A 12 legjobb görög templom, amit érdemes meglátogatni

A görög költő Odüsszeusz Élitisz “ég alakú templomoknak” nevezte őket.”

A görögök széles körben telepítettek kolóniákat, Isztambultól Marseille-ig és Alexandriáig. És az egész Földközi-tengeren szétszórva megtalálhatók a görög templomok maradványai (a Wikipédia (hiányos) listája 43-at jegyez; jó projekt lenne, ha az emberek kiegészítenék ezt a listát). De melyek azok – akár a megőrzésük, akár a környezetük, akár az építészeti értékük miatt -, amelyeket a legjobb felkeresni? Keresztül-kasul bejártuk a Földközi-tengert a legjobbak után kutatva, és listánkat szívesen megosztjuk önökkel.

Hephaistos temploma Athénban

A Hephaistion Athénban (forrás).

A látványosabb athéni Akropolisz árnyékában a Hephaestion alulértékelt. A görög templomok közül az egyik legjobban megőrzött (nézd meg azt a mennyezetet!), minden Athénba látogatónak kötelező látnivaló. Egy kellemes, bár kissé unalmas parkban – itt könnyű úgy érezni, hogy elszakadtunk Athén városi szövetétől – nem nehéz árnyékos helyet találni, ahol a templom számtalan faragott felületén a fény játékát figyelhetjük. Régóta Theseumként ismert és a 19. századi művészek kedvence, az ókori építészet szerelmeseinek kötelező látnivaló.

Apollón-templom Didimában

A didimai oszlopalapzatok egyike (forrás).

Az iskolában dór, ión és korinthoszi oszlopokról hallunk, de a legjobb állapotban fennmaradt görög templomok szinte mind dór oszlopok. Didymában (Didim, Délnyugat-Törökországban) van a legjobb lehetőséged arra, hogy értékeld a jón oszlopokat: a Didymaios Apollón-templom. Készüljön fel a lenyűgözésre: a templom emelvénye majdnem 400 láb hosszú, és 116, egyenként több mint hat láb átmérőjű és 60 láb magas oszlop hihetetlen erdejét tartotta. Ha megcsodáljuk, ami megmaradt, kezdjük megérteni az első okot, amiért olyan keveset tudunk az iónokról: ezek a templomok magasztos, ambiciózus építmények voltak. A hatvan láb magas oszlopok általában nem bírják a földrengéseket, és amikor lezuhannak, összetörnek. De az ión stílus nem csak a mérete miatt csodálandó. Ezek a legelegánsabb, legszebb romok, amiket valaha is látni fogsz: óriási Medúza-fejek vigyáznak a romok felett, gyönyörű domborművek gyűrűzik az oszlopalapokat, és minden olyan csillogó márványból készült, amelynek szépségét látnod kell, hogy elhidd. A hatalmas templom egy szabadtéri udvart zárt körül, ahol egy Apollónnak szentelt forrást és babérlevelet tartottak. Hozd magaddal Hérodotoszt: a szentély – amelyet Hérodotosz általában “Branchidák” néven emleget, a templomot fenntartó család után – kulcsszerepet játszott a jóniai felkelésben, és a Történelem atyja elmeséli mindazokat a lépéseket, amelyek a templom i. e. 494-ben történt lerombolásához vezettek.Kr.e.

Apollón delphoi temploma

Apollón delphoi temploma (forrás).

Az Athénból könnyen megközelíthető Delphi az egyik leglátogatottabb görögországi hely. De sokkal több látogató kell ahhoz, hogy tönkretegye ezt a hihetetlen hegyi szentélyt. A görögök szerint méhre (delphus) hasonlító völgyben rejtőzködő szentély még mindig a világ egyik leglátványosabb vallási helye. A kilátás önmagában is megéri az utazást. És bár a templom tényleges épülete valószínűleg nem fogja lenyűgözni Önt, a hely jelentősége és a sok érzelemmel teli emberi történelem súlya – évszázadokon keresztül az emberek ezrével jöttek ide, szó szerint válaszokat keresve – még ma is érezhető. A híres tárgyak szinte mind eltűntek – a Brutus, Róma első konzulja által felajánlott fabot vagy a Krőzus által hátrahagyott gazdag ajándékok -, de Pauszaniasz beszámolójának elolvasása mindezekről arra emlékeztet, hogy ez a kis hegyi falu sok tekintetben az ókori világ szellemi központja volt.

Apollón temploma Bassae-ban

Apollón temploma Bassae-ban (forrás).

