A kínálat árrugalmassága

A nyersanyagok elérhetősége Például a rendelkezésre állás korlátozhatja az egy országban kitermelhető arany mennyiségét az ártól függetlenül. Hasonlóképpen, a Van Gogh-festmények ára valószínűleg nem befolyásolja a kínálatukat. A termelés hossza és bonyolultsága Sok függ a termelési folyamat bonyolultságától. A textilgyártás viszonylag egyszerű. A munkaerő nagyrészt képzetlen, és a termelési létesítmények alig többek, mint épületek – nincs szükség különleges szerkezetekre. Így a textíliák PES-je rugalmas. Ezzel szemben a gépjárművek bizonyos típusainak PES-je viszonylag rugalmatlan. Az autógyártás többlépcsős folyamat, amely speciális berendezéseket, szakképzett munkaerőt, nagy beszállítói hálózatot és nagy K+F&D költségeket igényel. A tényezők mobilitása Ha a termelési tényezők könnyen elérhetők, és ha egy adott árut előállító termelő át tudja váltani erőforrásait, és azokat egy keresett termék előállítására fordíthatja, akkor azt mondhatjuk, hogy a PES viszonylag rugalmas. Ennek fordítottja érvényes, hogy viszonylag rugalmatlan. Reagálási idő Minél több ideje van egy termelőnek reagálni az árváltozásokra, annál rugalmasabb a kínálat. A kínálat általában rugalmasabb hosszú távon, mint rövid távon a termelt javak esetében, mivel általában feltételezik, hogy hosszú távon minden termelési tényező felhasználható a kínálat növelésére, míg rövid távon csak a munkaerőt lehet növelni, és még akkor is előfordulhat, hogy a változások megfizethetetlenül költségesek. Például egy gyapottermelő nem tud azonnal (azaz rövid távon) reagálni a szójabab árának emelkedésére, mivel a szükséges földterület beszerzése időbe telne. Készletek Az a termelő, aki rendelkezik árukészlettel vagy rendelkezésre álló raktározási kapacitással, gyorsan növelheti a piacra irányuló kínálatot. Tartalék vagy többlet termelési kapacitás A kihasználatlan kapacitással rendelkező termelő gyorsan tud (és fog) reagálni a piacán bekövetkező árváltozásokra, feltéve, hogy a változó tényezők könnyen rendelkezésre állnak. A vállalaton belüli szabad kapacitás megléte azt jelzi, hogy a szállított mennyiség arányosabban reagál az árváltozásra (ami az árrugalmasságra utal). Ez azt jelzi, hogy a termelő képes lenne kihasználni a rendelkezésére álló szabad tényezőpiacokat (termelési tényezőket), és így a kereslet változásaira a kínálattal összhangban reagálni. Minél nagyobb a szabad termelési kapacitás mértéke, annál gyorsabban tudnak a szállítók reagálni az árváltozásokra, és ennélfogva annál árrugalmasabb az áru/szolgáltatás.

A valós életben az árrugalmasságok kiszámítására különböző kutatási módszereket alkalmaznak, beleértve a történelmi – állami és magán – értékesítési adatok elemzését, valamint a vásárlói preferenciákról végzett mai felmérések felhasználását az ilyen változások rugalmasságának modellezésére alkalmas tesztpiacok kialakítására. Alternatívaként a conjoint analízis (a felhasználók preferenciáinak rangsorolása, amely aztán statisztikailag elemezhető) is alkalmazható.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.