2. fázisú környezeti helyszínértékelés

A 2. fázisú környezeti helyszínértékelési jelentésekre néha akkor van szükség, ha az 1. fázisú környezeti értékelési folyamat során elismert környezeti állapotot (REC) találnak. Ezek a vizsgálatok talajminták, és néha talajvíz-, felszíni víz- és talajgőzminták gyűjtéséből állnak a kémiai vagy fémszennyezés kiszűrése érdekében. Ezt a mintavételt fúrótoronnyal, hidraulikus nyomóval, kézi csigával vagy kotróval végzik, a helyspecifikus körülményektől függően.

A jelentések tartalmazhatnak talajvíz- és felszíni vízmintavételt is. Ez a vizsgálat akkor ajánlott, ha fennáll a lehetősége annak, hogy az ingatlan értékét befolyásoló környezeti felelősség jelentős mértékben fennáll. A környezetvédelmi kötelezettségek a hatóságilag előírt tisztítással, a szabályozott hulladékok ártalmatlanításával és a polgári jogi felelősséggel kapcsolatos költségek. Polgári jogi felelősség akkor merül fel, ha a szennyeződés a telephelyen kívülre vándorolt, vagy a bérlők perelnek a veszélyes anyagoknak való kitettség miatt, illetve a tisztítás során bekövetkező üzemi leállások miatt.

Milyen módszereket alkalmaznak a 2. fázisú környezetvédelmi jelentésekben?

Az AAI 2. fázisú ESA-kat végez olyan helyszíneken, ahol ismert vagy jelentősen potenciális talaj- és/vagy talajvízszennyezés van. Ezek a jelentések jellemzően korlátozott jellegűek, és általában annak az eredménye, hogy egy ingatlanügylet során, vagy mielőtt a tulajdonos eladásra kínálna egy ingatlant, egy I. fázisú jelentésben felismert környezeti állapotot találnak. A talaj- és/vagy talajvízvizsgálat csak a talaj és/vagy a talajvíz első szűrése annak megállapítására, hogy van-e szennyeződés.

Ha a szennyeződés jelentősnek bizonyul és/vagy meghaladja a szövetségi, állami vagy helyi tisztítási vagy az emberi egészségre vonatkozó kockázati normákat, további helyszíni jellemzésre van szükség, hogy segítsen megállapítani a szennyezési folt függőleges és oldalirányú kiterjedését. Ezekben a helyzetekben ügynökségi konzultációra van szükség ahhoz, hogy egy felügyelő hatóság lezárásra törekedjen. A telephelyre vonatkozóan “nincs további intézkedés” levelet kérnek annak érdekében, hogy az ingatlan “eladhatóvá” váljon. Egyes esetekben, a kifinomult vevők között, a felelősség átruházásáról tárgyalnak, és azt szerződéses úton hajtják végre. A hatóság által előírt tisztítás és/vagy felügyelet esetén az ügyfél a rendelkezésre álló tisztítási alapokra pályázhat, amennyiben azok rendelkezésre állnak, a ráfordított pénzösszegek visszafizetése érdekében.


Phase II Environmental Site Assessment Technologies

Hidrogeológiai vizsgálatok

Hidrogeológiai vizsgálatokat végeznek egy helyszínen a talajvizet tartalmazó víztartó réteg tulajdonságainak, paramétereinek és jellemzőinek meghatározása céljából. Ezeket a vizsgálatokat általában annak megállapítására végzik, hogy van-e jelentős szennyeződés vagy potenciális szennyeződés egy vízadó zónában. Ezek a vizsgálatok annak meghatározásához is kapcsolódnak, hogy egy víztartó réteg rendelkezik-e olyan jellemzőkkel és tulajdonságokkal, amelyek alapján vízellátásként használható. A hidrogeológiai vizsgálatok elvégzésének leggyakoribb okai a következők:

1. Egy ingatlanügylethez kapcsolódó 2. fázisú ESA részeként
2. Annak megállapítása, hogy egy víztartó réteg felhasználható-e vízellátásként, valamint az optimális kúttervezéshez
3. Szennyezett területeken a talajvíz megfigyelése
4. Megvalósíthatósági tanulmányok a kármentesítés tervezéséhez
5. Megvalósíthatósági vizsgálatok
5. Annak megállapítására, hogy a telephelyen kívüli források befolyásolják-e a felszín alatti vizeket polgári jogi felelősségi ügyekben
6. Hatóságilag előírt tisztítás vagy ellenőrzés miatt