Ha azt hiszed, hogy Delphi hegyvidéki tájai látványosak, várj, amíg kipróbálod a Bassae-t, egy igazán távoli görög templomot egy hegy tetején, szó szerint Árkádia közepén. Az év nagy részében valószínűleg eléggé magadénak tudhatod a helyet – ha el tudsz jutni oda (csak autóval vagy drága taxival közelíthető meg). Talán ez a világ legjobban megőrzött görög temploma, és mint ilyen, sok tudományos tanulmány tárgya (és az első, amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított). A templomot állítólag Iktinosz, a Parthenon építésze tervezte, és szépségét és harmóniáját már Pauszaniasz is dicséretben részesítette majdnem kétezer évvel ezelőtt. És csak látni azokat az oszlopokat, amelyek ennyi évszázad után még mindig ott állnak a csúcson, elég ahhoz, hogy a jámbor utazónak kirázza a hideg. A belső fríz 1814-ben a British Museumba került, ahol ma is megcsodálható (Mary Beard és John Henderson a frízt tette a 2000-ben megjelent Klasszikusok című kötetük kiindulópontjává: A Very Short Introduction, amely megfelelő kísérője az árkádiai utazásnak).

Ah, Árkádia! (forrás)

Ez a hely akár listánk első helyét is elfoglalhatta volna, ha 1987-ben egy vállalkozó kedvű műemlékvédő nem döntött volna úgy, hogy a templomot meg kell védeni, méghozzá úgy, hogy egy gigantikus méretű latexsátor alá helyezi. Ahogy felfelé haladunk a kanyargós úton, úgy tűnik, hogy a hegyet most nem egy rendkívüli ősi templom koronázza, hanem valami, ami inkább egy küklopsz eldobott óvszeréhez hasonlít. Az ideiglenes építmény – amely bevallom, belülről is figyelemre méltóan néz ki – már majdnem harminc éve áll ott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy időnként a belső “konzerválási munkálatok” a sátor teljes területét elfoglalják, és a látogatók csak a templom elülső oldalát tekinthetik meg. Ami egykor talán a leglátványosabb hely volt egész Görögországban, ma már időnként szinte teljesen elzárt terület. Nem csak ez, de a sátor összeesküvés-elméletek egész seregét szülte (“pontosan mit is rejtegetnek ott fent? ALIENS?”). De egy kirándulás fel erre a háromezer láb magas gerincre azt mutatja meg, milyen látványos lehetett a görög építészeti fantázia.

Poseidon temploma Szunionban

Szunionhoz nincs is jobb hely. (forrás)

A görögországi hegyek figyelemre méltóak, de ha Görögországra gondolunk, elsősorban a tenger jut eszünkbe. Ennek legdicsőségesebb vallási megnyilvánulása a szounioni Poszeidón-templom. Az Égei-tengerbe nyúló, tengerrel szegélyezett kiemelkedésen szinte minden Athénba tartó hajó látótávolságon belülre került ettől a sziklacsúcson álló szentélytől. Az építmény határozottan romos, de a látványos környezet örökre emlékezetes marad (csakúgy, mint az egyik oszlopba vésett Byrontól származó aláírás). A helyszín története itt nem összetett – volt a templom, a tenger és a szikla, és nem sok minden más. Nyári estéken tömeg gyűlik össze a templomnál, hogy megnézze a naplementét, kellemes nyaralási hangulatban. Turistás, de a hely még mindig érezhetően vadregényes: Túráztam már végig a hegyfokot, és még sátoroztam is ott, hogy egy kicsit kettesben lehessek a tengerparttal.

Apollón temploma Cumae-ban

A cumae-i akropolisz alatti barlang. (forrás)

Cumae az a hely, ahol Daidalosz leszállt (Ikarosz nélkül), miután elrepült a Labirintusból, és szárnyait állítólag az ottani Apollón-templomban őrizték. A templomból mára nem sok minden maradt – csak az alapjai -, de a Földközi-tengerre néző, elhagyatott itáliai domboldalon fekvő fekvése páratlan. Az Aeneis hatodik könyvének is ez a helyszíne, és Vergilius sorait a templomban olvasva kirázza a hideg. Ha hozzávesszük az ott található figyelemre méltó barlangszerkezetet, az akropoliszra vezető római utakat, valamint a közelben található Zeusz és Artemisz templomokat, akkor ez az egyik legjobb régészeti lelőhely az egész Földközi-tenger térségében. Ráadásul felfedezetlen is – a tömegek mind Pompeji és az attól délre fekvő Nápoly felé veszik az irányt.

