A bárányhimlő és az övsömör közötti különbség

A varicella-zoster vírus (a herpeszvírusok csoportjának képviselője) fertőzése két klinikai formában – bárányhimlő és övsömör – fordul elő.

A vírussal való kezdeti fertőzés során bárányhimlő alakul ki. A fertőző ágens látens állapotban marad a szervezet idegganglionjaiban. Bizonyos körülmények között a vírus reaktiválódhat, és övsömör alakulhat ki.

Mi a bárányhimlő?

A bárányhimlő az egyik leggyakoribb fertőzés gyermekkorban. Minden korosztály fogékony a betegségre, de felnőtteknél sokkal súlyosabb.

A varicella-zoster vírus egyetlen rezervoárja az ember. A vírus átvitele légcseppes úton történik. A fertőzés akkor történik, amikor a fertőzött személy tüsszentéséből vagy köhögéséből keletkező, vírust tartalmazó cseppek más emberek légútjaiba vagy szemébe kerülnek. Az övsömörös betegekkel való érintkezés esetén a vírus akkor terjedhet, ha a fertőző anyag a légutakba vagy a szem kötőhártyájába kerül. A fertőzés átadásának másik módja a terhesség alatti méhen belüli átvitel.

A bárányhimlős beteggel való érintkezéskor a bárányhimlőben nem szenvedő emberek 80%-a megbetegszik.

A vírus a légutakon és a kötőhártyán keresztül jut be a szervezetbe. Ezeken keresztül kerül a véráramba, és eléri az összes szövetet és szervet, beleértve a bőrt is. Ott jellegzetes elváltozásokat okoz a hámsejtekben és a hám alatti sejtekben, valamint kiütések megjelenését. A bárányhimlő lappangási ideje 12 és 21 nap között van. A betegek a kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal a legfertőzőképesebbek.

A betegség tünetei hirtelen kezdődnek. A hőmérséklet 39◦C-ra emelkedik, és jellegzetes kiütések jelennek meg, amelyek a holttesttől indulnak, és mindig a fej szőrös részét érintik. Az arcon a kiütés ritkás, a tenyéren és a talpon szinte hiányzik. A kiütést erős és tartós viszketés kíséri. Kezdetben kis vöröses, kerek foltok jelennek meg a bőrön. Ezeket makuláknak nevezik. Fokozatosan a bőr fölé emelkednek és papulákká fejlődnek. Néhány óra múlva a papulák hólyagocskákká – átlátszó folyadéktartalommal teli kis buborékokká – fejlődnek. A hólyagocskák a szájüreg valamennyi nyálkahártyáján, a nemi szerveken és a kötőhártyán lokalizálódnak. A hólyagocskák 1-2 nap múlva megrepednek, a váladék beszárad és barnás kéreg képződik, amely körülbelül 2 hét múlva lehull.

A bárányhimlő megbetegedés után tartós immunitás alakul ki. Ismétlődő megbetegedés a betegek 1%-ánál figyelhető meg.

Mi az övsömör?

A bárányhimlőn átesett betegek körülbelül 10-20%-ánál alakul ki később övsömör a vírus kiújulása következtében. A vírus kiújulásának oka leggyakrabban a csökkent immunitás és/vagy a vírussal való ismételt találkozás (érintkezés bárányhimlős személlyel).

Az övsömör nagyon erős fájdalommal és kiütéssel jár. A kiütés egy adott perifériás ideg által innervált bőrterületet érint.

A bőrnek azon a területén, amelyet később a kiütés érinteni fog, lehetnek úgynevezett előzetes tünetek, mint például fáradtság, izomfájdalom, égő érzés és bizsergés. Ezt láz is kísérheti. Előzetes tünetekkel vagy anélkül, égő fájdalom jelentkezik a test vagy az arc bőrének széles területén (az érintett idegtől függően). A fájdalom lehet égő, éles vagy tompa.

A fájdalom megjelenése után általában 1-3 nappal megjelenik egy jellegzetes kiütés. Ebben a szakaszban a beteg leginkább összefüggő. A betegség kezdetétől számított hetedik napra a hólyagok megrepednek, a váladék beszárad és barnás kérget képez.

A bárányhimlővel ellentétben az övsömör kiütése mindig egyoldalú, és csak vöröses színű alapon elhelyezkedő, csoportosan elhelyezkedő, világos tartalmú hólyagokból áll. Olyan bőrön lokalizálódnak, amelyet egy adott ideg innervál. A leggyakrabban a nervus trigeminus, a nervus facialis és a bordaközi idegek által innervált bőrterületek érintettek.