Típusos módszerek a felszín alatti víz jellemzőinek meghatározására:
1. Próbafúrások fúrása
2. Megfigyelő kutak telepítése
3. Elszívó és injektáló kutak telepítése
4. Szivattyúvizsgálatok
5. Felszín alatti víz modellezése
6. Geofizikai felmérések, naplózás, drótköteles eszközök és szitaelemzés mesterséges homokpakolásokhoz, perforált burkolatokhoz és szűrésekhez

Vízkutak tervezése és telepítése

AAAI hidrogeológusai tervezik és telepítik a talajvízellátó, injektáló, extrakciós és monitoring kutakat.

Itt van néhány nevezetes talajvízprojektünk.

1.100 láb mély talajvízellátó kút tervezése és telepítése

Egy ipari ügyfél, akinek vízre volt szüksége a folyamataihoz, megbízott minket egy új talajvízellátó kút tervezésével, miután a meglévő kútjukból származó termelt vízben elfogadhatatlan mennyiségű iszapot észleltek. A korábbi kút naplójának áttekintése után megállapítottuk, hogy a meghibásodott kutat számos iszaprétegen keresztül szűrték, a réselt burkolat és a homoktömlő egyenesen az összes rétegen keresztül, egyetlen hosszú, szűrt intervallumban történő telepítésével.
Az új talajvízellátó kút megfelelő kialakítása érdekében iszapforgatós fúrási technológiát használtunk, és egy 17 hüvelykes átmérőjű kísérleti fúrást fúrtunk éjjel-nappal három hónapon keresztül, 3 hidrogeológus 8 órás műszakban dolgozott a kutak naplózása, talajminták gyűjtése szitaelemzéshez, és miután elérték a teljes mélységet, amely 1.100 láb volt a felszín alatt, geofizikai felméréseket végeztek egy fúróvezetékes eszközzel, hogy segítsenek azonosítani a területen található 7 ismert vízadó réteghez kapcsolódó homokrétegeket.
A kísérleti fúrás befejezése után, valamint a fúrási naplók, a szitaelemzések és a mélyfúrási geofizikai felmérések elemzése után minden egyes víztartó réteghez speciális homoktömeget és réselt burkolatot terveztünk, a problémát okozó iszapos és agyagos rétegeknél üres burkolattal. A tervezés befejezése után a 17 hüvelykes kísérleti fúrást 24 hüvelykig fúrtuk ki. Ezután a talajvízkutat az általunk tervezett homoktöltetekkel és perforált burkolatokkal telepítették és építették ki, a teljes kúttal együtt összesen 1100 láb mélységig.

A kaliforniai regionális vízminőség-ellenőrzési bizottságtól kapott NPDES (National Pollutant Discharge Elimination System) engedély alapján ezután több napon keresztül fejlesztették a talajvízellátó kutat, miközben a fejlesztési vizet a csapadékcsatornába engedték. A kútfejlesztés befejezését követően szivattyúpróbát végeztek, amely a maximális szivattyúzási sebességgel 1600 gallon/perc mennyiségben tiszta, iszapmentes talajvizet termelt.

Helyszínjellemzés egy inaktív vegyipari finomítóban

Egy louisianai finomítóban végzett üzletvásárlási és ingatlanügylet részeként kiterjedt felszín alatti vizsgálatot végeztünk a sekély vízadó réteg jellemzőinek meghatározása, a talajvízcsatorna lehatárolása, izokoncentrációs térképek készítése, valamint talajmintavétel a laboratóriumi elemzéshez. A helyszín jellemzése magában foglalta több talajvízfigyelő kút és számos talajfúrás tervezését és telepítését.

A talajvízmérésekkel meghatározták a talajvíz áramlási gradiensét és irányát, ami pontos talajvíz-kontúrtérképeket eredményezett. Az ezt követő monitoringot követően a szennyezőanyagfoltot körülhatárolták és nyomon követték. A helyszín jellemzése alapján ügyfelünk jó üzleti döntést tudott hozni a tranzakció folytatását illetően.