Héra temploma Selinuntében

Héra temploma Selinuntében. (Jos Dielis fotója)

Selinunte egyike a szicíliai csúcsminőségű görög templomhelyek hármasának (a másik kettő Segesta és Agrigento), amelyek mindegyike szerepel a listánkon. A tengerre néző magas síkságon, amelyet aranyszínű strandok szegélyeznek, Selinuntéban elég könnyű jól érezni magunkat: délelőttönként a templomok, délutánonként a tengerpart, esténként pedig a klubok. Nem mellesleg Selinunte öt nagyobb és több kisebb templommal büszkélkedhet, amelyek Olaszország legnagyobb régészeti parkjában terülnek el. Az “E” templomról (amelyről általában azt feltételezik, hogy Héra temploma) lehet a legjobb képeket készíteni – az eredeti kövek felhasználásával építették újjá -, de az egész terület érdekes, különösen, ha még a hőmérséklet emelkedése előtt odaérsz.

Aphaia temploma Aeginában

Aphaia temploma Aeginában. (Christine Wagner szerkesztette)

Az egykor a nagy harcos Ajax hazája, az Athénnal szemben, a Szaroniki-öböl túloldalán fekvő Aegina nem kapja meg azt a szeretetet, mint a távolabbi görög szigetek, de a titokzatos “eltűnt” földistennő, Aphaia (aphaia jelentése “nem megjelenő”) temploma valami különleges. Egy tengerre néző domb tetején áll, a sziget egy csendes részén, távol a tömegektől. Az Akropolisz és a Szunion templomai valóban láthatók innen, és az ókorban talán valamiféle kommunikáció is zajlott templomtól templomig őrtüzekkel. A panoráma csupa nagy égbolt, öreg kő és kék tenger, a huszonöt évszázadon át kifinomult Görögország esszenciája. Maga a templom dór stílusú, i. e. 500 körülről való, és a lábazatának szobrai – ma Münchenben vannak -, mint maga a templom is, pontosan azon a boldog határvidéken állnak, amely az archaikus görögség és a teljes klasszikus stílus között húzódik.

Templom Segestában

Egy ismeretlen isten temploma Segestában. (forrás)

A virágos domboldalakon sétálva nehéz elképzelni, hogy Segesta valaha város volt. A helyből szinte semmi sem maradt meg, ami még inkább figyelemre méltóvá teszi két fő romját: egy lenyűgözően megmaradt kőszínházat és egy még tökéletesebben megőrzött dór templomot. A templomnál kezdjük, amelynek fodrozódás nélküli oszlopai a homok és az okkersárga színére öregedtek; a szicíliai nap árnyékvetéssel jelzi az idő minden egyes vonását a kövön; a parkosított területen a napot kedvelő szicíliai növényzet látható. Egy félmérföldes séta a dombon felfelé a színházhoz vezet, amely ravaszul épült, mint a legtöbb színház, pompásan megmaradt, és követi a domb vonalát. Ha visszafordulunk, hogy megnézzük a szántóföldek között álló templomot, a távolban a Földközi-tenger vizét, még távolabb pedig Szicília végtelen dombjait, a világ egyik legfestőibb kilátása tárul elénk. Thomas Cole pontosan ezt a kilátást választotta ki, hogy elkészítse egyik legjobb Grand Tour-emlékfestményét. A múlt és a jelen itt mintha összeérne. A templom még ma is szinte vadonatújnak tűnik, mintha egy építőcsapat dobta volna fel az elmúlt hónapban, és csak hazamentek volna egy napra, mielőtt holnap visszatérnének, hogy felrakják a tetőt és elvégezzék az utolsó festést.

A Athéni Athéné Parthenosz temploma

Az Akropolisz. (forrás)