Az övsömörfertőzés lehetséges szövődményei a látás és a hallás károsodása, valamint az övsömör utáni neuralgia – erős fájdalom az érintett területen, amely a bőrkiütés eltűnése után még hosszú ideig fennáll.

Az övsömör vírusfertőzés kezelése a betegség súlyosságától függ. Enyhe és közepesen súlyos formák esetén tüneti kezelést adnak – láz, viszketés vagy fájdalom ellen. A betegség súlyos formái vírusellenes gyógyszerek vagy immunglobulinok alkalmazását igénylik.

A legtöbb övsömörben szenvedő ember 50 év feletti vagy legyengült immunrendszerrel rendelkezik. Általában az övsömör után nem következik be a betegség második epizódja, ami az immunitás kiépülését jelenti. A súlyosan legyengült immunrendszerű betegeknél az övsömör ismételt, többszöri előfordulására való hajlam figyelhető meg.

A bárányhimlő és az övsömör közötti különbség

Meghatározás

A bárányhimlő: A bárányhimlő a varicella-zoster vírus fertőzése által okozott fertőző betegség.

Övsömör: Az övsömör az ideg és az azt körülvevő bőr fertőzése, amelyet a varicella-zoster vírus reaktivációja okoz.

A betegek életkora

A bárányhimlő: Minden korosztály fogékony a bárányhimlőre, de a gyermekeknél sokkal gyakoribb.

Övsömör: Az övsömör felnőtteknél fordul elő.

Transzmisszió

A bárányhimlő: A vírus átvitele légcseppes úton történik. A fertőzés akkor történik, amikor a fertőzött személy tüsszentéséből vagy köhögéséből keletkező, vírust tartalmazó cseppek más emberek légútjaiba vagy szemébe kerülnek.

Övsömör: A bárányhimlő után a fertőző ágens látens állapotban marad a szervezet idegganglionjaiban. Bizonyos körülmények között a vírus reaktiválódik, és övsömör alakul ki.

A fertőzés típusa

A bárányhimlő: A bárányhimlő elsődleges fertőzés.

Övsömör: Az övsömör a régi fertőzés reaktivációja.

Tünetek

A bárányhimlő: A bárányhimlő tünetei a láz és a viszkető kiütés. A kiütés a hullától kezdve jelenik meg, és mindig a fej szőrös részét érinti. Az arcon a kiütés ritkás, a tenyéren és a talpon pedig szinte hiányzik.

Övsömör: Előzetes tünetek, mint fáradtság, izomfájdalom, égő és bizsergő érzés jelentkezhet azon a bőrterületen, amelyet később a kiütés érint. Ezt láz kísérheti. Az övsömör nagyon erős fájdalommal és kiütéssel folytatódik. A kiütés egy adott perifériás ideg által innervált bőrterületet érint.

kiütés

Beteghimlő: Viszkető, nem csoportosuló hólyagocskák.

Övsömör: Fájdalmas, csoportos hólyagok.

Szövődmények

A bárányhimlő: A bárányhimlő ritkán szövődményes.

Övsömör: Az övsömör gyakrabban vezethet szövődményekhez.

A bárányhimlő vs. övsömör

• A varicella-zoster vírus (a herpeszvírusok csoportjának képviselője) fertőzése két klinikai formában – bárányhimlő és övsömör – fordul elő.
• A bárányhimlő a varicella-zoster vírus fertőzése által okozott fertőző betegség.
• Az övsömör az ideg és az azt körülvevő bőr fertőzése, amelyet a varicella-zoster vírus reaktivációja okoz.
• A bárányhimlőre minden korosztály fogékony, de a gyermekeknél sokkal gyakoribb. Az övsömör felnőtteknél fordul elő.
• A bárányhimlőben a vírus átvitele légcseppes úton történik. A fertőzés akkor történik, amikor a fertőzött személy tüsszentéséből vagy köhögéséből keletkező, vírust tartalmazó cseppek más emberek légútjaiba vagy szemébe kerülnek.
• A bárányhimlő után a fertőző ágens látens állapotban marad a szervezet idegganglionjaiban. Bizonyos körülmények között a vírus reaktiválódik, és övsömör alakul ki.
• A bárányhimlő primer fertőzés, az övsömör a régi fertőzés reaktivációja.
• A bárányhimlő kiütés viszkető, nem csoportosuló hólyagocskákból alakul ki. Az övsömör fájdalmas, csoportos hólyagocskákból alakul ki.
• A bárányhimlő ritkán vezet szövődményekhez. Az övsömör gyakrabban vezethet szövődményekhez.