A Mars forgása 24 óra, 39 perc és 35 másodperc, ha a szoláris nap, vagy 24 óra, 37 perc és 22 másodperc a sziderikus nap esetében. Mivel a bolygó csak kb. 40 perccel lassabban forog, mint a Föld, ez az egyik kategória, ahol a két bolygó nem nagyon különbözik egymástól. A Mars, mint a Vénusz kivételével az összes bolygó, prográd(az óramutató járásával ellentétes) irányban forog. A bolygó forgási sebessége 868,22 km/h az Egyenlítőnél. A hasonlóság, ha a nap hossza lehetővé teszi a NASA mérnökeinek, hogy a napjukat “marsi napra” állítsák át, amikor roverekkel dolgoznak a bolygón. Ez maximalizálja a berendezésekkel töltött idejüket, de drasztikusan megváltoztatja a tényleges földi időbeosztásukat. A végén egy folyamatosan változó napot dolgoznak, ahogy a marsi-földi napok közötti különbség felhalmozódik.
A Mars egy jól tanulmányozott bolygó. Ami azt illeti, a Naprendszerünkben a sajátunkon kívül ez a legjobban megértett bolygó. Jelenleg (2011. július) 6 küldetés van a bolygó körül vagy a bolygó felszínén. Az összes felhalmozott adat mellett a Mars forgása csak egy a bolygóról ismert ezernyi tény közül. Íme még néhány.
Már több Mars-küldetés is talált bizonyítékot vízjégre és szén-dioxid jégre a bolygó felszíne alatt. Honnan tudják a tudósok a különbséget? Amikor a jég ki van téve a marsi légkörnek, a szén-dioxid jég(szárazjég) gyorsan megolvad és elpárolog, legfeljebb egy nap alatt. A vízjégnek négy napig is eltarthat. A másik módszer a minta felmelegítése a rover fedélzetén lévő apró sütők egyikében. A roveren lévő spektrométer ezután képes lesz kimutatni a H2O-t a minta által kibocsátott gázokban.
A Mars azért vöröses színű, mert rozsda borítja. Vagyis vasoxidporral. Ez a por mindenhol ott van. A Marson nagy porviharok vannak, amelyek néha az egész bolygót beborítják, tehát ez a por a levegőben is ott van. Globális porviharok idején lehetetlen optikailag megfigyelni a felszínt.
A Marson évmilliárdok óta nincs lemeztektonika, ha volt egyáltalán. A lemezmozgás hiánya lehetővé tette, hogy a vulkanikus forró pontok egymás után több millió éven át magmát okádjanak a felszínre. Ezeknek a megszakítás nélküli kitöréseknek köszönhetően a Marson sok nagy vulkanikus hegység található. A Marson található Olympus Mons a Naprendszer legnagyobb hegye.
Ez csak néhány érdekesség. Bárcsak több helyem lenne a folytatáshoz, de még több száz cikkünk van a Marsról itt a Universe Today-n, és ne felejtsétek el megnézni a NASA honlapját sem. Sok sikert a kutatáshoz.
Itt egy cikk arról, hogy a kráterbecsapódások hogyan mérik a Mars ősi egyenlítőjét. Milyen hosszú egy nap a Marson?
Kívánjatok néhány Mars-tényt a NASA-tól, és a Hubblesite Marsról szóló híreit.
Végül, ha szeretnél többet megtudni a Marsról általában, az Astronomy Castnál több podcast epizódot is készítettünk a vörös bolygóról. 52. epizód: Mars, és 91. epizód: A víz keresése a Marson.