Tudjuk, tudjuk, tudjuk: a tömeg borzalmas tud lenni, a nap olyan vakítóan süt, hogy napszemüveg nélkül könnyezni kezd a szemed, nyáron állati meleg van, és a hely egyes részeit minden látható ok nélkül elkerítik. De ez a Parthenon, és a tömegek nem véletlenül jönnek ide. Az ókori Görögország legikonikusabb képmása, Athéné Parthenosz temploma még mindig kiemelkedik a görög templomok közül, mert hihetetlenül jól helyezkedik el Görögország legnagyobb városának központjában, mert a dór arányok tökéletesen egyensúlyoznak a légies elegancia és a kőkeménység között, mert a gyönyörű pentelei márvány mintha a nap színét tükrözné az égen – rózsaszín napkeltekor, vakítóan fehér délben, mézszínű délután – és mert ez a Parthenon. Ez a “Hellasz iskolájának”, a periklészi Athén kézzelfogható maradványának legfőbb emlékműve. Nehéz nem lenyűgözni, ha ott vagy. És az Akropolisz többi részét is meg kell nézni – a tetején lévő Erechtheumtól az alatta lévő Dionüszosz színházáig (igen, az a színház). Nem véletlen, hogy mindez az UNESCO Világörökség része. Jobb, ha szezonon kívül mész, de aki szereti a görög templomokat, ezt nem akarja kihagyni.

Poseidon temploma Paestumban

Az olaszok pimaszok, és ez időnként kifizetődik. Az Amalfi-parttól délre fekvő Paestum templomai egy útra néznek. Az út mentén üzletek vannak: néhány szálloda, néhány étterem, néhány bár. Ez katasztrófa lehet. De nem az: elragadó, és igazi élménnyé teszi Paestum meglátogatását. Legutóbb, amikor ott jártam, meglátogattam egy bárt, ahol párok és barátok sorakoztak az asztaloknál, és csak bámulták az Athéné temploma fölött lenyugvó napot. Úgy tűnt, mintha a mediterrán élet valamiféle tökéletes álma lenne. És ez Olaszország: az éttermek mesések (híres a mozzarella di bufaláról), a bárok mesések. Még egy fodrászat is van, ahonnan kilátás nyílik a templomra. És maguk a templomok? Tökéletesek. Nevük generációk során változott, de a ma Poszeidón-templomként ismert templom az ókor egyik kiemelkedő alkotása. A róla készült metszet, amelyet Piranesi készített – tökéletesen megragadva a régi dolgok misztériumát – talán a mester legnagyobb alkotása. Az, hogy Paestum több templomból áll, hogy ennyire megközelíthetőek, hogy tökéletes kilátópontok vannak, ahonnan rajzolni vagy szemlélni lehet őket, hogy a tengerpart olyan közel van, hogy a város falai egy másik figyelemre méltó látványosságot képeznek, amely rövid sétákkal elérhető a mezőkön keresztül, hogy látogatottak, de nem túlzsúfoltak, hogy a hely könnyen megközelíthető vonattal – mindezek a dolgok teszik a paestumi látogatást a görög templomépítészet megismerésének egyik legjobb módjává.

Agrigento, a templomok völgye

Agrigento, a “Concordia templom”. (forrás)

Milyen nagyszerű is Magna Grecia összes templomhelye – Paestum, Segesta és Selinunte is szerepel ezen a listán -, a legnagyszerűbb mind közül Agrigento, az ókori Akragas, ahol egy mandula- és olajfa ligeten át vezető séta csodálatos görög templomtól csodálatos görög templomig vezet, amelyek mindegyike egy lehetetlenül fotogén hegygerincen magasodik. A hely nyáron forró, de egész évben igazán gyönyörű, köszönhetően a meleg éghajlatnak, a tengerre nyíló kilátásnak és néhány gyönyörű mediterrán tájképnek. A mandulafák virágzása februárban különösen lenyűgöző, és a helyszín csodálatos elterjedtsége tökéletes botanikus kertté teszi – szinte olyan, mintha az ősök a templomokat a turisták kedvéért osztották volna szét.

A nagyrészt romos Zeusz-templom modellje, Agrigento.

A Concordia úgynevezett temploma a sztár látványosság, egy pompásan megőrzött dór templom meleg buffa kőből, de a helyszín hét templommal büszkélkedhet, amelyek mindegyike megéri a látogatást, és még sok minden mással is: a Zeusz templomának részét képező “Atlasz” maradványai mutatják a teljesen egyedi templomtervezést. Az olaszországi görög helyszínek közül egyedül a Templomok Völgye kapta meg az UNESCO világörökségi státuszát. A szomszédos Agrigento városa önmagában egyfajta miniatűr Szicília, ókori, középkori, reneszánsz, barokk és modern épületek egyfajta dicsőséges összevisszaságával. Olajbogyók, napsütés, szobrászat, virágzás, bor-sötét tenger, történelem történelemre rakott történelem: ha egy ókori görög templom élményére vágyik, Agrigentót elég nehéz felülmúlni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.