A mogyoróallergia kezelése

Azzal kapcsolatban, hogy mi okozza az ételallergiát, sok a zavar és a találgatás. Egy nemrégiben megjelent írás itt a PeanutAllergyFacts.org-on foglalkozott ezzel a kérdéssel, méghozzá annak az átfogó vizsgálatnak a részeként, hogy miért nőtt az ételallergiák száma. A Nemzeti Tudományos Akadémiák által nemrégiben kiadott, Finding a Path to Safety in Food Allergy Assessment of the Global Burden, Causes, Prevention, Management, and Public Policy című jelentés megkérdőjelezi azt, amit az ételallergiáról tudni vélünk. Azzal kapcsolatban, hogy miért alakul ki az ételallergia, a jelentés szerzői szerint a hozzájáruló tényezők kevéssé ismertek. A jelentés felsorolja a leggyakoribb hipotéziseket arra vonatkozóan, hogy az egyéneknél miért alakul ki ételallergia: (1) mikrobiális hipotézis; (2) allergén-elkerülési hipotézis; (3) kettős allergén-expozíció hipotézis; (4) táplálkozási immunmodulációs hipotézis; és (5) egyéb hipotézisek.

Itt van egy nagyon rövid bevezetés az egyes hipotézisekről:

1. Mikrobiális hipotézis – Magába foglalja a “higiénia hipotézist” és a “régi barátok hipotézisét”, amelyek szerint számos környezeti tényező befolyásolja a mikrobiomunkat (a testünkön és a testünkben élő összes mikrobát), és ezek a mikrobák pozitív (vagy negatív) módon lépnek kölcsönhatásba az immunrendszerünkkel. A mikrobiomban bekövetkező változások hozzájárulhatnak az ételallergiák kialakulásához.
2. Allergének elkerülésének hipotézise – Azt sugallja, hogy a potenciális allergének elkerülése a szülés előtti és a korai csecsemőkorban megelőzheti az allergiát. Mivel a bizonyítékok nem támasztják alá az elkerülést, mint az ételallergia megelőzésének eszközét, ez már nem ajánlott.
3. Kettős allergén expozíció hipotézis – Azt javasolja, hogy az élelmiszerekkel szembeni allergiás szenzibilizáció az allergén fehérjéknek való bőr-expozíció révén jöhet létre, különösen, ha a bőr felszakad (mint az ekcéma esetében). Továbbá a hipotézis azt állítja, hogy amikor a fehérjéket szájon át, potenciálisan allergén élelmiszerek fogyasztásával juttatjuk be, mielőtt ez a bőrön keresztül történő szenzibilizáció bekövetkezne, elkerülhető az allergia, és hosszú távú tolerancia jön létre. Ezt most a LEAP-tanulmányban a földimogyoró esetében bizonyították be.
4. Táplálkozási immunmodulációs hipotézis – Ez a hipotézis azt sugallja, hogy nemcsak az ételallergének, hanem az immunrendszert befolyásoló egyéb összetevők is szerepet játszanak az ételallergiák kialakulásában. Például a D-vitamin, a zsírsavak és a folsav mind szerepet játszhatnak az ételallergia kialakulásában.
5. Más hipotézisek – A folyamatban lévő kutatások az elhízás és a cukorbetegség szerepét vizsgálják az ételallergiák kialakulásában, mivel ezek is az ételallergiákkal egy időben emelkednek. Hasonlóképpen vannak, akik szerint a feldolgozott élelmiszerek vagy élelmiszer-adalékanyagok, a genetikailag módosított élelmiszerek és a gyorséttermi ételek fokozott fogyasztása okozza az ételallergiát. Azonban semmilyen vizsgálat nem bizonyította be az ok-okozati összefüggést ezen területek egyikén sem.

Az ételallergiához való további, nem bizonyítottan hozzájáruló tényezők közé tartoznak a védőoltások. Nincs olyan kutatás, amely alátámasztaná a védőoltások és a mogyoróallergia közötti ok-okozati összefüggést. Valójában a Philadelphiai Gyermekkórház (CHOP) kifejezetten azt állítja az Oltási Oktatási Központ honlapján, hogy a mogyoróolajat, ahogyan azt egyesek állítják, nem használják az oltások részeként.

Végül fontos megjegyezni, hogy a genetika is valószínűleg szerepet játszik az ételallergia kialakulásában. Akár önálló hajlamról van szó az allergiára, akár arról, hogy a gének kifejeződését környezeti tényezők befolyásolják, a kutatók továbbra is próbálják megérteni, hogy az egyének génjei hogyan befolyásolják az ételallergiát. Számos ismeretlen dolog van azzal kapcsolatban, hogy hogyan és miért alakul ki az ételallergia. A kutatók nem tudnak végleges választ adni erre a kérdésre.

De ez nem jelenti azt, hogy nem kellene semmit sem tennünk. Valójában a mogyorós ételek korai bevezetésére vonatkozó új ajánlások a mogyoróallergia megelőzése érdekében izgalmas fejlemény, amely szigorú kutatásokon alapul. Idézem Matt Greenhawt, MPH, MD, gyermekallergológus és kutató a Colorado Gyermekkórházból egy nemrégiben adott interjúban: “Tudjuk, hogy ezeknél a súlyos ekcémás és vagy tojásallergiás gyermekeknél körülbelül 80 százalékkal csökkent a mogyoróallergia kialakulásának esélye, ha a mogyorót négy és 11 hónapos kor között vezették be. Ez egy egész generációnyi gyermeket jelent, akiknél soha nem alakul ki ez az allergia.”