A dinoszauruszok melegvérűek vagy hidegvérűek voltak? Egyik sem

WASHINGTON – A forró kérdésre, hogy a dinoszauruszok melegvérűek voltak-e, mint a madarak és emlősök – vagy hidegvérűek, mint a hüllők, halak és kétéltűek – végre van egy jó válasz.

A dinoszauruszok valahol a kettő között voltak.

A teremtmények 65 millió éve kihaltak, de a tudósok számos dinoszaurusz anyagcseréjét értékelték egy képlet segítségével, amely a combcsontjaik tömege alapján mutatta ki a testtömegüket. A kutatók a fák évgyűrűinek vizsgálatához hasonló módszerrel becsülték meg a fák növekedési ütemét is, amelyet a megkövesedett csontokon látható évgyűrűk tükröznek.

Sign up for Science news delivered to your inbox

A Tyrannosaurus rex egyike azoknak a dinoszauruszoknak, amelyek testtömegét és növekedési ütemét elemezték, hogy meghatározzák meleg- vagy hidegvérűségüket. J. Brougham / AMNH

A Science című folyóirat pénteki számában megjelent tanulmány 21 dinoszauruszfajt vizsgált, köztük a ragadozó Tyrannosaurus és Allosaurus, a hosszú nyakú Apatosaurus, a kacsacsőrű Tenontosaurus és a madárszerű Troodon, valamint egy sor emlős, madár, csontos hal, cápa, gyík, kígyó és krokodil, továbbá egy sor emlős, madár, csontos hal, cápa, gyík, kígyó és krokodil.

“Eredményeink azt mutatták, hogy a dinoszauruszok növekedése és anyagcseréje valójában nem volt jellemző a melegvérű vagy akár a hidegvérű szervezetekre. Nem úgy viselkedtek, mint az emlősök vagy a madarak, és nem úgy viselkedtek, mint a hüllők vagy a halak” – mondta Brian Enquist, az Arizonai Egyetem evolúcióbiológusa és ökológusa.

“Ehelyett a mai melegvérű és hidegvérű szervezetek közötti növekedési sebességgel és anyagcserével rendelkeztek. Röviden, olyan fiziológiával rendelkeztek, amely a mai világban nem gyakori.”

A dinoszauruszok és a mai cápák egy olyan anyagcsere-spektrum közepén helyezkednének el, amely a hidegvérű kétéltűektől és hüllőtől a melegvérű emlősökig és madarakig terjed.” John Grady / UNM

Az Új-Mexikói Egyetem biológusa, John Grady szerint az az elképzelés, hogy az élőlényeknek vagy melegvérűeknek vagy hidegvérűeknek kell lenniük, túl leegyszerűsítő. A dinoszauruszokhoz hasonlóan néhány ma élő állat – például a fehér cápa, a bőrhátú tengeri teknős és a tonhal – nem fér be könnyen egyik kategóriába sem, tette hozzá Grady.

Grady szerint a köztes anyagcsere lehetővé tehette, hogy a dinoszauruszok sokkal nagyobbak legyenek, mint bármelyik emlős valaha is lehetett. A melegvérű állatoknak sokat kell enniük, ezért gyakran vadásznak vagy növényeket rágcsálnak. “Kétséges, hogy egy T. rex méretű oroszlán eleget tudott volna enni a túléléshez” – mondta Grady.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.