Földfelszín alatti vizsgálat a tervezett kereskedelmi kannabisz létesítménynél egy korábbi ipari ingatlanon

Egy Los Angeles megyében tervezett kereskedelmi kannabisz létesítményre vonatkozó ingatlanügylet és a tervezési osztály jóváhagyási követelményének részeként talajvíz monitoring kutak telepítését és talajfúrásokat végeztünk annak megállapítása érdekében, hogy a felszín alatt jelentős környezeti felelősség áll-e fenn, vagy fennáll-e potenciális emberi egészségügyi veszély. A talajmátrix- és talajvízmintavétel mellett talajgőzméréseket is végeztünk.

Megállapítottuk, hogy a szomszédos, a tárgyi ingatlanhoz hidraulikailag feljebb fekvő, szomszédos vegyipari finomítóban lévő hosszú távú talajvízszennyezés nem vándorolt a tárgyi ingatlan alá, és a folyamatos hatósági felügyelet, valamint a több mint 30 éves monitoring nem mutatott ki szennyezőanyagokat a szabályozási határértékeken vagy azok felett a tárgyi ingatlanon. A tanulmány kielégítette a tervezési osztályt az új kannabisztermesztő létesítmény tervezett építésével kapcsolatban.

Talajvizsgálatok

A talajvizsgálatokat, amelyek egy környezetvédelmi tanulmány részét képezik, jellemzően egy II. fázisú környezeti helyszínértékelés, a talaj kémiai összetételének megállapítása érdekében végzik annak meghatározása érdekében, hogy vannak-e jelentős mennyiségű szennyező anyagok, amelyek helyreállítást vagy felügyeletet igényelnek, vagy földhasználati korlátozásokat hoznak létre. Ezek a szennyező anyagok néha veszélyes vegyi anyagok jelenlegi vagy korábbi tárolása és használata miatt vannak jelen az ingatlanon.
Ezek a vizsgálatok általában ingatlanügyletekhez kapcsolódnak, ahol az 1. fázisú jelentésben jelentős szennyeződési potenciált állapítottak meg. A geotechnikai talajvizsgálatokat a talaj fizikai jellemzőinek és tulajdonságainak meghatározására végzik építési projektekhez. Ezeket a talajvizsgálatokat nagy tapasztalattal rendelkező, engedéllyel rendelkező hivatásos geológusok végzik. Íme néhány tipikus módszer, amelyet a környezeti és geotechnikai vizsgálatokhoz szükséges talajminták gyűjtésére alkalmazunk:

1. Kézi csiga
2. Lapátos próbagödrök sekély mintavételhez
3. Hidraulikus tolás, amely minimalizálja a hulladék-talajvágást és jól használható sekély mintavételhez
4. Kotró az árokásáshoz
5. Visszafúró ásó
. Teherautóra szerelt, nyitott szárú, üreges szárú csiga
6. Iszapos forgó fúrás
7. Légforgós fúrás
8. Irányított és vízszintes fúrás
9. Vízszintes fúrás. Geofizikai felmérések, mint például: talajradar (GPR) és magnetométer a földalatti tárolótartályok és közművek felkutatására.

Talajvízfigyelő kutakat tervezünk és telepítünk olyan helyeken, ahol ismert vagy potenciális környezeti hatások fordulnak elő. Ezeket a kutakat ingatlanügyletekhez vagy hatósági felügyeleti projektekhez és jogi ügyekhez biztosítjuk.

Mikor van szükség II. fázisú környezeti telephelyfelmérésre?

Ez egy gyakori kérdés, és nincs egyszerű válasz. Az ASTM szabvány az elismert környezeti állapotot úgy írja le, mint bármely veszélyes anyag vagy kőolajtermék jelenlétét vagy valószínűsíthető jelenlétét egy ingatlanon olyan körülmények között, amelyek arra utalnak, hogy az ingatlanon lévő építményekbe vagy az ingatlan talajába, talajvizébe vagy felszíni vizébe veszélyes anyag vagy kőolajtermék kibocsátása történt, vagy annak jelentős veszélye áll fenn. A fogalom magában foglalja a veszélyes anyagokat vagy kőolajtermékeket még a jogszabályoknak megfelelő körülmények között is.

