”, ahogy a vírusos szalagcímekben állították. Ez egyértelműen kiderül az ítélet “NEM ELISMERÉS” feliratú szakaszából, amely kimondja, hogy a PepsiCo soha nem sértett meg semmilyen törvényt, és nem volt köteles elismerni vagy elfogadni a 4-MEI rákkeltő anyagként való besorolását:
Azzal, hogy végrehajtja ezt a beleegyező ítéletet, és beleegyezik az itt meghatározott enyhítések és jogorvoslatok nyújtásába, nem ismeri el, hogy (a) megsértette vagy megsértésével fenyegetett a Proposition 65 … vagy bármely más törvényt vagy jogi kötelezettséget; vagy (b) hogy a 4-MEI vegyi anyag más élelmiszerekben vagy italokban vagy azokban bármilyen kockázatot jelent az emberi egészségre, vagy bármilyen tájékoztatást vagy figyelmeztetést igényel a fogyasztók számára.
A CEH-nek sikerült nyomást gyakorolnia a PepsiCóra, hogy szigorú irányelveket írjon elő az általuk használt karamellszínezék gyártására vonatkozóan, és jogi kötelezettséget vállaljon arra, hogy az üdítőitalok 4-MEI-szintjét rendszeresen vizsgálják. Nem tudták azonban rákényszeríteni a PepsiCót, hogy elismerje, ahogyan azt állította, hogy az üdítőik “rákkeltő összetevőket tartalmaznak.”