A nagy teljesítményű tároló kiválasztása nem csak a fordulatszámról szól

A magasabb percenkénti fordulatszám gyorsabb merevlemezt jelent, de az adattárolási megoldásoknál az adattovábbítás sebessége ugyanolyan fontos.

Az IBM-nek tulajdonítják a merevlemezes meghajtó (HDD) fogalmának több mint 50 évvel ezelőtti feltalálását. Akkoriban a HDD-technológia még mosógép méretű monstrumokat tartalmazott, amelyek akár 14 hüvelyk átmérőjű tányérjai mindössze 1200 fordulat/perc (RPM) sebességgel pörögtek.

Azóta az iparág drámai innovációkat élt meg. A merevlemezek fizikai helyigénye folyamatosan csökkent, miközben a tárolási sűrűség és a teljesítmény drámaian megnőtt. De még a merevlemeztechnológia fejlődésével párhuzamosan is viszonylag egységes maradt az új merevlemezmodellek teljesítményének mérési módja, amely szorosan kapcsolódik két specifikációhoz:

  • A kör alakú tányérokon tárolt bitek sűrűsége – az úgynevezett területi sűrűség
  • A tányérok forgási sebessége – az úgynevezett fordulatszám

A merevlemez teljesítményét leginkább azzal lehet mérni, hogy milyen gyorsan lehet az adatokat a forgó adathordozóról (tányérokról) az író/olvasó fejen keresztül a gazdaszámítógéphez továbbítani. Ezt általában adatteljesítménynek nevezik, és általában másodpercenként gigabájtban (vagy gigabitben) mérik. Az adatátviteli sebesség mindkét esetben közvetlenül függ attól, hogy milyen sűrűn vannak az adatok a merevlemez tányérjain, és milyen gyorsan forognak ezek a tányérok.

Mérési módszerek összehasonlítása

A területi sűrűségre vonatkozó előírás esetében a merevlemezek adatsűrűségét kétféleképpen mérhetjük: bit per inch (BPI) és sáv per inch (TPI). Ahogy a sávok közelebb kerülnek egymáshoz, úgy nő a TPI. Hasonlóképpen, ahogy az adatbitek egyre közelebb kerülnek egymáshoz egy sáv mentén, úgy nő a BPI. Ezek együttesen jelentik a területi sűrűséget.

Rendszerint, ha egy merevlemezen nő a területi sűrűség, akkor nő az adatátviteli teljesítmény is. Ennek az az oka, hogy az adatbitek gyorsabban haladnak el a merevlemez író-olvasó feje mellett, ami gyorsabb adatátviteli sebességet eredményez.

A fordulatszám-specifikációhoz a merevlemezek teljesítményének növeléséhez a tányéroknak gyorsabban kell forogniuk. Ez azt eredményezi, hogy az adatbitek gyorsabban haladnak el az író/olvasó fej mellett, ami nagyobb adatátviteli sebességet eredményez. A merevlemezeket olyan alacsony fordulatszámmal tervezték, mint 1200 RPM és olyan magas, mint 15K RPM. Napjainkban azonban a leggyakoribb fordulatszámok mind a laptopokban, mind az asztali számítógépekben 5400 és 7200 fordulat/perc között vannak.

Két azonos kialakítású, azonos területi sűrűségű merevlemez esetén a 7200 fordulat/perces meghajtó körülbelül 33%-kal gyorsabban szolgáltatja az adatokat, mint az 5400 fordulat/perces meghajtó. Következésképpen ez a specifikáció fontos, amikor egy merevlemez várható teljesítményét értékeljük, vagy amikor különböző HDD-modelleket hasonlítunk össze.

A szilárdtest hibrid meghajtók nagyrészt lényegtelenné teszik a fordulatszámot

Nem meglepő, hogy amikor sokan az új szilárdtest hibrid meghajtó (SSHD) technológia várható teljesítményét kezdik értékelni, az RPM specifikációt nézik, mivel az SSHD lényegében egy HDD, amelybe egy kis szilárdtest technológiát integráltak. Tehát a fordulatszámnak még mindig számítania kellene, nem?

Az igazság az, hogy az SSHD-eszközök fordulatszáma nagyrészt lényegtelen. Íme, miért:

Az SSHD kialakítása a gyakran használt adatok azonosításán és a meghajtó szilárdtest-meghajtó (SSD) vagy NAND flash részének elhelyezésén alapul. A NAND flash adathordozó nagyon gyors, részben azért, mert nincsenek mozgó alkatrészek – mivel szilárdtest áramkörökből áll. Ezért amikor a gazdaszámítógépek adatokat kérnek, jellemzően nem függ attól, hogy ezeket az adatokat közvetlenül a merevlemez-részben lévő forgó adathordozóról húzzák-e ki.

Néha azonban olyan adatokat is kérnek, amelyek nem a NAND flashben vannak, és csak ilyenkor válik szűk keresztmetszetté az eszköz merevlemez-része. Mivel a technológia olyan hatékonyan azonosítja és tárolja a gyakran használt adatokat a NAND területen, az SSHD technológia sokkal hatékonyabb az adatok gyors eljuttatásában a gazdaszámítógéphez.

Ez az eredmény jól megfigyelhető, ha összehasonlítjuk a második és harmadik generációs Seagate SSHD technológia és a hagyományos 5400 és 7200 fordulat/perces HDD-k PC Mark Vantage tárolási pontszámát.

Bár a harmadik generációs SSHD technológia 5400 fordulat/perces HDD platformon alapul, a technológia valójában gyorsabb teljesítményt nyújt, mint az előző generációs, 7200 fordulat/perces HDD platformon alapuló termék. Az SSHD magtechnológiában és a NAND flash rendszerekben elért fejlesztések magyarázzák ezt az előrelépést, és azt is példázzák, hogy az SSHD technológia értékelésénél miért nincs már olyan nagy jelentősége a fordulatszámnak.

Összefoglaló

A laptop teljesítményének maximalizálásakor nem kell a régebbi tárolási technológiákhoz vagy teljesítménykritériumokhoz kötődnie. Ehelyett hagyja, hogy a szilárdtest hibrid meghajtók magasabb szintre emeljék digitális életstílusát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.