A korábbi felhasználások, amelyek jellemzően felszín alatti vizsgálatok szükségességét eredményezhetik, általában a következők: benzinkutak, vegytisztítók, ipari, olajmező, mezőgazdasági, finomítók, gépműhelyek, gyártás, veszélyes hulladékok tárolása stb. Az 1. fázisú környezetvédelmi eljárás során a konkrét helyszín részleteinek további elemzése fogja meghatározni, hogy ezek közül a korábbi felhasználások közül bármelyik jelentős potenciális kibocsátást eredményezett-e, vagy ha ismert kibocsátás történt. A talaj- és talajvízszennyezéssel kapcsolatos szakértelemre van szükség ahhoz, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban megfelelő ítéleteket lehessen hozni. Ezt a munkát olyan hivatásos geológusnak vagy hivatásos mérnöknek kell elvégeznie, akinek különleges tapasztalata van ezen a területen.

Földalatti tárolótartályokat (UST) néha találnak egy ingatlanügylet során. Annak megállapítása érdekében, hogy van-e jelentős környezeti felelősség a tartályokkal kapcsolatban, 2. fázisú tanulmányt kell készíteni annak érdekében, hogy az ügyfél jó üzleti döntést hozhasson az ingatlan megvásárlásáról. A talaj- és talajvízszennyezés az a változó, amelyet ez a tanulmány értékel. Az UST-k eltávolítása pontosan megbecsülhető, de a talaj- és talajvízmintavételezéssel és esetleg további lehatárolással, ha szennyeződéssel találkozunk, meghatározható a tisztítási költségek becsült összege, így a felelősséget figyelembe lehet venni a vásárlás és az ingatlanügylet során.

Néhány hitelező automatikusan megköveteli a 2. fázisú környezetvédelmi vizsgálatot egy olyan ingatlan esetében, amely ilyen környezetileg érzékeny használatban volt. Ezek a vizsgálatok a korlátozott vizsgálatoktól az átfogó felszín alatti vizsgálatokig terjedhetnek, amelyek kiterjedt vizsgálatokkal ellátott talajvízfigyelő kutak telepítését is magukban foglalják. Az ingatlanügyletek átvilágítási folyamatának részeként kezdetben egy szűkebb körű vizsgálatot kell elvégezni, hogy megállapítsák, van-e súlyos probléma. Ha ez a helyzet, további helyszíni jellemzésre lehet szükség, így ez segíthet a vevőnek eldönteni, hogy tovább akarja-e vinni a tranzakciót.
Létezik az ASTM E1903-11 Standard Guide for Phase II Environmental Site Assessment Process is, amelyet néha a munkaköri leírás kidolgozásához használnak. A felszín alatti szennyezettségi helyzetek sokfélesége miatt gyakran a helyszínspecifikusabb megközelítés a legjobb megközelítés annak meghatározására, hogy létezik-e jelentős környezeti felelősség, annak érdekében, hogy az ügyfél jó befektetési döntést hozhasson az ingatlanügylet során.
Ez alapján is el tudjuk végezni a jelentést, ha az Ügyfél ezt kéri, azonban az iparági szabványt jellemzően a leggazdaságosabb mintavételi módszerek alakítják ki, a legrövidebb idő alatt, elegendő adattal ahhoz, hogy pontos következtetést lehessen levonni a felszín alatti jelentős környezeti felelősség jelenlétére vonatkozóan. Ez a következtetés az a tipikus válasz, amelyre egy ingatlanügylet során szükség van, hogy a vevő eldönthesse, hogy folytatja-e a vásárlást vagy sem.

Mennyibe kerül a 2. fázisú környezetvédelmi vizsgálat?

A 2. fázisú ESA költségei a helyszínspecifikus részletektől függően nagyon eltérőek. A helyszíni sajátosságok közé tartoznak: a szükséges laboratóriumi elemzések típusa, a szükséges fúrási módszer, a felszín alatti területhez való hozzáférés, a rezsiköltségek, a szükséges talajvízvizsgálatok stb. A 2. fázisú környezetvédelmi vizsgálataink költségei 2500 és 250 000 USD között mozogtak. A tipikus átvilágítási típusú második fázisú vizsgálatok árai 6 000 és 25 000 USD között mozognak. Ahhoz, hogy pontos árajánlatot tudjunk adni, megvizsgáljuk az adott helyszínt, és stratégiát dolgozunk ki a költségek minimalizálására és az információk maximalizálására annak érdekében, hogy pontos következtetéseket vonjunk le egy jelentős probléma jelenlétére vonatkozóan.

