Rhetoric: A meggyőzés művészete
Analízis: Az egész darabokra bontása a vizsgálat céljából
Az összegzéssel ellentétben a retorikai elemzés nem csupán a gondolatok újrafogalmazását igényli; ehelyett fel kell ismerned azokat a retorikai lépéseket, amelyekkel a szerző megpróbálja meggyőzni a közönségét, hogy tegyen vagy gondoljon valamit. A 21. századi információbőségben néha nehéz lehet megkülönböztetni, hogy mi a retorikai stratégia, és mi az egyszerű manipuláció; a retorika és a retorikai lépések megértése azonban segít abban, hogy a mindennapokban tájékozottabbá váljon az Önt körülvevő információkkal kapcsolatban. Más szóval a retorikai lépések a manipuláció egy formája is lehetnek, de ha valaki felismeri ezeket a lépéseket, akkor kritikusabb információfogyasztóvá válhat ahelyett, hogy vakon elfogadná, amit olvas, lát, hall stb.
A retorikai elemzés célja, hogy megmagyarázza, mi történik a szövegben, miért dönthetett a szerző egy adott lépés vagy retorikai lépéssorozat alkalmazása mellett, és hogyan hathatnak ezek a döntések a közönségre. Az általad elemzett szöveg lehet magyarázó jellegű, bár lesznek benne érvelési szempontok is, mert tárgyalnod kell arról, hogy a szerző mit akar elérni, és hogy szerinted mit akar elérni a szerző. Edward P. J. Corbett megjegyzi, hogy a retorikai elemzés “inkább azért érdekli az irodalmi művet, amit csinál, mint azért, ami” (qtd. in Nordqvist).
A retorikai elemzés készítésének egyik eleme a szöveg retorikai helyzetének vizsgálata. A retorikai helyzet az a kontextus, amelyből egy szöveg létrejön.
- Azokat a kérdéseket, amelyek segítségével megvizsgálhatjuk egy szöveg retorikai helyzetét, a 6.2. fejezetben találjuk.
A retorikai elemzés másik eleme a szöveg egyszerű olvasása és összefoglalása. Le kell tudnod írni a szerző tézisének és főbb pontjainak alapjait, mielőtt elkezdenéd elemezni a szöveget.
- Azokat a kérdéseket, amelyek segítségével összefoglalhatsz egy szöveget, az 5.1. fejezetben találod
A retorikai elemzéshez a retorikai helyzetet kell összekapcsolnod a szöveggel. Túlmutatsz az összegzésen, és ehelyett azt vizsgálod, hogy a szerző hogyan alakítja a szövegét a szövegkörnyezet alapján. Olvasási és elemzési készségeid fejlesztése során engedd meg magadnak, hogy olvasás közben elgondolkodj azon, amit olvasol, hogy megkérdőjelezd a szöveget és az arra adott válaszaidat. A következő kérdések segítségével szedd szét a szöveget – bontsd szét, hogy lásd, hogyan működik:
- Sikeresen alátámasztja-e a szerző a tézist vagy az állítást? Következetesen tartja a lényeget a szövegben, vagy elkalandozik valamelyik ponton?
- A szerző által használt bizonyítékok hatékonyak a célközönség számára? Hogyan reagálhat a célközönség azokra a bizonyítéktípusokra, amelyeket a szerző a tézis/állítás alátámasztására használt?
- Milyen retorikai lépésekkel segíti a szerző a célja elérését? Vannak olyan szóválasztások vagy tartalmi döntések, amelyek Ön szerint egyértelműen kapcsolódnak a szerzőnek a szöveggel kapcsolatos céljaihoz?
- Írja le a mű hangnemét. Barátságos? Hiteles? Kioktat? Harapós vagy szarkasztikus? Egyszerű nyelvezetet használ a szerző, vagy tele van szakzsargonnal? Pozitív vagy negatív a nyelvezet? Mutasson rá a szöveg azon aspektusaira, amelyek meghatározzák a hangnemet; töltsön el egy kis időt ezek vizsgálatával, és gondolja át, hogyan és miért működnek. (A hangnemről többet megtudhatsz a 4.5. “Hangnem, hangnem és nézőpont” című fejezetben.)
- Tárgyilagos a szerző, vagy megpróbál meggyőzni egy bizonyos véleményről? Miért próbál a szerző meggyőzni téged, hogy elfogadd ezt a véleményt? Ha a szerző elfogult, ez zavarja-e a szöveg olvasását és megértését?
- Úgy érzed, hogy a szerző tudja, ki vagy te? Úgy tűnik, hogy a szöveg az önhöz hasonló olvasóknak szól, vagy egy másik közönségnek? Milyen feltételezéseket tesz a szerző a közönségéről? A legtöbb ember ezeket ésszerűnek, elfogadhatónak vagy pontosnak találná?
- Van értelme a szöveg áramlásának? Logikus az érvelés menete? Vannak-e hiányosságok? Vannak olyan pontok, ahol úgy érzed, hogy az érvelés valamilyen módon hibás?
- Megpróbál a szerző az érzelmeidre hatni? Használ-e a szerző ellentmondásos szavakat a címben vagy a cikkben? Ezek befolyásolják az olvasást vagy az érdeklődését?
- Hisz a szerzőnek? Elfogadja a gondolatait és ötleteit? Miért vagy miért nem?
A 2.3. “Hogyan olvassunk retorikusan” című fejezetet is érdemes újra átnézni. Ez a fejezet kiegészíti a fent felsorolt retorikai kérdéseket, és segít világosan meghatározni a szöveg retorikai helyzetét.
Mihelyt elvégezte a szövegnek ezt az alapvető, retorikai, kritikai olvasását, készen áll arra, hogy átgondolja, hogyan befolyásolja a retorikai helyzet (6.2. szakasz) – a szöveg keletkezésének kontextusa – a szövegben megjelenő egyes retorikai felhívásokat (6.4. szakasz).