Hogyan működik?
Az eljáráshoz epidurális és helyi érzéstelenítés kombinációját kapja. A beavatkozó radiológus mindkét lábának felső részén egy kis vágást végez, hogy be tudjon vezetni egy rövid csövet (úgynevezett hüvelyt), amely lehetővé teszi a lágyékában lévő erek biztonságos elérését. A beavatkozó radiológus a fluoroszkópia segítségével vezetődrótokat és katétereket (vékony, hajlékony csöveket) vezet be. Kontrasztanyagot (festékanyagot) fecskendeznek a kezelendő területre, így a képalkotás során láthatóvá válik az aneurizma pontos helye. A beavatkozó radiológus ezután a vezetődrót segítségével egy stentet mozgat az aneurizmához.
Amikor a stent a megfelelő helyre kerül, kitágul, lezárja az aneurizmát, és helyreállítja a normális véráramlást az érben.
A beavatkozás után az életjeleit ellenőrzik, és 2-3 napig kórházban marad. Zúzódások és fájdalom jelentkezhet, bár ez a szokásos fájdalomcsillapítókkal kezelhető. Amint képes lesz rá, bátorítjuk a mozgásra. A sztentet rendszeresen ellenőrizni kell majd CT vagy ultrahang segítségével, hogy biztosítsa annak jó állapotát, és elkerülje a hosszú távú problémákat.
Melyek a kockázatok?
Az EVAR preventív kezelésként ajánlott az aneurizma megrepedésének és halálának elkerülése érdekében. A betegek többsége nem szenved azonnali súlyos problémákat, és az aneurizma megrepedése a betegek több mint 99%-ánál elkerülhető. A fájdalom és a súlyos szövődmények aránya alacsonyabb, mint a műtétnél, de az EVAR fő korlátai közé tartozik, hogy a stent a test egy másik területére vándorolhat, és a vér újra elkezdhet gyűlni az aneurizmában. Ez azt jelenti, hogy rendszeres ellenőrzésre lesz szüksége, hogy ha bármilyen probléma felmerül, azt a lehető leghamarabb orvosolni lehessen.
A kisebb szövődmények közé tartozik a véraláfutás és a fertőzés kockázata. Az eljáráshoz néhány súlyos szövődmény is társulhat, beleértve a halált, a stroke-ot, a szövetek elhalását, a végtagok elvesztését és a vesék sérülését. A súlyos szövődmények aránya a becslések szerint kevesebb, mint 15%, és az eljárás során bekövetkező halálozás kockázata kevesebb, mint 1,5%, ami közel háromszor kisebb, mint a nyílt műtét során bekövetkező halálozás kockázata (kb. 4,5%). Egyes betegek reagálnak a képalkotáshoz használt festékben lévő jódra, ami hatással lehet a vesékre.
Bibliográfia
1. A hasi aorta aneurizma nyitott és endovaszkuláris helyreállításának korai és késői eredményeinek szisztematikus áttekintése és metaanalízise. Stather PW, Sidloff D, Dattani N, Choke E, Bown MJ, Sayers RD. Br J Surg. 2013 Jun; 100(7):863-72. doi: 10.1002/bjs.9101.
2. Endovascular stents for abdominal aortic aneurysms: a systematic review and economic model. Chambers D, Epstein D, Walker S, Fayter D, Paton F, Wright K, Michaels J, Thomas S, Sculpher M, Woolacott N. Health Technol Assess. 2009 Oct; 13(48):1-189, 215-318, iii. iii. doi: 10.3310/hta13480. Áttekintés.
3. Az endovaszkuláris aneurizma-javítást (EVAR) követő endoleakek képalkotó felismerésére és kezelésére vonatkozó minőségjavító irányelvek. Rand T, Uberoi R, Cil B, Munneke G, Tsetis D. Cardiovasc Intervent Radiol. 2013 Feb; 36(1):35-45. doi: 10.1007/s00270-012-0439-4.
.