Az AAI néhány 2. fázisú környezeti helyszínfelmérési projektje:

Egykori gyártóüzem a Tennessee állambeli Nashville-ben

Egykori teherautó-karbantartó üzem Nashville-ben, TN

Autókereskedés Nashville-ben, TN

iskola a kaliforniai Bay Area-ban

Egykori gyártóüzem Los Angelesben, CA

Egykori ipari ingatlan San Francisco, CA

Gázállomás Denver, Colorado

Mezőgazdasági ingatlan Cincinnati, Ohio

Ipari ingatlan Atlanta, Georgia

Meddig érvényes a II. fázisú környezetvédelmi jelentés?

Ez egy újabb gyakori kérdés, amit ezekkel a jelentésekkel kapcsolatban kapunk. A válasz az, hogy ez a helyszíntől függ. Például, ha korábban 20 évvel ezelőtt végeztek egy felszín alatti vizsgálatot, amikor egy vegytisztító elhagyta az érintett ingatlant, és azóta nem történt más olyan tevékenység, amely a talaj- vagy talajvízszennyezés kockázatára utalna, akkor az a 2. fázisú ESA valószínűleg elegendő, és nincs szükség további vizsgálatokra. Ha azonban a vegytisztító az előző talaj- és/vagy talajvízvizsgálat óta eltelt 20 évben továbbra is tárolta és használta a perklór-etilént, közismert nevén Perc-t, akkor valószínűleg új talaj-, talajgőz- és talajvízmintavételre lenne szükség.

Ez a példa jó ökölszabály a kérdés megválaszolásához: Meddig jó egy II. fázisú ESA? Erre a kérdésre nincs egyszerű válasz, de alapvetően, ha a felszín alatti területen jelentős környezeti felelősség lehetősége áll fenn, amely az előző vizsgálat óta bekövetkezhetett, akkor új jelentésre van szükség. Ezen túlmenően, ha egy környezetvédelmi felügyelő hatóság a korábbi jelentést követően – akár a szennyeződés további körülhatárolására vonatkozó kérés, akár egy panasz vagy az emberi egészség potenciális veszélyeztetettsége miatt – jogszabály által előírt felszín alatti vizsgálatot kér, akkor további munkára van szükség. Minden egyes esetet egy engedéllyel rendelkező geológusnak vagy mérnöknek kell felülvizsgálnia, aki kiterjedt tapasztalattal rendelkezik az ilyen típusú projektekben.

Gőzbehatolás értékelése

Vállalatunk talajgőz/gázmintavételt végez az egyes helyszínekre legmegfelelőbb módszerek alkalmazásával, az ismert és ismeretlen szennyeződés, valamint a fizikai korlátok és a korábbi felhasználások alapján. A talaj- és/vagy talajvízszennyezésből eredő potenciális gőzbehatolás miatt az AAI átvilágítja a felszín alatti területet annak megállapítására, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően fennáll-e jelentős gőzbehatolási potenciál az építménybe.

Mikor lép át a 2. környezetvédelmi fázis a 3. fázisba?

Ha a talaj-, víz- vagy talajvízminták laboratóriumi eredményei jelentős problémát jeleznek, további körülhatárolásra van szükség, vagy ha egy hatóság vagy a felelős fél tisztítást ír elő, akkor szükségessé válhat a helyszín jellemzése, kockázatértékelés vagy kármentesítés. A kármentesítésnek vagy tisztításnak általában addig kell megtörténnie, amíg az ellenőrző minták eredménye nem lesz kevesebb, mint a szövetségi, állami vagy helyi tisztítási szabványok. Bizonyos esetekben a tulajdonos vagy a használó az összes szennyező anyagot teljesen el akarja távolítani a nem kimutatható szintre, ha ez megvalósítható.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.