A jég optimális vastagságának és az alatta lévő betonlap vastagságának meghatározása kritikus tényező a hűtési hatékonyság szempontjából. A jég és a beton szigetelőként viselkedik, ellenállva a hő átadásának a hűtőrendszer felé.
Ha a jég túl vastag, az drámaian megnöveli a kompresszor terhelését és az energiaköltségeket. Minél vastagabb a jég és a beton, annál nehezebben tudja a hűtőrendszer fenntartani a kívánt jégfelületi hőmérsékletet. Minden további 1 hüvelyk (25,4 mm) jég körülbelül 10 000 kWh/évvel növeli a jégfelület fenntartásához szükséges energiát.
Egy tipikus jégkorongedzés során az erőteljes korcsolyázás károsítja a túl vékony jeget. Ez több újrafedést is igényel. Másrészt a vastag jég nem hatékony, mert növeli a hűtőrendszer energiaigényét.
A legtöbb jégpálya a jég vastagságát 1 1/4″ (kb. 3,2 cm) és 1 1/2″ (kb. 3,8 cm) között tartja, ami az iparban elfogadott szabvány.
Mellékesen megjegyzem: a játékosok a játék végén a megmaradt vizes palackokat a játékosok kispadjánál a palánkokra dobálják, ami nagyban hozzájárul a jég felhalmozódásához a palánkok mentén. A jégfelújító a kialakítása miatt nem tud szorosan a palánkokhoz vágni. Ez lényegesen több karbantartást igényel egy speciálisan erre a célra tervezett szerszámmal a jég levágásához.
Enyereségek:
- A jég 1 1/4″ és 1 1/2″ (kb. 3,2 cm – 3,8 cm) között tartása az optimális
Megtakarítás:
- A jeget 1 1/4″ és 1 1/2″ (kb. 3,2 cm – 3,8 cm) között tartja:
- 10 000 kWh villamos energia, ha a jég 2 1/4″ (kb. 5,7 cm) volt, és most 1 1/4″ (kb. 3,2 cm) vastagságú.